Gumicsizma helyett szoftver: nagyot fordult a világ az agráriumban

Portfolio
Hihetetlen sebességgel fejlődik a globális mezőgazdaság, amely ma már sokkal inkább a szoftverek és a digitalizáció, valamint a tudomány kategóriáját jelenti, mint a hagyományos sztereotípiákat. A szerkezeti átalakulásra reagálva jött létre néhány éve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), amely egy versenyképesebb, modernebb oktató- és kutató központ kialakítását célozta. Gyuricza Csaba, az intézmény rektora a tudásintenzív agráriumról és a fiatalok megszólításáról beszélt az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjában.

Napjainkban az agrárium egy világszerte újból felértékelődő, és ami még fontosabb, egyre inkább modernizálódó ágazat, amely fejlődésében olyan változásokat él meg, hogy a szakértők már a zöld forradalom új korszakáról beszélnek.

A szektorról sokaknak még mindig a kapa és a gumicsizma jut eszébe, ám a mezőgazdaság gyakorlatában ma már jóval több szerepe van a szoftvereknek, a digitalizációnak, a drónoknak, valamint a komoly tudományos eredményeket felmutató élettani és genetikai kutatásoknak.

A változás fő színtereit globális szinten jegyzett kutatóintézetek, egyetemek, nemzetközi tőzsdéken forgó vállalatok laboratóriumai, innovációs központjai és kísérleti telepei jelentik.

Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire tudja felvenni a ritmust az ágazat fejlődésével maga az agrártársadalom.

Mennyire mutatnak fogadókészséget az újdonságokra a gazdák, az agrárszakemberek, és mennyire tudja megszólítani a villámgyors fejlődés a fiatalokat?

Az Alapvetés podcast legutóbbi adásában Gyuricza Csabát, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorát kérdezte a témában Braunmüller Lajos, a Portfolio agrárelemzője.

Fotó: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF