Javított kissé idei és jövő évi globális növekedési előrejelzésén a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD csütörtökön kiadott prognózisában az előző, februári keltezésű becsléséhez képest. A globális GDP-növekedés a 2023-as 3,1 százalék után az idén is 3,1 százalék lesz, majd 2025-ben kismértékben javul, 3,2 százalékra emelkedik olyan hátráltató geopolitikai tényezők ellenére is, mint az orosz-ukrán háború, a közel-keleti eszkaláció és a szigorodó pénzügyi környezet.
A GDP 52,4 százalékára nőtt február végére Románia államadóssága a tavaly év végi 48,9 százalékról - közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium.
A kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években - áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergenciaprogramban. A PM szerint a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban, bár az elmúlt évek tapasztalatai alapján épphogy az egyik leggyengébb teljesítményt mutatta a magyar gazdaság a régióban. Ráadásul a hiány és az adósság is sokkal kisebb mértékben csökkenhet a következő években, mint ahogy tavaly várták.
Húsz éve jelent meg A pénz természete című könyvem, majd egy évre rá a több mint kétszáz oldallal könnyített és egyben javított változata, A pénz könnyelmű természete. A könyv szerkesztése 2003-ban zárult, vagyis már tartalmazta az évezred fordulójának és az azt követő első néhány évnek a tapasztalatait, viszont a 2008-09-es nagy pénzügyi válsághoz vezető utat már nem jártam be. Az azóta eltelt nagyon mozgalmas két évtized tanulságai mindenképpen visszatekintésre csábítanak.
A hitelminősítő előzetes közzétételi naptárjának megfelelően a Standard and Poor's péntek este megjelentette értékelését Magyarország adósbesorolásáról és véleményt mondott a magyar gazdaság folyamatairól, kilátásairól. Ezek szerint változatlanul BBB mínusz kategóriában hagyta a besorolást, és a kilátáshoz sem nyúlt, az továbbra is stabil. Az S&P döntése megegyezik az előzetes elemzői várakozásokkal. A hitelminősítő szakembereinek előrejelzésében ugyanakkor kiderül: kétségbe vonják a kormány költségvetési hiányt lefaragó terveit, illetve annak hatásosságát, és számításaik szerint idén 75,6%-ra ugrik a GDP-arányos adósságráta, ami jövőre is ugyanitt fog stagnálni, sőt 2026-ban 75,7%-ra emelkedik, majd onnan kezdhet csökkenni. A hitelminősítő döntésére reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Elérkeztünk az idei évben ahhoz az időszakhoz, amikor megkezdődnek a hitelminősítői felülvizsgálatok. Nyakunkon az S&P döntése, május legvégén jön a Moody’s, a sort pedig június közepén a Fitch zárja. Az eddigi ismereteink alapján a hitelminősítők továbbra is a költségvetés állapotában látják a legfőbb kockázatokat, ami nem sok jóval kecsegtet.
Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós költségvetési szabályok frissítését, amelynek célja, hogy azok világosabbá, beruházásbarátabbá és az egyes országok helyzetéhez jobban igazodóvá váljanak. Az új szabályok középpontjában a kormányok beruházási képességének védelme, a hitelesség biztosítása a hiány- és adósságcsökkentési mechanizmusok révén, nagyobb mozgástér biztosítása, valamint a párbeszéd és a felelősségvállalás javítása áll. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt már idén elindulhat a túlzottdeficit-eljárás.
Ukrajna azt tervezi, hogy május elejére megküldi a nemzetközi kötvénytulajdonosoknak a 20 milliárd dolláros adósságának átütemezésére vonatkozó tervjavaslatot - közölte két, a helyzetet jól ismerő forrás a Reuters szerint.
Az Európai Parlament képviselői várhatóan kedden jóváhagyják az uniós országok által elfogadott új adósságcsökkentési szabályokat. Ezek a reformok azonban kritikát váltottak ki a klímaaktivistáktól és a szakszervezeti vezetőktől, akik szerint a változtatások akadályozni fogják a zöld projektekbe, az oktatásba, az egészségügybe és a társadalmi kohézióba történő beruházásokat – olvasható a Politico összefoglalójában.
65 milliárd forinttal csökkent egy hónap alatt a magyarok kezében lévő állampapír-állomány februárban, úgy tűnik, hogy a több százmilliárdnyi PMÁP-kamat jó része máshol keresett magának helyett. A pénz egy része a befektetési alapokhoz folyhatott be, miután azok állománya 280 milliárddal növekedett, de landolt egy "kevés" a bankszámlákon is: a betétek állománya több mint 400 milliárddal ugrott meg.
A devizaadósság-arány megközelíti a 30%-ot az idén, az emelkedő államadósság kockázatát az ÁKK képes kezelni, az idén már nem lesz nagy devizakötvény kibocsátás - mondta el Kurali Zoltán vezérigazgató az idei megújult finanszírozási tervről szóló háttérbeszélgetésen. Az eseményen kiderült, hogy megszűnik a lakossági 1MÁP papír, májusban érkeznek a MÁP Plusz új kondíciói, teljesen új termékre nem kell számítani. Az ÁKK nem tart a jövő évi nagy kamatkifizetések utáni lakossági reakcióktól, racionális viselkedésre számít.
Csaknem három és fél évtizede nem tapasztalt kötvénykibocsátás hullámmal igyekszik még az amerikai elnökválasztás időszakában várható esetleges piaci kilengések előtt előteremteni idei finanszírozási igényeit a globális vállalati szektor.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet megerősítette az Egyesült Államok "AA plusz" hosszú távú és "A-1 plusz" rövid lejáratú szuverén hitelminősítését stabil kilátással.
A kincstárjegyek hozamai emelkedtek a piacokon, mivel az amerikai kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos várakozás és a központi bankok, köztük a Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England várható kamatcsökkentései befolyásolják a befektetői hangulatot.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
A kormány fokozatosan mérsékli a költségvetési hiány mértékét, így a mutató az idei évben 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet Varga Mihály szerint – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. A növekedést idén 2 és 3% köré várják, ami gyengébb növekedést jelent a korábbi előrejelzésekhez képest.
Mintegy másfél tucat megállapodást írhatnak alá a felek.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget halmozott fel a cég.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
