Kifakadt Varga Mihály, hogy alig kapna Magyarország pénzt az EU új alapjából

Portfolio
Elfogadhatatlannak nevezi Varga Mihály pénzügyminiszter a tárca által ma kiadott közleményben azt, hogy az európai Zöld Terven belül az ún. Igazságos Átállást Támogató Alapból Magyarország csak 82 millió eurót, a keret 1,2%-át kapná meg, és éppen ezért testreszabott ösztönzőrendszer létrehozását sürgette.

Az Igazságos Átállást Támogató Alap a karbonsemlegességre történő átmenet során a leginkább hátrányosan érintett régiókat hivatott segíteni. A támogatható kategóriák közé a lignittüzelésű Mátrai Erőmű miatt az érintett régió tartozna, és az Európai Bizottság múlt héten hozta nyilvánosságra javaslatát, illetve a hozzá tartozó szempontrendszert. Ekkor derült ki az Alap mögöttes finanszírozása és az is, hogy a Magyarországra jutó támogatási rész mindössze 82,2 millió euró, a teljes keret kb. 1,2 százaléka lenne.

Erről is tárgyaltak ma az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülésükön (Ecofin) és ennek kapcsán adott ki közleményt Varga Mihály tárcája. Ebben a miniszter azt is kritizálta, hogy kizárnák a támogatási kategóriák közül a szénerőművek gázerőművekké átalakításával kapcsolatos beruházásokat. Az ilyen átalakítások azonban jelentősen csökkentenék a hazai szén-dioxid kibocsátást, így érvelése szerint a földgáz hasznos eszköznek tekinthető az energia-átmenet során. A magyar kormány által múlt héten nyilvánosságra hozott 2030-as energiastratégiáról és kapcsolódó témákról főbb elemzéseink:

A magyar miniszter azt is leszögezte: nagyobb hangsúllyal kellene figyelembe venni a tagállamok sajátosságait is: a nyugat-európai országoktól eltérően – ahol sokan vállalatok által tulajdonolt bérházakban laknak – Magyarországon a többség saját tulajdonú ingatlanban él, így a vállalkozásoknak biztosított pénzügyi eszközök nem nyújtanának segítséget az otthonok felújításához – mutatott rá Varga Mihály.

A fenti kritikák mellett Varga azt is rögzítette a közleményben, hogy hazánk egyetért az unió klímacéljaival, de világossá kell tenni, hogy ezeknek nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése, a többletköltségek nem terhelhetik a fogyasztókat. Azt is hangsúlyozta: az Európai Unió klímastratégiájának kialakításakor az egyik legfontosabb szempont, hogy az intézkedések egyetlen tagállamban se járjanak aránytalanul nagy költségvetési teherrel, és nem hátráltathatják a gazdasági növekedést.

A mai Ecofin ülésen a digitális gazdaság adóztatását is érintették. Varga Mihály elmondta: fontos, hogy a digitális cégeket hasonlóan lehessen adóztatni, mintha hagyományos üzleti modellben végeznék tevékenységüket. Ugyanakkor Magyarország határozottan elutasítja az olyan megoldásokat, amelyek a valós gazdasági tevékenységet és a meglévő nemzetközi adóztatási sztenderdeket figyelmen kívül hagyva adóztatnák a vállalatok nyereségét.

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF