A lap által megszerzett finn költségvetési javaslat néhány fontosabb paramétere:
- Míg az Európai Bizottság tavaly 1,114%-os költségvetési plafonra tett javaslatot a 2021-2027-es büdzsére GNI-arányosan, addig több nagy nettó befizető tagállam csak 1%-os plafont akart és ezek közé lőtte be sávosan (1,03%-1,08%) a javaslatát a finn elnökség
- Az, hogy a finn soros elnökség magasabb javaslatot fogalmazott meg, első ránézésre biztató lenne Magyarország számára, és az is, hogy a 7 éves büdzsén belül a kohéziós és az agrárkassza részarányának kis emelésére is javaslatot tett.
- Ezzel együtt viszont az, hogy maga az 1,03-1,08%-os plafon alacsonyabb a bizottság tavalyi javaslatánál (1,114%), azt jelenti, hogy a Bizottság javaslatából adódó 24%-os forrásvesztésnél nagyobb körvonalazódik Magyarország számára. Nem véletlen ezért, hogy kedd este Varga Judit igazságügyi miniszter már erős tiltakozásának adott hangot és azt hangsúlyozta, hogy ebben a formában a 7 éves uniós költségvetés elfogadhatatlan.
- A finn javaslat (1,03-1,08%) nominálisan azt jelenti, hogy 1050-1100 milliárd euró lenne a 7 éves büdzsé kerete, de még a felső korlát is 35 milliárddal lenne kisebb a Bizottság tavalyi javaslatánál (1135 milliárd euró).
- A most letett finn papír azt is egyértelművé teszi, hogy az alacsonyabb kohéziós politikai büdzsé érdekében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alap +-ból vonnának el további forrásokat, és – ugyancsak fontos körülmény – a felhasználható kohéziós források felső és alsó szintjét is lefelé mozdítanák el, ami hazánk esetében már eddig is 40%-kal alacsonyabb volt, mint 2014 és 2020 között.
- A lap rámutat arra is, hogy a közös agrárpolitikánál a finnek a tagállamok többségének óhajára hivatkozva az első pillérből (közvetlen jövedelemtámogatások és piaci intervenciók) forrásokat csoportosítanának át a második, vidékfejlesztési pillérbe. Végső soron ez azt eredményezné, hogy a KAP első pillérében a jelenlegi MFF-hez (7 éves költségvetés) képest névértéken befagyasztanák a támogatások szintjét (azaz reálértéken számottevően csökkennének), a vidékfejlesztésnél pedig valamelyest a nominális befagyasztás alatt állapodnának meg.
- Lényeges téma az is, hogy a finn papír a „politikai koherenciával és a kondicionalitás kérdésével” foglalkozik és arra tesznek javaslatot, hogy a jogállami normák tiszteletben tartásához kell kötni az uniós kifizetéseket. Az elnökség szerint a mechanizmus alkalmazását és ennek kritériumait már korábban tisztázták, ami nyitott kérdésnek számít még, az az eszköz politikai vonatkozásaival áll összefüggésben. A finnek arra tesznek javaslatot, hogy egy zárt listán felsorolt világos és pontos kritériumok alapján indulhasson el a jogállamisági eljárás.
- A dokumentum szerint minden tagállam támogatja azt a célt, hogy az EU-költségvetés 25 százalékát a klímacélok szolgálatába állítsák, legfeljebb abban van eltérés, hogy egyeseknél a 25% a maximum, másoknál a minimum. Itt szól a papír részletek nélkül a méltányos átállást szolgáló pénzügyi alap létrehozásáról is.
- A migrációval kapcsolatban megjegyzi, hogy a 7 éves költségvetésen belül egyszerre több költségvetési fejezetből és programból is jut majd erre a célra, a migráció kezelésére vonatkozó pozitív ösztönzőket is ideértve.
A lap szerint az, hogy egyelőre nagyon sok tagállam elégedetlen a 7 éves büdzsével kapcsolatban, jó előjel arra, hogy végre érdemi tárgyalások tudjanak elindulni róla és a kérdés már a ma kezdődő 2 napos EU-csúcson is a napirenden lesz.
Címlapkép forrása: Getty Images
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
