Mindenki elismerte: tényleg kap majd EU-forrásokat Budapest

Portfolio
Míg tegnap reggel az az állítás szaladt végig a magyar médián, hogy Budapest 2021-2027 között egyáltalán nem számíthat EU-forrásokra a kormány kivéreztetési stratégiája miatt, estére már kiderült, hogy ez egyáltalán nem így lesz és ezt minden érintett fél nyilvánosan elismerte.

Hétfő reggel a Népszava cikke még azt állította, hogy a magyar kormány illetékesei december közepén Brüsszelben prezentálták az Innovációs és Technológiai Minisztérium anyagát és abból lényegében az rajzolódott ki, hogy Budapest nem számíthat 2021-2027 között EU-forrásokra, mert csak érintőlegesen szerepelt benne a főváros.

Rá egy órára hétfő reggel az ATV stúdiójában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta: nem tudja, milyen anyagra hivatkozik a lap és az bizonyára még a tervezés folyamatában lehetett egy anyag. Azt pedig leszögezte, hogy

egyszerűen nem képzelhető el az, hogy Budapest Magyarország fővárosaként egyáltalán nem kap majd uniós fejlesztési forrásokat 2021-2027 között.

Kora este egyébként az ATV már azt jelezte: a tárca illetékesei megtalálták, hogy melyik lehetett az a prezentáció, amelyet a lap megírt, és annak a 8. oldalán lévő ábrán Budapest is szerepel a prioritások között.

Délután a Portfolio gyorselemzésben azt vezette le, hogy relatív túlfejlettsége miatt tényleg nem számíthat jelentős EU-forrásokra Budapest 2021-2027 között, de az biztosan nem igaz, hogy semmiféle forrásra nem lesz jogosult, mert tömegközlekedési és klímavédelmi/energiahatékonysági célokra biztosan kap majd pénzeket. Ezeket a következtetéseket még a délután során Fürjes Balázs fővárosért felelős államtitkár is megerősítette, hiszen születtek már a következő uniós ciklus forrásfelhasználást érintő korábbi kormányhatározatok (HÉV-felújítások, soroksári Duna-ág)

A Portfolio információi szerint egyébként a hivatkozott ITM-prezentációt valójában nem kiutazás keretében, hanem videókonferencián mutatták be a magyar kormány illetékesei december közepén, egyfajta teszt jelleggel, hogy a formálódó elképzelésekhez mit szól az Európai Bizottság.

Ebben nincs semmi rendkívüli, ez egy hosszú és bonyolult egyeztetési stratégia szokásos eleme, mert ez segíti azt, hogy a kormány most januárban döntést tudjon hozni a 2021-2027-es uniós forrásfelhasználás alapvető irányairól és ezek alapján be tudja majd nyújtani az ezt lefektető Partnerségi Megállapodás első verzióját Brüsszelnek (ami aztán még sokat változhat az egyeztetések során).

Hétfő délután Karácsony Gergely főpolgármester előbb a Facebook-posztjában háborodott fel a Népszavában megjelent információn, álságosnak és károsnak mondva azt. Utána este az ATV stúdiójában azonban már azt mondta erről az anyagról, hogy

az ő asztalán is ott volt már tavaly év vége óta, de nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget, mert felsorolásszerűen benne volt Budapest is a célterületek között.

Másrészt várta azt is, hogy a kormány majd úgyis egyeztet a 2021-2027-es uniós forrásfelhasználásról a budapesti vezetéssel. Szerinte káros lenne, ha a regionális Operatív Programokat mind egy kalap alá gyúrná a kormány (már a mostani ciklusban is így van - a szerk.), mert „biztosan nem eredményez nagyobb hatékonyságot” és ezért is szorgalmazza azt, hogy most már tárgyaljon a kormány és a budapesti városvezetés a forráselosztásról.

A főpolgármester a műsorban azt érzékeltette: egy munkaanyagnak tekinti a sok közül a kormányzati prezentációt, de a posztjában még azt is sejtette, hogy hiába tagadta le azt Palkovics László, hiszen egy repülőn utaztak Brüsszelbe decemberben. Erre Palkovics tárcája azt közölte, hogy a miniszter december 10-én nem a 2021-2027-es forráselosztás miatti tárgyalásokra, hanem a 7-es cikk szerinti eljárás miatt utazott ki a belga fővárosba.

Karácsony a műsorban azt hangsúlyozta, hogy ő csupa olyan dolgot ígért főpolgármesteri kampányában és azóta is ezt szeretné megvalósítani (közösségi közlekedés és levegőminőség javítása, zöldebb, szociálisabb, innovatívabb város), amelyekre az Európai Unió igenis pénzt szeretne adni, így tehát itt az idő egyeztetni a kormánnyal a pénzelosztásról.

A műsorban kérdést kapott Karácsony arra is, hogy ha a kormány ellenkezik és kevés EU-pénzt juttat mégis Budapestnek, akkor megoldás lehet-e az, amit a visegrádi országok fővárosaival közösen szeretnének elérni egy megállapodás keretében: közvetlenül pályázni pénzekért Brüsszelbe. Karácsony azt mondta: erre a megállapodásra mindenképpen szükség van még a tökéletes kormányzati együttműködés mellett is, de hozzátette: sokkal inkább dolgozna a kormánnyal közösen azért, hogy még több pénzt tudjanak hozni Budapestre. Arról, hogy mekkora az esélye a közvetlen és érdemi budapesti uniós forrásszerzésnek, ebben a cikkünkben írtunk:

A Lánchíd sétálóhíddá alakítása szerinte kivitelezhető irány lenne, sok érv szól mellette Budapest központjában, de ebben az esetben is fel kellene újítani és ehhez legalább 10 milliárd forintnyi forrást szeretnének kapni a kormánytól. A főpolgármester szerint az autóforgalom szempontjából nincs nagy jelentősége a hídnak, de mielőtt döntenek, mindenképpen meg kell beszélni az emberekkel a kérdést. A témáról a Portfolio is indított most egy szavazást:

Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF