Két rendelettervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre a kormány az uniós forrásfelhasználás szabályainak módosítására. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által jegyzett előterjesztések lényegében ejtenék a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) pályázatait, ami mintegy 10,4 milliárd eurónyi (4195 milliárd forintnyi) kiírást fenyeget. A kohéziós támogatások esetében pedig elvonnának tételeket a fejlettebb régiók kifizetéseitől, egy sor pályázatot „ellehetetlenült” címkével törölnének. Az intézkedések főként az állami és közigazgatási beruházásokat érinthetik.
Fordulatot hozhat Lengyelország és az Európai Unió viszonyában a keményvonalas jobboldali Karol Nawrocki elnökké választása. Az új államfő az ígéretei szerint várhatóan megakadályozza a jogállamisági reformok végrehajtását, amelyek a brüsszeli támogatások feltételei. Az új államfő nehéz helyzetbe hozhatja Donald Tusk kormányát az uniós pénzek teljes és végleges felszabadításáért folytatott küzdelemben. Nawrocki győzelme a Jog és Igazságosság párt (PiS) és más EU-szkeptikus pártok megerősödéséhez vezethet, tovább mélyítve a belpolitikai konfliktusokat. Ez a helyzet nemcsak az uniós források elvesztésének kockázatát növeli, hanem Lengyelország uniós megítélését is ronthatja.
Az Európai Bizottság várhatóan nem hosszabbítja meg a 650 milliárd eurós helyreállítási alap (RRF) 2026-os határidejét, ami több tagállamban, köztük Magyarországon, komoly aggodalmat kelt. Magyarország a jogállamisági feltételek miatt akár teljes egészében elveszítheti a 10,4 milliárd eurónyi támogatást, miközben más országok már rugalmasabb megoldásokkal próbálják maximalizálni forrásfelhasználásukat. A Bizottság a határidő betartására és a támogatások gyorsított lehívására ösztönzi a tagállamokat, míg a szabályok egyoldalú módosítását kizártnak tartja – számolt be a Politico.
Már az Európai Bizottságtól követeli több mint 60 képviselő az Európai Parlamentből, hogy a végrehajtó testület tagjai aktívan lépjenek fel a szerintük a magyarországi gyülekezési jogot korlátozó, márciusban elfogadott jogszabály miatt. Már a héten felvetették azt is, hogy további magyar uniós forrásokat fagyasszanak be, míg most egy nyílt levélben azt kérik, hogy a Bizottság tagjai vegyenek részt a Pride-tüntetésen Budapesten jelezve a kiállásukat.
A többnyire európai nagyvárosokat tömörítő Eurocities érdekszervezet több tagja arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy minél jobban vonják be a helyi városvezetéseket is a következő költségvetési ciklus megtervezésébe. Ez alapvetően egybecseng a források felhasználásának alapelveivel, a jelenleg ezért felelős biztos és az Európai Parlament véleményével is, amely azt is szorgalmazná, hogy ilyen módon juthassanak források az európai polgárokhoz akkor is, ha például a jogállami feltételek teljesülésének elmaradása miatt, a nemzeti kormányok előtt elzárnák a hozzáférést.
Amerikai republikánus törvényhozók bírálják az Európai Bizottságot, amiért nem lép fel a lengyel elnökválasztással kapcsolatban, ahol szerintük elfogultság tapasztalható a kormánypárti jelölt, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester javára – írja a Politico.
Robert Fico szlovák miniszterelnök elfogadhatatlannak és az EU demokratikus elveivel ellentétesnek nevezte Németország fenyegetését, miszerint visszatarthatják az uniós támogatásokat a jogállamisági problémák miatt – jelentette a Bloomberg.
Kedden az Általános Ügyek Tanácsában ismét napirendre került Magyarország jogállamisági helyzete Brüsszelben, a hetes cikk szerinti eljárás nyolcadik meghallgatása keretében. Michael McGrath igazságügyi biztos szerint a Bizottság komoly aggályokat fogalmaz meg a magyar jogszabályok, különösen az átláthatósági törvénytervezet kapcsán, és kész minden jogi eszközével fellépni a kormány intézkedéseivel szemben. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter ezzel szemben politikai nyomásgyakorlásnak nevezte az eljárást, és hangsúlyozta: a magyar kormány kész nyíltan és konstruktívan válaszolni minden felvetésre.
Brüsszelben egyre keményebben lépnek fel Magyarországgal szemben: immár Németország és Franciaország is nyíltan elítéli az Orbán-kormány több közelmúltban hozott döntését, és ezzel együtt 16 tagállam követel határozottabb uniós intézkedéseket a magyar fél ellen. A keddi Általános Ügyek Tanácsában újabb meghallgatást tartanak a hetes cikkely szerinti eljárásban, amelyre Michael McGrath igazságügyi biztos is meghívták. Bár a magyar szavazati jog felfüggesztése nem várható, a cél inkább a politikai nyomás növelése és világos üzenetet küldeni a magyar kabinetnek.
Hollandia vezetésével több uniós tagállam közös nyilatkozatban ítéli el Magyarországot az LMBTQ-közösség elleni intézkedései miatt, és felszólítják az Európai Bizottságot a jogállamisági eszköztár alkalmazására - közölte az Euractiv.
Michael McGrath uniós biztos is részt vesz a magyar jogállamiságról szóló újabb meghallgatáson az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén Brüsszelben. A hetes cikkely szerinti eljárás keretében tartott egyeztetés hátterében a magyar kormány új, átláthatósági törvényjavaslata és az Ukrajna-ellenes vétópolitikája áll. Bár szankciók nem várhatók, a tagállamok egyre inkább növelnék a nyomást a magyar kormányon.
Brüsszelben egyre szembetűnőbb a politikai és intézményi elszámoltathatóság hiánya, amit sorozatos botrányok és következmények nélküli visszaélések is jeleznek. A Henrik Hololei-ügy, a Pfizergate, és a belső kinevezési trükközések csak a jéghegy csúcsát jelentik egy átláthatatlan és önvédelmi reflexekkel teli rendszerben – kezdi a Politico az Európai Bizottsággal kapcsolatban az elmúlt években felmerült aggályos ügyekről szóló cikkét. A lap szerint az uniós intézmények hitelességének eróziója egyre erősebb táptalajt ad az euroszkeptikus narratíváknak Európa-szerte, miközben valójában kisebb botrányokról van szó, amelyeket átlátható, nyilvános eljárásokkal el lehetne oszlatni.
Az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt az átláthatóságról szóló törvényjavaslat visszavonására, mivel annak jelenlegi formája súlyosan sértené az uniós alapelveket és jogszabályokat - közölte a Népszava.
Albánia újabb fontos lépést tett az Európai Unióhoz való csatlakozás felé: május 22-én megnyitotta a „Versenyképesség és inkluzív növekedés” klasztert a brüsszeli csatlakozási konferencián. Ezzel a nyolc újabb tárgyalási fejezetet felölelő egységgel Albánia immár 24 fejezetnél tart, megelőzve Szerbiát a bővítési folyamatban. A tárgyalások előrehaladása ellenére továbbra is kihívást jelent a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem.
Komolyabb veszélybe kerülhetnek a Magyarországnak szánt uniós pénzek, miután az Európai Bizottság és Parlament véleménye egyre inkább konvergál arról, hogy egyértelműsített feltételek teljesítéséhez kell kötni a következő költségvetési ciklus forrásának akár egészét is. Az erről szóló vitát a nemrég napvilágot látott átláthatósági törvénytervezet generálta, amely az EU politikusainak nagy része szerint több uniós jogszabállyal és alapelvvel is szembemegy. Brüsszel már jövő héten a Tanács elé viszi a magyar jogalkotással kapcsolatos aggályait.
Az amerikai gazdaság kivételessége hosszú ideje töretlen volt, ám Donald Trump elnöksége alatt olyan politikai és intézményi változások indultak el, amelyek figyelmeztető jelek lehetnek. A piacok már rövid távon is reagáltak, jelezve a befektetők növekvő aggodalmát. Bár azóta részben helyreállt az árfolyam, a magas volatilitás és a hosszabb távú kockázatok fennmaradtak. A kutatási források megnyirbálása, a bevándorlásellenes politika, az önkényes kereskedelmi intézkedések és a jogállamiság eróziója pedig tartósan is alááshatják az amerikai gazdaság innovációs és növekedési képességét. Itt van az amerikai kivételesség vége?
1200 kilométert repültek.
Megszakadtak a tágyalások az USA és Kanada között.
Várják a következő lépést.
Donald Trump este jelentette be a tárgyalások szüneteltetését.
MIndez az AI-fejlesztések miatt van.
Egyértelmű az üzenet.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
