A magyar agrárium mindeddig sodródott az eseményekkel

Portfolio
A támogatási rendszer, a gépesítés és a sokáig kitartó olcsó források miatt a magyar mezőgazdaság alapanyag-előállító és -exportáló üzemmódra rendezkedett be az elmúlt évtizedekben. A sokáig jól működő felállást azonban megkérdőjelezheti Ukrajna jelenléte, amely miatt máris pozíciókat vesztett Magyarország, és amellyel hosszútávon számolni kell.

Furcsa, és semmiképp sem kellemes időszakot él manapság a hazai agrofood-szektor, amelyben egyszerre játszanak szerepet geopolitikai, piaci, kereskedelmi és pénzügyi tényezők. Miközben a magas kamatszintek mellett visszaestek a beruházások, ugyanilyen okból egyelőre kérdéses a vidékfejlesztési források önrészének biztosítása is.

Olyan kihívások jelentkeznek az ágazatban, amelyek korábban nem, vagy legalábbis messze nem jelentettek olyan erős hatást, mint manapság.

A továbbra is kiugróan magas élelmiszerinfláció, az - egyelőre takarékra tett, de meg nem oldott – ukrán import, a piacot torzító árstopok és kötelező akciók komoly felfordulást okoznak az ágazatban, és egyelőre nem látszik megnyugtató megoldás ezekben a kérdésekben.

Ráadásul bár a májusi eső sokat segített az agrárium egészének, egyelőre nem látszik, hogy mindezt a közmondásos aranyra is tudnák váltani a termelők, hiszen a terményárak rég nem látott szintre zuhantak. Mindezekről az ellentmondásokról beszéltünk az Alapvetésben, a Portfolio agrár- és élelmiszeripari podcastjében, Hollósi Dáviddal, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatójával.

A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

A cikk és a podcast megjelenését az MBH Bank támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF