Mekkora az esély, hogy Budapest közvetlenül kap jelentős EU-pénzeket Brüsszelből?
Uniós források

Mekkora az esély, hogy Budapest közvetlenül kap jelentős EU-pénzeket Brüsszelből?

Portfolio
Miután a visegrádi országok fővárosainak főpolgármesterei hétfőn Budapesten együttműködési megállapodást írtak alá többek között annak eléréséért, hogy az EU különítsen el több közvetlenül pályázható forrást a városok számára, izgalmas kérdés, hogy ennek mekkora a realitása a 2021-2027-es uniós finanszírozási ciklusban. A következő keretköltségvetés előrehaladott tervezése és a Portfolio háttérinformációi alapján összességében kicsi az esélye ennek, igaz lényeges, hogy nemcsak a visegrádi országok, hanem több nyugat-európai főváros is érdeklődik a kezdeményezés iránt, ráadásul a klímahelyzet a városok szintjén is több feladatot tesz szükségessé.

Összefogva lobbiznak

Hétfőn, december 16-án a budapesti, a pozsonyi, a prágai és a varsói főpolgármester közös nyilatkozatot írt alá Karácsony Gergely tájékoztatása szerint, amellyel egyrészt megkötötték az európai Szabad Városok Szövetségét, másrészt azt is rögzítették, hogy közösen lobbiznak azért, hogy az EU különítsen el több közvetlenül pályázható forrást a városok számára.

Ma a Népszava közölt interjút Jávor Benedek volt EP-képviselővel, aki hivatalosan januártól látja el Brüsszelben „Budapest Főváros Brüsszeli Képviselete” nevű posztját, amely funkciót eddig a magyar kormány intézményeivel egy fedél alatt láttak el, de ez a néhány fős képviselet most külön költözik. Az interjúban Jávor azt hangsúlyozza, hogy az új Európai Bizottság számos területen kifejezetten a városoktól vár cselekvést, így ehhez források is kellenek és ezek érdekében, lobbizással, „a főváros és az EU intézményei közötti kooperáció erősítésével fog foglalkozni” ez az iroda.

Arra a kérdésre, hogy mekkora annak a realitása, hogy „olyan uniós forrásokat sikerül majd megszerezni, amelyeket Budapest közvetlenül, a kormány beavatkozása nélkül használhat föl”, Jávor úgy reagált:

Nyilván nem fogják a kedvünkért újraírni a kohéziós politikát és az új finanszírozási ciklus véglegesítés előtt álló költségvetését, de az sem igaz, hogy a budapesti vezetés elképzelései teljesen irreálisak.

A volt EP-képviselő emlékeztetett azonban arra, hogy az új Európai Bizottságnak számos olyan prioritása van például az innováció vagy a klímavédelem területén, ahol kifejezetten a városoktól várnak cselekvést, ami aligha történhet meg források nélkül.

A múlt héten bemutatott Európai Zöld Megállapodásra is emlékeztetett, amely számos települési szintű feladatot kijelöl. Érvelése szerint „ha a célokat a városoknak kell teljesíteniük, akkor a finanszírozás is őket illeti, adott esetben függetlenül az egyes kormányok és a Bizottság közötti esetleges konfliktusoktól”. Megjegyezte, hogy ezekben az ügyekben közösen fognak föllépni a visegrádi térség fővárosaival, de a kooperáció szélesebb is lehet a regionális léptéknél, mivel Berlin, Párizs, Bécs is jelezte, hogy érdekelt egy ilyen típusú együttműködésben. 

Mik a realitások?

Érdemes emlékeztetni rá, hogy már a 2014-2020-as ciklusban is vannak olyan közvetlenül Brüsszelben pályázható források, amelyek városok közötti együttműködéseket, cselekvési tervek kidolgozását tudják megfinanszírozni, de ezek együttes volumene csekély és a Bizottság által tavaly bemutatott 2021-2027-es javaslatban is szintén csekély volt ez az összeg több program összecsomagolása mellett is.

A Bizottság kezéből azóta már lényegében  kikerült az irányítás a 2021-2027-es költségvetés javaslatának megfogalmazásával, most már tagállami (Európai Tanács) szinten megy az egyeztetés a dilemmák, költségvetési feszítő keretek és elképzelések mentén. A finn soros elnökség minapi költségvetési javaslata sem mozdult el abba az irányba, hogy nagyvárosok közvetlenül tudjanak pályázni Brüsszelben.

Emellett érdemes emlékeztetni rá, hogy a most következő horvát soros elnökség kezéből lényegében kivették a 2021-2027-es költségvetés érzékeny tárgyalási szakaszának lebonyolítását. A múlt heti EU-csúcs zárónyilatkozata ugyanis ezt a feladatot Clarles Michel új tanácsi elnök kezébe adta. Neki az egyes kormányokkal külön-külön kell lefolytatnia az „igényfelmérő” tárgyalásokat, mielőtt majd a jövő második félévben esedékes német soros elnökség alatt meghozza a 27 tagállam egyhangúan a 2021-2027-es költségvetésről az alkut.

Itt tehát megint a nemzeti kormányok érdekei és szempontjai dominálnak és ha a Budapest-magyar kormány, vagy a Varsó-lengyel kormány viszonyt nézzük, nem feltétlenül hajlik majd abba az irányba a nemzeti kormányok vezetője, hogy megengedje a saját fővárosainak az érdemi források megszerzését közvetlenül Brüsszelből.

Ez a felállás, képlet csak akkor változhat igazán, ha a Jávor által jelzett német, francia és osztrák (vagy egyéb) erős befolyású tagállamok kormányai is elmozdulnak abba az irányba, hogy a nagyvárosoknak nagyobb forrásszerzési lehetőségei lehessenek közvetlenül a brüsszeli büdzséből.

Címlapkép forrása: MTI/Mónus Márton

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Kasza Elliott-tal

Leggett & Platt Inc. - elemzés

Nem értem a LEG mozgását. 2021 közepe óta esik az árfolyama, akkor 59,16 USD volt az ATH, most éppen 19,08-at ér, azaz kicsit kevesebb mint három év alatt harmadolt az árfolyama. Mivel osztalék

Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Delta_4_1500