Kína az év első négy hónapjában minden korábbinál nagyobb költségvetési hiányt halmozott fel, miközben az Egyesült Államokkal folytatott vámháború árnyékában masszív gazdaságélénkítésbe kezdett. A több mint 2,6 billió jüanos deficit a jelek szerint elérte csúcspontját, és a friss adatok alapján egyre kevesebb az esély újabb állami támogatásokra — különösen most, hogy az amerikai–kínai feszültségek enyhülni látszanak.
Már hallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy a nagy hitelminősítők közül utolsóként a Moody's is lerontotta az USA államadósságának besorolását a legmagasabb fokozatról. A döntés lehetséges hatásairól Kaszab Balázzsal a Portfolio részvénypiaci elemzőjével beszélgettünk. A műsor második részében Huszák Dániellel a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjével azt tekintettük át, hogy mik az esélyei a várva várt orosz-ukrán fegyverszünetnek, és hogy az elmúlt napok eseményei alapján belátható közelségbe került-e a felek közt a béke.
Múlt héten 66,7 milliárd forintot fektettek forintos lakossági állampapírba a befektetők az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a jelenleg 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta. A megelőző héthez képest 44 milliárd forinttal kisebb volt a kereslet, a csökkenést magyarázhatja a legutóbbi PMÁP-kamatfizetések időbeli távolodása.
Még soha nem fordult elő, hogy az Egyesült Államok adósságbesorolása a világ három nagy hitelminősítője közül egyikénél sem tripla A-s, vagyis a lehető legjobb. Egyesek szerint ennek nincs jelentősége, mások szerint nagyon nagy a baj, ráadásul a dollár és a kötvények is teljesen máshogy reagálnak, mint 2011-ben. Megmutatjuk, mi a Moody's döntésének igazi jelentősége és azt is, hogy milyen csatornákon keresztül tud hatni a kötvény, deviza és végül a részvénypiacokra.
Az első negyedév végén a magyar államadósság a GDP 75,5%-át tette ki, ez két százalékpontos növekedés 2024 végéhez képest - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett pénzügyi számlák statisztikájából.
Az, hogy péntek éjjel leminősítette a Moody's az Egyesült Államok államadósságát, fokozta a kötvénybefektetők aggodalmait az ország növekvő adósságterhe miatt, miközben a Kongresszus egy jelentős adócsökkentési és kiadásnövelési csomagot próbál elfogadni - mutat rá piaci körképében a Reuters.
Miután a Moody’s pénteken rontott az Egyesült Államok államadós-besorolásán, Donald Trump egyik közeli embere éles kritikával illette a döntést, csakhogy nem a megfelelő személyt támadta meg. A célkeresztbe került Mark Zandi ugyanis nem is a döntést hozó Moody’s hitelminősítőnél dolgozik, írja a Bloomberg.
A magas költségvetési hiány, a ragadós infláció, a külső egyensúly törékenysége, a lakáspiaci túlfűtöttség, a pénzügyi szektor kitettsége és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága – többek között ezekre a problémákra figyelmeztet az Európai Bizottság egy új jelentése a magyar gazdaságra leselkedő kockázatokat sorolva. A dokumentum szerint bár rövid távon óvatos növekedés várható, a strukturális kockázatok középtávon súlyosan veszélyeztethetik az adósságpálya fenntarthatóságát és a versenyképességet. A jelentés különösen aggasztónak tartja a költségvetési helyzetet, valamint a monetáris politika transzmissziós csatornáinak torzulását. Brüsszel egyre sürgetőbbnek látja a célzott reformok végrehajtását.
Megvonta az Egyesült Államoktól a lehetséges legjobb, "Aaa" államadós-osztályzatot a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő mindenekelőtt azzal indokolta a lépést, hogy több mint egy évtizede folyamatosan növekszik az amerikai államadósságráta és a kamatteher, és ma már mindkét mutató jelentősen meghaladja a hasonló besorolású szuverén adósokra jellemző szinteket.
47 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak április végén, mint 2024 végén, azaz a márciusi kilengés ellenére a lakosság idén összességében nettó vásárlóként volt jelen a piacon. Az idén már kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 1639 milliárd forinttal csökkent, az átrendeződés két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP, utóbbi két típusba 2025-ben több mint 2100 milliárd forint új megtakarítás áramlott.
Az Ecofin tanácsülésén vett részt Nagy Márton kedden és a költségvetés stabilitásának fontosságát hangoztatta.
Múlt héten 110,2 milliárd forintot lapátoltak lakossági állampapírba a befektetők az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a most 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta. A megelőző héthez képest közel 27 milliárd forinttal nagyobb volt a kereslet.
Nem megalapozottak azok a kritikák, miszerint a kormány választási költségvetést készített 2026-ra - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben kinevezett államháztartásért felelős államtitkára, aki a jövő évi büdzsé korai elfogadásának előnyeiről is beszélt lapunknak. Úgy fogalmazott, hogy a kész büdzsét már be tudják mutatni a fontosabb piaci szereplőknek, és már beszéltek két jelentős hitelminősítővel is, többek között a költségvetési folyamatokról. Azt elismerte az államtitkár, hogy már az idei évben reagálni kellett a fejleményekre, jelentős zárolásra került sor 2025-ben emiatt, de a fontosabb bevételi tételek alakulásával nincs gond. A háztartásoknak nyújtandó komoly támogatásokhoz pedig nagy reményeket fűz a minisztérium, az így kialakuló, tartósan magasabb nettó jövedelmek hatása ugyanis előbb-utóbb lecsapódik a magyar gazdaságban, és ezáltal az államkasszában is.
Egyetlen európai ország sem költött annyit 2024-ben kamatokra, mint Magyarország, több százmilliárd forintjába került a költségvetésnek az, hogy a lakossági befektetőknek a piacinál magasabb kamatot fizetett. Ennek vannak előnyei is, hiszen a kifizetett összeg az országban maradt, a fogyasztáson és a megtakarításokon keresztül élénkítette a gazdaságot. Ugyanakkor valószínűleg a kormány is kezdi belátni, hogy ez nem ér meg minden pénzt, hiszen nemrég már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a legfontosabb az adósság minél olcsóbb finanszírozása, nem pedig a hatalmas lakossági kamatok kifizetése.
Az Egyesült Államokat újra fenyegeti az államcsőd réme: a pénzügyminiszter figyelmeztetése szerint a kormány már augusztusban kifuthat a működéshez szükséges készpénztartalékból, ha a Kongresszus addig nem emeli meg vagy nem függeszti fel az adósságplafont – számolt be az ABC News. A kongresszus költségvetési hivatala szerint már szeptemberben fizetésképtelenné válhat a világ legnagyobb gazdasága. A Committee for a Responsible Federal Budget elnöke is figyelmeztet, hogy fenntarthatatlan a helyzet.
Most látszik igazán, hogy mit okozott a 2025 év eleji hatalmas állampapír-pénzeső: a PMÁP-kamatfizetések közepette viszonylag enyhén, névértéken 26,9 milliárd forinttal nőtt háztartások állampapír-állománya. Az első hónapok nagy nyertesei a befektetési alapok, a lakosságra fókuszáló szegmens idén 465 milliárd forintnyi növekedést könyvelhetett el. Az adósságszerkezet is átalakult az első negyedévben: csökkent a lakossági kézben lévő államadósság részaránya, két szektor azonban kisangyalként vásárolta a magyar állampapírokat. A banki állampapír-állomány névértéken számolva idén 1573 milliárd forintos nettó növekedést produkált, míg az extraprofitadó-felezés szempontjából releváns november végi állapothoz képest 2462 milliárd a növekedés, így jó eséllyel sikerülhet az extraprofitadó-felezés. A biztosítói és pénztári szektor az első negyedévben nettó 132 milliárd forintnyi névértékes állománynöveléssel állt be a sorba.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Teljesen ellentmondanak egymásnak a felek.
Egyre többen vélekednek hasonlóan.
Fókuszban ismét Mike Waltz.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
