Már 2018 óta tart Magyarország ellen az uniós jogi atombaként emlegetett hetes cikk szerint eljárás. Az új Európai Parlamentben a holland Tineke Strik veszi át a dossziét és folytatja a procedúrát.
A szuverenitásvédelmi törvény miatt elindított kötelezettségszegési eljárással párhuzamosan felfüggesztheti a felzárkóztatási pénzek egy részét az Európai Bizottság – érzékeltette egy szerdai háttérbeszélgetésen a Népszava tudósítása szerint Didier Reynders.
Számos komoly kritikát tartalmaz az Európai Bizottság ma közzétett 2024. évi jogállamisági jelentése Magyarország kapcsán, így például az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, valamint az intézményi fékek és ellensúlyok terén sorolnak fel problémákat, és javaslatokat. Mindezek miatt a felzárkóztatási forrásokból a 3 Operatív Programban zárolt 6,35 milliárd eurónyi forráshoz továbbra sem fér hozzá Magyarország, illetve a 10,4 milliárd eurós helyreállítási program 0,9 milliárd eurós előlegén felüli részhez sem. Ennek oka a Bizottság összefoglalója szerint röviden az, hogy "Magyarország nem fogadott el új intézkedéseket a még megoldatlan jogállamisági és korrupcióval kapcsolatos problémák orvoslására".
A New York Times szerkesztősége helyi idő szerint csütörtök reggel tett közzé egy öt részből álló, éles hangvételű írást, miszerint Trump "veszélyes" az Egyesült Államokra nézve a "szavai, tettei és cselekedetei miatt" - szemlézi a Politico.
A Demokrata Párt progresszív szárnyához sorolt Alexandria Ocasio-Cortez New York-i képviselő tegnap bejelentette: alkotmányos felelősségre vonási eljárást keretében távolítaná el a Legfelsőbb Bíróság két konzervatív tagját - írja a Hill.
Ezúttal a soros elnökséget ellátó Belgium külügyminisztere, Hadja Lahbib követeli, hogy az EU léptesse tovább a magyar kormány ellen zajló hetedik szerinti eljárást. Alig egy hónappal a magyar EU-elnökség előtt valószínűtlen, hogy valóban már a következő, június végi uniós csúcson szavaznának a szavazati jog felfüggesztésével járó procedúra folytatásáról, azonban egy erős üzenet a magyar kabinetnek, hogy vörös vonalat ért a fontos ügyek egyedüli megvétózásával.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy lezárja a 7. cikk szerinti, jogi atombombaként emlegetett eljárást Lengyelországgal szemben, és ezzel lezárja a 2017-ben indított, hat éve tartó folyamatot. Magyarország – amely ellene még zajlik ez a procedúra az EP kezdeményezésére – ellenezte a lépést, kettősmércét emlegetve.
Szerda délután azonnal bejárta a világsajtót a hír, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnököt meglőtték a handlovái (Nyitrabánya) kihelyezett kormányülést követően, amikor a helyi kultúrház előtt várakozókhoz sétált. A kormányfő állapota a cikk írásának pillanatában is súlyos, ez pedig egyre több találgatásra és elemzésre ad okot. A legfontosabb kérdés, hogy mégis hogyan jutott addig egy európai uniós tagállam, hogy merényletet kíséreljenek meg a regnáló miniszterelnök ellen. Elemzésünkben a szlovákiai politikai múlttal, jelennel és jövővel egyaránt foglalkozunk, valamint górcső alá vesszük a merényletben hibázókat is.
Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (Centre for European Political Studies, CEPS) új menetrendet javasolt az EU bővítésére, amelynek célja, hogy a kontinens előtt álló geopolitikai, irányítási és politikai kihívásokra megoldást kínáljon. Az Európai Bizottság elé terjesztett terv az államszövetség újabb jelentős keleti bővítését terelné új mederbe, hogy Ukrajna csatlakozása mellett az elhalt, főleg balkáni országokkal folytatott tárgyalásokat is kimozdítsák tetszhalott állapotukból. Az intézményi reform részeként a Magyarország kapcsán gyakran előkerülő vétójogot is elvennék.
Az Európai Polgári Szabadságjogi Unió (Liberties) jelentése szerint az EU-ban romlott a médiaszabadság helyzete, és több országban „veszélyesen közel van a válsághoz”. A 19 ország 37 jogvédő csoportjával közösen összeállított jelentés az újságírók elleni fenyegetéseket, a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlensége elleni támadásokat és a médiatulajdon nagymértékű koncentrációját emeli ki fő aggályként. Magyarországon mind a három területen problémákat látnak, mindez pedig újabb EU-s konfliktusokhoz vezethet, mert a Liberties jelentéseit az Európai Bizottság is felhasználja saját elemzéseihez és döntéseihez.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának Magyarországról szóló, a 2023-as év történéseit összefoglaló országjelentése komoly aggodalmakat említ az emberi jogi helyzet romlása miatt az országban, beleértve a szabadságjogok korlátozását, a kormányzati korrupciót. Washington úgy értékeli a helyzetet, hogy a civil társadalmi szervezeteket és a független médiát is támadják, bírálják a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását is. A jelentés kiemeli továbbá az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányát, valamint a rossz bánásmóddal és a kínzás tilalmának megsértésével kapcsolatos esetek nem megfelelő kivizsgálását és elszámoltathatóságát.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos "kérdések meg nem oldódtak" - jelentette ki Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos szerdán Brüsszelben.
Věra Jourová, az EU európai értékekért felelős biztosa szerint Magyarországot egyre nagyobb elszigeteltség fenyegeti Európában, mivel vezetője szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, bár probléma, de az izolációhoz kevésbé járul hozzá a jogállamisági vita. Azt mondta, hogy az uniós elnökség alatt teljes semlegességet várnak el Orbán Viktor kormányától, ezért fokozottan figyelni fogják a magyar vezetést Brüsszelben.
Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a kínai rendőrök magyarországi közös járőrözéséről szóló megállapodás, valamint a világszerte működő több mint 100 illegális kínai rendőrőrs miatt, amelyek veszélyeztetik az EU biztonságát és az alapvető jogokat, valamint sértik a demokráciát - írta a Népszava.
Mivel az EU a jogállamiság lebontása miatt befagyasztotta a Magyarország számára elkülönített források kifizetését, a mai magyar közbeszédben a jogállamiság fogalma arra a két területre szűkült, amelyekre a Bizottság által rögzített jogállamisági feltételek koncentrálnak: az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségére. A jogállamiság követelményének érvényesülése azonban ennél sokkal szélesebb probléma, amit jól szemléltethet az egyik közszolgáltatási szektor, a közoktatás jelenlegi helyzetéről szóló áttekintés.
Az Európai Parlament képviselői aggodalmukat fejezték ki a különböző tagállamokban tapasztalható demokratikus visszalépések miatt, és bírálták az Európai Bizottságot, amiért úgy látják, hogy nem tesz semmit az uniós értékek védelmében. Az aggodalmaknak a plenáris ülésen tartott vita során adtak hangot az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentésének értékelését követően, amelyet az Állampolgári Jogi Bizottság januárban hagyott jóvá. Főként a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések és tárgyalások miatt elégedetlenek a Bizottsággal.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Brüsszelben drasztikus intézkedést mérlegelnek.
A felhasználók viszont csak nyernek a DÁP törvénnyel.
Eközben vaskapuk védik az Országházat.
Ukrajna szerint elfogadhatatlan a felvetés.
A klímaváltozás jelentősen befolyásolja az európai áradásokat.
Ha az adatok mögé nézünk, már messze nem olyan szép a kép.
Közel 90 éves cég megy csődbe?
A Checklistben Kókai Ádám meteorológust kérdeztük.
