• Megjelenítés
Surányi: romokban a költségvetés, az elmúlt 16 év legyalulta az ország növekedési lehetőségeit

2026. április 22. 12:25 | Portfolio

Surányi: romokban a költségvetés, az elmúlt 16 év legyalulta az ország növekedési lehetőségeit

Magyarországon jelenleg nincs makrogazdasági válság, a költségvetés azonban romokban hever. A potenciális növekedés évi 1 százalék körülire apadt, miközben az oktatás, az egészségügy és a kutatás-fejlesztés is súlyosan alulfinanszírozott – vázolta a hazai gazdaság állapotát Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. Szabó László, a HOLD Alapkezelő alapítója szerint az elmúlt 16 év legfőbb tanulsága, hogy a rendkívüli állami hatalomkoncentráció nem hozott érdemi előnyt a régiós versenytársakkal szemben. Emellett a kormányzati hitelesség elvesztése súlyos gazdasági következményekkel járt. A szakértők úgy vélik, a választást követő piaci eufória és a megelőlegezett befektetői bizalom csak akkor marad tartós, ha az új kormány hiteles és bátor költségvetési programot hirdet.

A magyar gazdaság kilátásairól, a jegybanki együttműködésről, az elfojtott inflációról és az adórendszer mítoszairól a Portfolio Checklist Extra keddi adásában esett szó.

Elhúzódó válság Finnországban, megingott a finn jóléti modell

2026. április 21. 10:00 | Kovács Emese

Elhúzódó válság Finnországban, megingott a finn jóléti modell

Finnországot sokáig a stabilitás, a versenyképesség és az északi jóléti modell egyik mintapéldájaként emlegették. Az elmúlt években azonban egyre több jel utal arra, hogy az ország tartós gazdasági nehézségekkel néz szembe. Gyenge növekedés, magas munkanélküliség, csökkenő lakásárak és robbanásszerűen növekvő államadósság jellemzi az országot. Bár a finn gazdaság továbbra is jelentős innovációs és technológiai erősségekkel rendelkezik, rövid távon a fiskális szigor és a szerkezeti reformok kényszere határozza meg a kilátásokat.

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

2026. április 18. 12:00 | Csillag István

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

Devizaeladósodás: Újratöltve

2026. április 18. 08:00 | Bethlendi András

Devizaeladósodás: Újratöltve

A magyar állam növekvő mértékben fordul devizaforrásokhoz finanszírozási igényei fedezésére. Bár a devizahitelek rövid távon kedvezőbbnek tűnhetnek, a múlt tapasztalatai azt mutatják: az árfolyamgyengülés hosszabb távon rendre felülírja ezt az előnyt. A 2010-es években sikeresen visszaszorított devizaadósság ismét emelkedő pályára állt, ami növeli az ország sérülékenységét. A jelenség nem stratégiai választás, hanem a hazai gazdaságpolitika következménye.

Nagy bajban a magyar költségvetés, de ez az a pillanat, amikor egy láthatatlan erő lehet az új kormány segítségére

2026. április 17. 10:05 | Csiki Gergely

Nagy bajban a magyar költségvetés, de ez az a pillanat, amikor egy láthatatlan erő lehet az új kormány segítségére

Hatalmas lyuk tátong a 2026-os költségvetésben, a makrogazdasági pálya elcsúszása pedig csak még instabilabbá teszi a büdzsé alapjait 2027-re vonatkozóan is, miközben a heteken belül felálló, Magyar Péter vezette kormány nagyszabású gazdaságpolitikai lépéseket tervez megvalósítani. Adódik a kérdés: a jelenlegi helyzetben hogyan "csinál" magának mozgásteret az új kormány, és ebben a feladatban központi szerepet kaphat Kármán András, a hírek szerint egy önálló Pénzügyminisztérium vezetésével. Az új fiskális politikai vezetés és így a magyar kormány pedig egy láthatatlan, de nagyon erős szövetségest kaphat ebben a játékban: a bizalmi tőkét.

OTP Elemzési Központ: Rengeteg pozitív hatása lesz az euró bevezetésének

2026. április 17. 09:43 | Portfolio

OTP Elemzési Központ: Rengeteg pozitív hatása lesz az euró bevezetésének

A hazai gazdaság stagnálása és a megugró államadósság komoly válságkezelési kihívások elé állítja az euró bevezetését is célul kitűző új kormányzatot. A pénzpiacok ugyanakkor kifejezetten derűlátóan fogadták a határozott nyugati orientációt, Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ igazgatója szerint ugyanis a külföldi befektetők "megvették ezt a sztorit, és megelőlegezték a bizalmat". A közös európai valuta jövő évtized elejére várható bevezetéséhez és a gazdasági kilábaláshoz azonban elengedhetetlen lesz a költségvetési hiány drasztikus lefaragása, valamint az uniós források gyors lehívása, hangzott el a Portfolio Checklist extrában. Hasonló témákról lesz szó a május 12-i Portfolio Investment Day 2026-on is.

Csillag István: Költségvetési kiigazítás és demokrácia

2026. április 17. 07:00 | Csillag István

Csillag István: Költségvetési kiigazítás és demokrácia

Most, hogy közeledik az igazság órája és a 2026. április 12-i választásokon győztes Tisza Párt kormánya meg kell, hogy ismerkedjen azzal az Augiász istállójával, amit az Orbán rendszer az államháztartásban hátrahagyott érdemes az érzelmektől túlfűtött véleményünket higgadtabb hangra cserélni. Nem kell ahhoz „Tervszerű rablógazdaság” [1], hogy az államháztartás hiánya évtizedekre lefaraghatatlanul magasba szökjön. Az sem újkeletű magyarázkodás, amikor nem belső gazdaságpolitikai irányvétellel, hibákkal, hanem külső – elháríthatatlannak tűnő tényezőkkel magyarázzák az államháztartás „gyógyíthatatlan állapotát. Arra vállalkozom, hogy csupán az okulás kedvéért néhány egymás után következő írásban bemutassam, hol tart a szakirodalom a költségvetési hiány keletkezését kiváltó okok vizsgálatában.

Megüzente a hitelminősítő, mit vár el az új Tisza-kormánytól

2026. április 13. 20:06 | Portfolio

Megüzente a hitelminősítő, mit vár el az új Tisza-kormánytól

A Fitch Ratings elemzése szerint Magyarország új kormánya komoly makrogazdasági kihívásokkal néz szembe. A kiinduló helyzetet alacsony növekedés, magas költségvetési hiány és emelkedő államadósság jellemzi. A hitelminősítő ugyanakkor úgy látja, hogy a Tisza Párt kétharmados győzelme javíthatja az uniós kapcsolatokat, és csökkentheti az intézményi konfliktusok kockázatát.

Jön a kétharmados Tisza-kormány: ezek a lakossági állampapírok lesznek a nyertesei és vesztesei

2026. április 13. 16:25 | Portfolio

Jön a kétharmados Tisza-kormány: ezek a lakossági állampapírok lesznek a nyertesei és vesztesei

Magyarország éles politikai fordulata a befektetési piacokon, köztük a magyar állampapírok piacán is merőben új játékszabályokat hozhat – mutatjuk, mire kell most készülni a kedvenc befektetések háza táján. Egyenként kivesézzük a FixMÁP, a MÁP Plusz, a BMÁP és a PMÁP kilátásait, így az is kiderül, érdemes-e sietni a bevásárlással!

Ez vár ránk hétfőn, ha nyer a Tisza Párt - Mire készülnek a befektetők?

2026. április 09. 08:55 | Portfolio

Ez vár ránk hétfőn, ha nyer a Tisza Párt - Mire készülnek a befektetők?

A nemzetközi befektetők egyre inkább arra számítanak, hogy Orbán Viktor tizenhat év után elveszítheti a hatalmát a vasárnapi országgyűlési választáson, ezt a piaci mozgások is hűen tükrözik - írja a Reuters cikke. A forint, a magyar állampapírok és a kormányfőhöz köthető cégek részvényárfolyamai egyaránt a kormányváltás lehetőségét árazzák be a hírügynökség elemzése szerint.

Nyakunkon a válság, szinte semmit se tehetünk

2026. április 08. 06:01 | Terták Elemér

Nyakunkon a válság, szinte semmit se tehetünk

A Hormuzi-szoros lezárása és az iráni háború nyomán kibontakozó olajválság nemcsak az energiaellátást fenyegeti: a világgazdaság most először kerülhet komoly sokkba úgy, hogy a kormányok már eleve rekordméretű hiánnyal és adóssággal néznek szembe, ez alapvetően korlátozza a válságkezelés lehetőségeit. Mindeközben az olajársokk újabb lökést ad az inflációnak, azt pedig nem lehet orvosolni friss pénznek a gazdaságba történő bepumpálásával.

Figyelmeztet az IMF: drasztikusan beszűkült a gazdaságpolitikai mozgástér

2026. április 07. 21:23 | Portfolio

Figyelmeztet az IMF: drasztikusan beszűkült a gazdaságpolitikai mozgástér

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az iráni háború miatt várhatóan lefelé módosítja idei globális növekedési előrejelzését – közölte kedden Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója, miután előző nap már beszélt a kilátások romlásáról. A konfliktus kitörése előtt az IMF még a prognózis javítását tervezte, az energiaellátási válság azonban alapvetően megváltoztatta az előrejelzést- írja a Bloomberg.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility