2008 óta az egyik megközelítés a világban, hogy még erősebb globalizációra van szükség, a másik viszont, hogy erősebb szuverenitásra, helyi döntésekre van szükség. A kérdés, hogy politikai szuverenitás milyen viszonyban van a gazdasági szuverenitással?
A gazdasági együttműködés korában élünk, nem lehet és nem szabad lezárni a határokat, a gazdasági szuverenitás nem jelenthet bezárkózást, de gazdasági szuverenitás nem létezhet politikai szuverenitás nélkül
Célkitűzésünk, hogy Magyarország a szuverenitását erősítve váljon kulcsállammá. A Kárpátoktól délre Magyarországnak kell a legerősebb, legvonzóbb országnak lennie logisztikai és politikai értelemben is. Ehhez a kormány mellett egy erős gazdaság is szükséges.
A stratégia, hogy nem kicsit fejlesztünk mindent, hanem kiemelt iparágakat érdemben.
Autóipar
A legfontosabb ebben az autóipar kérdése, ami a GDP-hez nézve is nagyon jelentős. A motorizáció és a mobilizáció uralni fogja a XXI. század első felét. A jövőben kétfajta autó lesz, a drága és az olcsó. A BYD például 4,4 millió autó éves értékesítésére építi fel az éves kapacitását világszerte. Ezzel a középszegmensben képes lesz mindenkit megverni. Magyarország viszont az Audi, BMW és Mercedes-szel a drága, felsőkategóriás autókat is gyártja.
Magyarországon olcsó és drága autókat egyaránt gyártani kell.
Évente a világban 2 millió új dollármilliomos van, akik a felső kategóriából választanak autót. Az elektromos mobilitás meghonosításában is nagy előnyre tehet szert az ország. Az elektromos autók a következő 30 évben egyre nagyobb teret kapnak.
Hadiipar
Másik kérdés a hadiipar, ami az orosz-ukrán háború okán kapott kiemelt szerepet. Az európai országok felfegyverzése a következő 20 évet meg fogja határozni a NATO-val és azon túl is. Legyen magyar hadiipari kapacitás, ami akár külföldre is képes termelni.
Élelmiszeripar
Harmadik prioritási tengely az élelmiszeripar. A Covid bizonyította, hogy előállhatnak élelmiszeripari problémák, amikor az adott országnak kell megoldania az élelmiszerellátást. Magyarország képes 20 millió ember számára élelmiszeripari alapanyagokat termelni, noha így is sokat importból fogyasztunk.
Az az élelmiszeripari vállalkozás, ami nem adja meg a tiszteletet a kormánynak, nem maradhat Magyarországon – üzent a Spar-nak a miniszter.
Gondoljunk bele, mi lenne, ha egy magyar élelmiszeripari vállalkozás uralná Ausztria piacát? Európa iparát 40-50 százalékban a német és a francia cégek uralják, ezt nem kell, hogy elfogadjuk. Nem kiszorítani kell őket, hanem rászorítani a tisztességes piaci magatartásra - tette hozzá.
További célok
A fenti három mellett vannak olyan iparágak, amikbe a kormány a jövőben szintén sokat kíván fektetni. Ilyen az energiaipar, Paks II megépítése, ami ahhoz szükséges, hogy a magyar energiaipar és ipar versenyképes tudjon maradni. Olcsó energiával az ország ellátása az ország versenyképességének a kérdése.
A mobilitásban elengedhetetlen, hogy a közlekedés rajtunk keresztül haladjon. További autópályákat kell építeni és vasutakat, hogy Magyarországon haladjon keresztül a forgalom. Az állam bevétele az úthasználatból 600 milliárd forint, ami hamarosan 1000-1200 milliárd forintra fog emelkedni. A közút 100 milliárd forintból gazdálkodik, így rengeteg pénzt lehet vele keresni.
Magyarország a keleti és a nyugati gazdaság találkozási pontja kell, hogy legyen. Az unió folyamatosan veszít gazdasági erejéből Amerikával és Kínával szemben.
A következő az építésgazdaság, amit hosszú távon meg tudnánk magyar kézben tartani, ahol a 10 legnagyobb vállalatból 8 magyar kézben van. 2010-2022 között az építőiparban a magyar tulajdonú vállalkozások feltőkésítése zajlott, ami mostanra megvalósult.
Nem kevesebb, hanem több Mészáros Lőrincre és Szíjj Lászlóra van szükség - mondta el miniszter.
Az építőiparban az energiaválság, infláció és a pénzügyi források szűkülése miatt teljesen új világ köszöntött be az építőiparban. A megrendelések aránya csökkent, az energiaárak emelkedése és az infláció leginkább az építőipart ütötte meg. A kormány feladata, hogy tőkét hozzon az országba a nyugati és a keleti országokból egyaránt.
A 2025-2027 közötti évek a gyárépítések évei lesznek Magyarországon.
Az viszont kérdés, hogy a magyar építőiparosok ehhez rendelkeznek-e tőkével és hitellel. A gyárépítéseket meg kell próbálni allokálni a magyar építőipar számára. Ehhez állami segítségre is szükség lesz, akárcsak a kamatok csökkenésére.
A támogatói mellett a megrendelő oldalban is nagy az állam szerepe. A korány elsődleges célja a költségvetési hiány csökkentése, ami a beruházások átütemezésével, elhalasztásával jár. Most az eddigi 5500 milliárd forinton túl újabb átütemezés jöhet a beruházási kiadások racionalizálása érdekében.
Nem remélhetjük, hogy 2024-ben érdemi fellendülés lesz az állami beruházások terén, de lesz nagyon sok tervezői megbízás, mert 2025-26-ban erős gazdasági növekedést szeretnénk, ami elképzelhetetlen beruházások nélkül.
Sok megkezdett programunk, fejlesztési elképzelésünk van, a kérdés, hogy ehhez a tőkét hogyan tudjuk megteremteni. A szabályozás lehetősége viszont rendelkezésre áll, az építésgazdaság és a többi területen a teljes működést sikerült lecserélni. Két jogszabály elfogadására sor került.
Teljesen új rendszert kívánunk bevezetni az állami beruházásokban.
Racionálisabb beruházásokra van szükség, a tervezés és kivitelezés nem egyesülhet egy kézben és nem kezdődhet el például terv nélkül állami beruházás. Beruházási keretprogramokat kell alkotni és 10 éves, átlátható fejlesztési tervre van szükség.
Nagyobb versenyt szeretnénk, hogy a mennyiség helyett a minőség dominálja az állami beruházásokat.
Tervben van egy rendszer, ahol pontosan megérhető, hogy a beruházások során mire költik a pénzt. A nyugat-európai sztenderd számok lehetnek a profitban, nem tudok extraprofitot garantálni, mert nincs miből.
A minőség irányába szeretném ez egész rendszert eltolni, védve az állami érdekeket. A cél, hogy a feltőkésítés után minél jobb termékeket építsünk.
Mindenki, aki Magyarországon bármit építeni akar, mostantól új játékszabályok szerint dolgozik, hogy az ország sokkal jobb állapotba kerüljön, szebb, lakhatóbb, zöldebb környezet jöjjön létre a hazai erőforrások sokkal magasabb használata mellett. Ennek kialakításába az hazai szervezeteket is be kívánjuk vonni.
Címlapkép forrása: Portfolio
