Biztosan jogállami fékhez kötik az EU-pénzeket, mégsem kell idegeskednie Magyarországnak

Portfolio
Az már biztosnak tekinthető, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben a pénzek kifizetését összekötik a jogállamisági feltételekkel, de a feltételeket és a mechanizmus aktiválását várhatóan úgy fogalmazzák majd meg, hogy abba belemenjen például Magyarország és Lengyelország is, azaz kompromisszum körvonalazódik – mutat rá hétvégi anyagában a Bruxinfo.

A lap értesülései szerint a finn soros elnökség azt tervezi, hogy az eredetileg az Európai Bizottság által javasolt jogállami fék is helyet kap majd a tárgyalási keretnek nevezett dokumentum végleges változatában, amit az Európai Tanács decemberi ülése elé időzíthet a soros elnökség. A jogállamisági fék intézményéről egyelőre az alábbiak tudhatók:

  • A jogállami „fék” alkalmazásának területe jóval szűkebb lesz, mint a rendszerszintű kockázatokat kezelni hivatott 7-ik cikk szerinti eljárás, de tágabb keretei lesznek, mint az elvileg egy konkrét probléma megoldását szolgáló kötelezettségszegési eljárásnak.
  • A lapnak nyilatkozó források szerint a procedúra elindításának kritériumait a Bizottság által eredetileg elképzeltnél szűkebbre szabnák, mégpedig úgy, hogy azok explicite az uniós költségvetés védelmét szolgálják (bíróságok függetlensége, közbeszerzési szabályok, csődeljárásra vonatkozó szabályok stb.).
  • Nem kötnék ugyanakkor közvetlenül a kifizetéseket például a sajtószabadság vagy a civil társadalom jogainak tiszteletben tartásához.
  • A javaslat értelmében az Európai Bizottság tenne javaslatot a kifizetések felfüggesztésére, vagy csökkentésére, ha olyan általános gyengeségeket látna a jogállam terén egy tagállamban, amelyek az uniós források szabályszerű felhasználását veszélyeztetnék.
  • A Bizottság javaslatát csak fordított minőségi többséggel lehetne elutasítani, ami kvázi szabad kezet ad az Európai Bizottságnak, ezért a tanácsi szavazási rend az egyik kulcskérdésnek számít a hátralevő tárgyalásokon.

Arról, hogy a múlt heti EU-csúcson az állam- és kormányfők milyen javaslatokról tárgyaltak és milyen eredményekkel, alábbi cikkeinkben írtunk:

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF