A közelgő egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetésével, hamarosan megkezdődik albérleti roham. A tavaly nyári bérlési díjakhoz képest 10 százalékos növekedés várható, ami átlagosan 155-160 ezer forintos havi lakásbérleti díjat jelent Budapesten. Egyre népszerűbbek a jellemzően kisebb, új építésű lakások, ugyanakkor a nagyobb, több szobás lakások iránti érdeklődés is megnőtt, főleg a diákok körében.
Inkább vennél egy lakást? A törlesztőd akár alacsonyabb is lehet, mint a lakbér! Használd a lakáshitel kalkulátort a legjobb kölcsönök felkutatásához!
Ennyiért bérelhetsz Budapesten
A lakások bérleti díja átlagosan 9 százalékkal emelkedett az elmúlt hónapban 2016 azonos hónapjához képest, ez minden bizonnyal a szezonalitásnak köszönhető. A nyári hónapokban a kiadó otthonokat megrohamozó diákok akkor járnak igazán jól, ha a könnyedén megközelíthető külső kerületeket választják, hiszen míg a belvárosban 200 ezer forint fölötti havi kiadást is jelenthet a bérlés díja, addig kijjebb ez akár fele ekkora is lehet. Budapesten kiemelten népszerű a IX. és XI. kerület, illetve a VI, VII. és VIII. kerületekre is igaz, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlni a szülőknek, ha önálló lakást szeretnének egyetemista vagy főiskolás gyermeküknek, mivel ezekben a kerületekben 80 ezer forinttól találnak kibérelhető garzonlakásokat. Ezek jellemzően jó állapotúak, 18-40 négyzetméter alapterületűek, a fajlagos áruk 1300-tól 4200 forintig szór, havonta és négyzetméterenként számolva. Az egyetemek közvetlen közelében azonban ennél is magasabb, 90 - 110 ezer forintos havi bérleti díjak jellemzők.
A szezonalitás hatása nemcsak az árakban érhető tetten, de a kiadási idő rövidülésében is. Míg általánosságban - állapottól, lokációtól, ártól függően - 30-35 nap alatt bérbe lehet adni egy ingatlant, addig a nyár közepén-végén ez néhány napra is lerövidülhet a nagyobb érdeklődés miatt.
A kétpólusú város a bérleti díjak kerületi változásában is megmutatkozik. A legdrágább környék a nagyobb alapterületű lakásokat kínáló XII. kerület (250 ezer forint/hó), a II. kerület (215 ezer forint/hó) és az V. kerület (207 ezer forint/hó), amely a fajlagos árakat nézve a legdrágább kerületnek számít. Ehhez képest a külsőbb városrészekben akár feleennyi pénzből is megúszható a lakásbérlés rezsi nélküli terhe.
Olcsóbb az új, mint a használt
Az elemzésekből kiderül, hogy az új építésű lakásokért átlagosan alacsonyabb (154 ezer forint/hó) bérleti díjat kell fizetni, mint egy újszerű (170 ezer forint/hó), de használt lakásért. Ennek háttérben az a tény húzódik meg, hogy míg a régebbi építésű, használt lakások átlagos alapterülete 60-65 négyzetméter körül alakul, addig az új építésű ingatlanokat kisebb, átlagosan 50-54 négyzetméter alapterülettel dobják a piacra.
"A bérleti díjak idén várhatóan már nem fognak csökkenni, legfeljebb a növekedés lesz jóval kisebb az év második felében, mint az első hat hónapban. Ennek az az oka, hogy a keresett új építésű lakások inkább az év vége felé és még inkább 2018 első felében fogják elárasztani a lakásbérleti piacot" - hívta fel a figyelmet Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. A nagyobb méretű, és ezért drágábban bérelhető használt lakások továbbra is többségben lesznek a piacon, ezért sem várható a bérleti díjak jelentős csökkenése.
Az idei év első hat hónapjában az egy négyzetméterre vetített albérleti díjak stagnáltak, vagy kis mértékben csökkentek a tavalyi év átlagához képest, ennek ellenére a havonta fizetendő díj akár 10-30 százalékkal emelkedett. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője rávilágít, hogy a látszólagos ellentmondást a bérbe vett lakások átlagos alapterületének növekedése okozza. Úgy tűnik, hogy fajlagosan kicsit olcsóbban, de a korábbinál nagyobb lakásokat bérelünk, így összességében a lakásért kifizetett havi bérleti díj magasabb, mint tavaly. Budapesten a havonta, négyzetméterenként fizetendő átlagos bérleti díj 1700 - 2700 forint, a vidéki nagyvárosokban 950 - 1700 forint, a panelek Budapesten 100-200 forinttal olcsóbbak, vidéken a különbség elenyésző. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az albérleti díjon felül, a lakás adottságai és a bérlő fogyasztásától függően, további 25-50 ezer forint rezsivel is számolni kell.
A diákok jobban járhatnak, ha közösen bérelnek nagyobb lakást. Egy garzon teljes költségéhez képest, amelyen 1, esetleg 2 hallgató osztozik, jóval kedvezőbb, ha egy nagy lakást bérelnek többen: 100-120 négyzetméteren akár 4-5 fő is kényelmesen osztozhat, igaz a konyhát és a fürdőszobát közösen használják. Az egy főre eső költség viszont egy önállóan bérelt garzonénak fele-kétharmada. Egy szobát átlagosan 50-65 ezer forintért lehet bérelni. A kiadó ingatlanok 51 százaléknál a szobabérlet 50-80 ezer forint, míg 30 ezer forint alatt az ingatlanok csupán 2 százalékában bérelhető saját szoba.
Az egy szobára jutó bérleti díj a lakás méretével fordítottan arányos, hiszen a kislakásokat fajlagosan magasabb áron hirdetik meg. Egyszobás lakások esetén például a bérleti díj átlagosan 104 ezer forint, míg, egy négyszobás lakásban már 57 ezer forintért bérelhető egy szoba, sőt hatszobás otthon esetén átlagosan 39 ezer forint a szobadíj. Fejenként 30-40 ezer forinttal kalkulálva, egy négy fős társaság 120 - 160 ezer forintért a XIII. kerület kedvelt részén, a VIII. kerületben a Palota negyedben és a Corvin negyed közelében is kifoghat 2-3 szobás lakást.
Nemcsak Budapesten pörög a piac
Vidéken is hasonló a helyzet, a régióközpontokban és az egyetemvárosokban, például Debrecenben vagy Győrben havonta 1600 - 1800 forint körül van a bérleti díjak átlagos négyzetmétere. Miskolcon ennél kedvezőbb, 1000 - 1200 forintért bérelhetünk négyzetméterenként. A drágulás egyértelmű, két-három évvel ezelőtt a fajlagos bérleti díj átlagértéke 3-400 forinttal alacsonyabb volt, mint a 2017 első félévében. Adatok azt mutatják, hogy 40-50 ezer forintért Pécsett, Kecskeméten, Dunaújvárosban és Miskolcon is lehetett albérletet találni. Jellemzően egy-másfél szobás, 37-54 négyzetméteres, közepes vagy jó állapotú panellakásokat lehet ilyen áron bérelni. 70 és 100 ezer forint havi bérleti díjsávban Szombathelyen, Kecskeméten, Székesfehérváron vagy Pécsett belvárosi, tégla építésű társasházi lakás is bérelhető.
A keresleti oldalt nézve, a diákok legalább alapszinten bútorozott ingatlant keresnek és az sem igaz, hogy számukra a lelakott ingatlan is megfelelő - különösen az elsősök esetében nem a diák, hanem a szülő választ albérletet és egyáltalán nem előnyös, ha az ingatlan látványosan nincs rendben tartva.
A Portfolio Ingatlan által megkérdezett szakértők véleménye szerint a mostani áremelkedés főként a szezonális keresletnövekedésből adódik, hosszú távon nem várható az árak kiugró növekedése, legfeljebb néhány százalékos éves árváltozásra számíthatunk. A lakáspiacon ugyanakkor még a mostani árak mellett is kedvező hozamok érhetők el, de befektetési célú vásárlásnál egyre fontosabbá válik az elhelyezkedés. Az egyetemek és a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező városrészek továbbra is vonzók a befektetők körében.
Pannónia Ház, További információkért kattints a képre!