Dollárkötvényeket adna el Magyarország öt, tíz és harminc éves futamidő mellett – írja a Reuters. A lépés nem meglepő azt követően, hogy az ÁKK a múlt héten módosította finanszírozási tervét, melynek értelmében a tervezettnél 3,2 milliárd euróval több devizaforrást vonna be.
Donald Trump amerikai elnök már hónapok óta ostorozza az amerikai jegybank elnökét, hogy itt lenne ideje kamatot csökkenteni. A tét nem kicsi, hiszen a vita kimenetele az amerikai kamatpályára és ezáltal számos befektetésre is nagy hatással lehet. Megnézzük, hogy Trump vagy a Fed érvei erősebbek-e és megpróbáljuk eldönteni kinek van igaza. Elsőre talán sejtjük a választ, de hogy lehet az, hogy az EKB már kilencszer csökkentett már kamatot, miközben a Fed huzamosabb ideje egy helyben toporog? A Trump-Fed háborúnak nem mindegy, hogy ki lesz a nyertese, árgus szemekkel figyel a dollár és a kötvénypiac is.
Az eddigi semlegesről romlóra módosította a globális szuverén adóskockázatra érvényben tartott kilátását szerdán Londonban bemutatott éves helyzetértékelésében a Fitch Ratings.
Jelenlegi makrogazdasági adataink, hitelminősítői besorolásunk, versenyképességi helyzetünk többféle megítélést tesz lehetővé, az utóbbi években azonban láthatóan ütemet vesztettünk, különösen a dinamikusabb, új tagországokhoz képest. A külső sokkok adhatnának némi felmentést, ám ha rátekintünk a nagy fordulatok, megrázkódtatások alatti teljesítményünkre, aggasztó és különös mintát látunk: a versenytársakénál nagyobb mértékű a csökkenés az út kanyarodása idején.
Már hallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy a tervezetthez képest 2,2 milliárd eurós devizakötvény többletkibocsátást tervez a kormány a 2025-ös költségvetésben, így sérülni fog az évek óta érvényben lévő 30%-os benchmark a devizaadósság arányával kapcsolatban. A témában vendégünk volt Beke Károly, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A műsor második részében azt vizsgáltuk meg hogy az Európai Unió milyen lépésekkel igyekszik felvenni a tempót az elmúlt időszakban gyökeresen megváltozott politikai és gazdasági kihívások miatt. A témában itt lesz velünk Debreczeni Réka, a Portfolio makrogazdasági elemzője.
Múlt héten 65 milliárd forintért vettek a magyarok lakossági állampapírt az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. Ez a harmadik legkisebb érték idén, a megelőző héthez képest csaknem 40%-kal kisebb volt a kereslet. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a jelenleg 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta.
Jelentősen, 651 milliárd forinttal megemelte a 2025-ös pénzforgalmi hiányra vonatkozó előrejelzését a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), illetve ezzel párhuzamosan az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) átalakította finanszírozási tervét. A mostani bejelentés újabb jele annak, hogy a kormány szép lassan lemond az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásairól, cserébe devizakötvények eladásából fedezné a kieső összeget a finanszírozásban. Kérdés, hogy erről a hitelminősítők tudtak-e, amikor az elmúlt hetekben helyben hagyták a magyar adósbesorolást, hiszen az időzítés miatt elképzelhető, hogy így akart időt nyerni a kormány. Ha így van, akkor is legfeljebb fél évig tudják elodázni a döntést, hiszen ősszel még mindhárom nagy hitelminősítő vizsgálja majd Magyarországot.
Az eredetileg tervezett 838 milliárd forinttal szemben 1685 milliárd forint lehet a költségvetés 2025-ös devizakibocsátása, vagyis további 2,2 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás jöhet - hangzott el az NGM és az ÁKK keddi sajtótájékoztatóján. Ez azt is jelenti, hogy sérül az évek óta érvényben lévő 30%-os benchmark a devizaadósság arányával kapcsolatban.
A középkorban gyakran az udvari bolond volt az, aki merészelt kényelmetlen igazságokat is kimondani a királynak. Donald Trump amerikai elnök – aki szíve szerint talán uralkodó lenne – egyfajta udvarában ez a szerep a kötvénypiacé.
A lengyelországi elnökválasztás eredménye valószínűleg nehezíti majd a gazdasági reformok végrehajtását és a költségvetési konszolidációt, és hevesebbé válhatnak az állami intézményrendszeren belüli összecsapások - áll a Fitch Ratings szerdán bemutatott helyzetértékelésében. A nemzetközi hitelminősítő Lengyelország leminősítésének lehetőségére is utalást tett.
Az Egyesült Államok "adósrabszolgaságba" zuhanásának lehetőségére figyelmeztetett Elon Musk.
Az Európai Bizottság friss értékelése szerint Magyarország gazdasági helyzete több területen is jelentős kihívásokkal küzd. A 2025-ös országspecifikus ajánlásokban összefoglalt problémák között említik, hogy a GDP-növekedés lassú, a beruházások drasztikusan csökkentek, miközben az infláció továbbra is magas, különösen az élelmiszer- és alapvető termékek árainál. Súlyos problémaként azonosították a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát, a korrupció magas szintjét, valamint az állam túlzott gazdasági szerepvállalását, amelyek gátolják az innovációt és a versenyképességet. Brüsszel szerint az oktatási rendszer nem termel elegendő szakképzett munkaerőt, ami már most korlátozza a növekedést, és a strukturális reformok hiánya hosszú távon súlyosbítja a helyzetet. További kritikák érik a költségvetési tervezés átláthatatlanságát, az oroszok irányában megmaradt energiaimport-függőséget és az uniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférést, amelyeknél késlekedik a kormány a jogállamisági reformokkal. Az uniós szakértők szerint kifejezetten ártanak a magyar üzleti életnek az ágazati különadók is. Bár bizonyos pozitívumokat is kiemeltek – például az alacsony társasági adót és a fejlett infrastruktúrát –, a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlennek tartják a strukturális reformokat és a gazdaságpolitikai stabilitás megteremtését.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Bulgária csatlakozását az eurózónához 2026. január 1-jétől, így az ország az EU közös valutáját használó 21. tagállammá válik.
Az előző heti 138,9 milliárd forint után a múlt héten 107,5 milliárd forintnyi lakossági állampapírt értékesítettek a forgalmazók az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss adatai szerint. Csak némileg hagyott alább tehát a május 21-ei PMÁP-kamatfizetések utáni lendület, amely során a befektetők elsősorban a FixMÁP és a BMÁP felé súlyozták át állampapír-portfóliójukat.
Megbomlott a korábbi összhang az amerikai államkötvényhozamok és a dollár árfolyama között, mivel a Trump-kormány fiskális politikája és a Fed függetlensége körüli bizonytalanság megrendítette a befektetők bizalmát. Az amerikai CDS-felár már Európa válságországainak szintjén mozog, ami korábban elképzelhetetlen volt. A dollár gyengülése és a hozamemelkedés együttesen új kihívás elé állítja a globális piacokat és a hagyományos fedezeti stratégiákat, egyre több befektetési portfólió kerül veszélybe.
Megerősítette Magyarország eddig is érvényben lévő Baa2 adósbesorolását a Moody's Investors Service péntek késő esti döntésével. Figyelmeztető jelzés viszont, hogy a negatv kilátás is fennmaradt. A hitelminősítő közleményében hangoztatja, hogy ez a mostani közzététel nem jelent hitelminősítési intézkedést, az időszakos felülvizsgálat zárult most le. A legnagyobb kockázatként az uniós források jelentős részének végleges elbukását és a parlamenti választások előtt esetlegesen meglóduló költségvetési kiköltekezést azonosították.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
A részvényvásárlási program keretében.
Ritka nagy szerencséjük volt.
Ezt a bankot is az államnak kellett kimentenie.
A magyar kormány egy újabb éles konfliktusba keveredhet Brüsszelben.
Trump gazdaságpolitikájáról is lesz szó.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
