Van valami nagyon furcsa a kormány adósságcsökkentési tervében

Portfolio
Az államadósság GDP-hez mért arányát 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány 2022 végére, gyorsítani szeretnék az adósságcsökkentés ütemét - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Ezzel Varga megismételte a Pénzügyminisztérium (PM) múlt héten közreadott előrejelzését, ami azonban olyan furcsa adósságlefutást jelent, hogy érdemes némi magyarázatot fűzni hozzá.

Az idén meglepően kis mértékben, 67%-ról mindössze 66,3%-ra mérséklődött a GDP-arányos államadósság. Öt százalék körüli gazdasági növekedés mellett ez nagyon szerény eredmény, ezért is lehet elsőre meglepő, hogy jövőre közel 4, de még 2021-ben is 3,5 százalékpontos adósságráta-csökkenést tervez a kormány. Hogyan jöhet ilyen gyors apadás, ha közben még a gazdaságtól is némi lassulást várnak a gazdaságpolitikusok?

A magyarázat első része, hogy az idei csökkenés becsapósan kicsi. Ennek oka ugyanis egyrészt a lakossági adósságpapírok várakozáson felüli értékesítése, ami miatt feltehetően kicsit több állampapírt értékesít az idén az állam, mint tervezte. A másik, sokkal fontosabb ok, hogy a költségvetés 2019-ben erős tempóban szórta ki az uniós támogatásokat, pontosabban szólva megelőlegezte a Brüsszelből majd valamikor később a számlájára érkező pénzeket. 

Ennek az ellentétét láthatjuk majd a tervek szerint a következő két évben. A kiosztható uniós források elfogynak, miközben az EU fokozatosan utalni fogja a támogatásokat, amelyeket a költségvetés előfinanszírozás formájában már az elmúlt 3 évben kiutalt. Ennek eredményeképp a költségvetés pénzforgalmi egyenlege a PM várakozásai szerint többletet mutat majd, ami példátlan esemény lenne. Ez viszont azt jelenti, hogy a kormánynak (változatlan pénzügyi tartalékot feltételezve) kevesebb adósságpapírt kellene kibocsátani, mint amennyi lejár. Elméletileg még az is elképzelhető lenne, hogy az adósságállomány forintban kifejezve csökken. 

Ha elfogadjuk a dinamikus gazdasági növekedés fennmaradását és a pénzforgalmi egyenlegterveket, akkor az adósságcsökkenés valóban olyan példátlanul dinamikus lehet, mint ahogy azt a kormány számolja. Ez a megállapítás magában foglalja a két fő kockázatot is. Amennyiben a gazdaság a vártnál nagyobb mértékben lassul, az adósságráta a nevezőhatás miatt kisebb lehet. És ha a kormány folytatja azt az évek óta jellemző gyakorlatot, hogy az év végén a kedvező költségvetési helyzetet látva erőteljes többletköltekezésekbe kezd, akkor szintén mérsékeltebb adósságcsökkenést láthatunk.

Mindenesetre a látványos előrejelzés jól mutatja, hogy az EU-támogatások előfinanszírozási résének bezárultával valóban óriási lehetőség nyílik a jelentősebb adósságcsökkentésre. 

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF