Hogy lesz hatékonyabb, digitálisabb, fiatalabb a magyar építőipar?
Pallosként lebeg a generációváltás az építőipar nyaka felett: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azonnal el kell kezdeni a szerkezetváltást és a szervezetfejlesztést – tanácsolta nyitóelőadásában Papp Péter, a Flow Consulting Kft. partnere.
A szakember szerint érdemi hátrányban vagyunk a fejlettebb országokkal szemben, ahol a cégek időben tudnak készülni a várható piaci helyzetekre, ezekhez komplex stratégiákat építenek. Papp Péter úgy látja, érdemes feltenni a kérdést: vajon megtörtént, megtörténhet az általunk irányított rendszerekben a generációváltás? A folyamat legfontosabb része, hogy az idősebb korosztályból kikerülő menedzserek mennyire ismerik a fiatalokat, milyen hatékonysággal tudnak együttműködni velük. A szervezetfejlesztés mindezekre a kérdésekre hatékony választ tud adni – tette hozzá.
Varga László, a DMS One Zrt. üzletfejlesztési igazgatója előadásában azt elemezte, hogy jelenleg öt kulcsterület mentén zajlik a digitális átalakulás az építőiparban:
- a BIM technológia,
- a dokumentációk kezelése,
- a folyamatok követése,
- a mobil hozzáférés biztosítása
- és az adatvagyon megfelelő kezelése.
Az öt terület szigetszerű fejlődése mostoha körülményeket teremt, elvonja a munkatársak figyelmét az értékteremtő munkavégzésről – tette hozzá. A szoftverhasználati idő csökkentéséhez egyben kell szemlélni az öt területet. Hangsúlyozta: a magyar vállalatoknak érdemes belevágni a digitalizációba, de fontos figyelni a csapdahelyzetekre. Próbáljuk konszolidálni a rendszereinket, ne akarjunk egyből óriási változást végrehajtani. Vonjuk be a szállítókat is a rendszerek tervezésébe, és ne hagyjuk ki a felhasználókat – tanácsolta Varga László.
Szabó Norbert, a myPlan.cloud társtulajdonosa arra kereste a választ, hogy lehet teljes transzparencia az építési projekteken, hogyan vonjunk be minden szereplőt és hogyan szüntessük meg a projekt veszteségeit? Adataik szerint ugyanis átlagosan egy projekt értékének 4,2% elégetett költség, a legtöbb költséget a pontatlanság okozza. Sok esetben azonban nincs idő bonyolult szoftvereket bevezetni a cég működésében: fontos, hogy olyan szoftverfejlesztő partnert válasszunk, akinek van építőipari tapasztalata. A digitális fejlesztések gyakorlati tapasztalatai között a QR kód fontosságáról és könnyű használatára hívta fel a figyelmet, de kiemelte, lényeges, hogy a rendszerben megjelenő munkafolyamatok könnyen követhetők legyenek, és a dolgozók könnyen megtanulják használni a rendszert.
Hogy lehet a gyakorlatban fejleszteni?
Az előadásokat követő panelbeszélgetés résztvevői arra a sokakat foglalkoztató kérdésre keresték a választ, hogy mi lehet az öregedő, digitalizálódó, innovatív technológiákat adaptálni kényszerülő, hatékonytalanul működő hazai építőipar megmentésének és fejlesztésének a záloga?
Cserkúthy András, a GLT Delta Kft. ügyvezető igazgatója szerint az üzleti tervezéssel hosszútávra is lehet előre látni: ezzel gyorsan és hatékonyan lehet reagálni a piaci folyamatokra, kihívásokra, sőt, akár más iparágakban is meg lehet találni az üzleti lehetőséget. A vállalatnál a hatékonyságon már egy évtizede dolgoznak: digitalizáció, BIM-modellezés – többek között ezek a hatékonyságot növelő intézkedések és beruházások mostanra valódi üzleti előnnyé értek, eredményeik például a gyors teljesítésben mutatkoznak meg.
Papp Gábor, a Stratos Magasépítő Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a jelenlegi építőipari szektorban a rendszerváltást követően alakult cégek dominálnak a piacon. Az ezeket irányító karizmatikus vezetők a következő évtizedben nyugdíjba fognak menni, megváltozik a board, más érdekek mentén fog működni a vállalkozás. A jövő szakembereit tehát idejében meg kell szólítani, hogy megvalósíthassák az innovációkat, nyitottak legyenek a lehetőségekre. Hozzátette: fontos, hogy olyan munkavállalói brandet hozzunk létre, ami a jövő munkavállalói számára vonzó tud lenni.
Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Újház Zrt. vezérigazgatója a stratégiaalkotás és az adatalapúság fontosságát hangsúlyozta, amik a cégnél számos fejlesztést megalapoztak. Az Újház Zrt. az ellátási lánc közepén helyezkedik el, ezért a cégvezető szerint együttműködésekkel, együtt kommunikáló rendszerekkel – a beszállítók és vásárlók között – lehet hatékonyságot fejleszteni. Emlékeztett arra, hogy a tavalyi évben az építőipar több nehézséggel is küzdött, ezért szoros együttműködésre és hatékony munkafolyamatokra volt szükség a sikerhez. Beszámolt arról is, hogy olyan technológiai fejlesztéseket vonnak be, amik napi 24 órában, online eléréssel lehetővé teszi a partnerek elérést, de AI-technológiákkal is dolgoznak, például az ajánlatok utókövetésére. Serdült Sándor, a Layher Kft. ügyvezetője szerint az emberközpontúság nem feltétlenül jelenti egy cég sikerének kulcsát: sokkal inkább a közös innovatív gondolkodás viheti sikerre a munkafolyamatokat, így a cég teljes működését is. Hangsúlyozta, hogy a Layhernél a partneri együttműködések és a rugalmas, az igényeket figyelembe vevő ügyfélkiszolgálás a sikeres működés hosszú távú záloga.
Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio