2024-re sikerült leszorítani az inflációt, tavaly ősz óta azonban ismét emelkedni kezdett, jelentős részben az egyes gazdasági szektorokban látható, indokolatlan vállalati áremelések miatt. A magyar kormány a családok védelme érdekében gyors és határozott lépéseket tett az áremelések letörésére, célzottan a legnagyobb és legkevésbé indokolható módon árat emelő szektorokra fókuszálva. Az utóbbi hónapok emelkedő inflációja ellen fellépve először a kiskereskedelemben vezetett be március 17-től árrés csökkentést egyes alapvető élelmiszerekre, ennek kiemelkedő hatásosságát bizonyítja, hogy már márciusban megállt az élelmiszerárak emelkedése. Emellett a bankszektorban és a távközlési szolgáltatások terén is elfogadhatatlan mértékben emelkedtek az árak, az egyeztetéseket követően ezen ágazatok meghatározó szereplői önként vállalták a tervezett vagy megvalósított áremelések visszavonását vagy kompenzálását. A kormány tehát sikerrel tárgyalt az érintettekkel és elégedetten vette tudomásul, hogy ennek következtében a távközlési szektor mind a három nagy szereplője visszavonta, vagy kompenzálja lakossági ügyfeleinél a 2025-ös inflációkövető áremelést.
Az elmúlt években, de különösen az elmúlt hetekben főként az élelmiszer-kiskereskedelmet alaptalan, a tisztességes versenyt is megkérdőjelező vádak érték - írja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A szervezet "kiáltványa" a Portfolio Retail Day 2025 konferenciával egy napon jelent meg. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a megalapozatlan minősítéseket a szövetség teljes mértékben visszautasítja, ugyanakkor kifejezi együttműködési szándékát minden kereskedelempolitikai döntéshozóval, állami intézménnyel, társszervezettel, valamint gazdasági szereplővel.
"Nagy esély van a banki szolgáltatási díjak esetében az árstop bevezetésére, december 31-én esedékes bankszámla díjakat kell visszaállítani. Új díjakat nem lehet alkalmazni és az új számlák sem lehetnek drágábbak, mint a december 31-i díjak" - mondta Nagy Márton miniszter egy mai sajtótájékoztatón.
A 24.hu számolt be arról, hogy a kormány készen áll beavatkozni a szolgáltató szektorokban is a díjszabásba.
A húsvéti készülődés közepette komoly kihívásokkal néznek szembe a hazai tojástermelők. A kormány árrésstopja, amely éppen a szezonális csúcsidőszak előtt lépett életbe, jelentős nyomás alá helyezi az ágazatot. A termelőknek ugyanis a megnövekedett kereslet kielégítése érdekében részben importálniuk kell, ám a külföldi árak olyan magasak, hogy a hazai értékesítésből származó nyereség szinte teljesen elolvad, ha nem akarnak vagy nem tudnak emelni.
Az árrésstop bevezetése óta számos - jellemzően nem az érintett körbe tartozó - élelmiszer ára jelentősen változott, de nem mindig az elvárt irányba. Miközben a hatósági árazás elvileg a vásárlók pénztárcáját védi, egyes termékeknél drasztikus drágulás következett be. Az első hét adatai alapján megvizsgáltuk, mely termékek drágultak a leginkább, és hol történt a legnagyobb árcsökkenés. Jó néhány meglepő jelenségre bukkantunk.
Az árstoppal kapcsolatban az Aldi nem alkalmaz mennyiségi korlátozást sem az érintett 30 termék, sem kínálatának egyéb árucikkei esetében - közölte a cég.
Az árréstop-rendelet egyenes következménye lehet, hogy a kisboltok a diszkontokból és a szupermarketekből kényszerülnek beszerezni az élelmiszereket, hiszen a nagykereskedőkre - a kisboltok fő beszerzési forrásaira - a szabályozás nem vonatkozik. Nem csak a kis, de a közepes szereplők is nagyon nehéz helyzetbe kerültek most hétfőtől - mondta lapunknak Neubauer Katalin, a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Időközben a boltok mennyiségi korlátozást vezettek be, a Lidl egyenesen a kereskedelmi vásárlókat célozza.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy január után a februári inflációs adat is kellemetlen meglepetést okozott, az elszabadult élelmiszerárakat a kormány árrésstoppal szeretné megállítani. A témáról Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a Romániát sújtó politikai válságról volt szó. A főbb folyamatokkal kapcsolatban Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, volt diplomata volt a vendégünk.
Az üzletek több mint negyedénél talált szabálytalanságokat a horvát állami felügyelőség (DIRH) a kormány február 7-én életbe lépett árkorlátozási rendeletével kapcsolatban - írta a Vecernji List című horvát napilap kedden.
Az Idősügyi Tanács további termékekkel bővítené a nyugdíjasok számára júliustól bevezetendő áfa-visszatérítéses termékek körét. A kormány által már bejelentett zöldség, gyümölcs és tejtermékek mellett többek között a kenyér és egyes mirelit termékek is felkerülnének a listára - tudósított az atv.hu.
Az elmúlt hetek igen turbulensek voltak a kiskereskedelemben. A kormány január óta lebegteti, hogy újra bevezethetik az árstopokat, de volt szó profitkorlátozásról, és önkéntes árcsökkentésről is. Közben érkezik ősszel a nyugdíjasok áfa-visszatérítése, amellyel kapcsolatban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés és még az sem világos, hogy az elszálló élelmiszer-infláció a boltok vagy éppen a beszállítók áremelésének következménye-e. Összefoglaltuk a legfontosabb történéseket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium elvárja a kiskereskedelmi láncoktól, hogy jövő hét elejére jelezzék szándékaikat az infláció megfékezésével kapcsolatban - közölte a tárca. Önkéntes árcsökkentést vár el.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter találkozott több civil szervezettel, hogy az inflációról és az esetleges árbeavatkozásokról egyeztessenek - írja a tárcavezető a Facebookon.
Adócsökkentéseket jelentett be Orbán Viktor a szombati évértékelőjén. Adómentes lesz a CSED és a GYED, míg az Szja-mentességet kiterjesztik a két- és háromgyerekes anyákra is. A miniszerelnök beszélt a készpénzhasználat alkotmányos jogáról is és bejelentette, hogy a nyugdíjasok egy bizonyos havi összegig áfa-visszatérítést kapnak a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek után. Orbán Viktor beszélt az inflációról is, és bár árstopot nem jelentett be, a kiskereskedelmi szektor hasznának mérséklésére utalást tett.
Orbán Viktor évértékelő beszédében sokat foglalkozott az új inflációs helyzettel, amit a vártnál magasabb januári inflációs adat okozott. A kormány ezért egy inflációt megfékező programot hirdet, amelynek több eleme van. Egyrészt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek meg kell állapodnia a kereskedelmi szereplőkkel az áremelkedés megállításáról. Ha a megállapodás nem jön létre, vagy nem eredményes, akkor életbe lép az árszabályozás, a hatósági ár, vagyis az árstop, de a miniszterelnök a kereskedelmi láncok profitját is korlátozná. Ami viszont konkrét kormányzati lépés, az az idei második félévben érkezik: a nyugdíjasok áfavisszatérítést kapnak bizonyos élelmiszervásárlásaik után.
Ukrajna a lehető leggyorsabban szeretné megvalósítani a békét.
Fontos neki a kínai-amerikai kapcsolat.
Folytatódnak a harcok.
Szerinte senki sem veszi komolyan az elemzéseit.
20 ezer fős elbocsátás is jöhet.
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
