címlapkép_zöld
Üzlet

Így válik zölddé Magyarország 2030-ra

Portfolio
Magyarország kormánya az üvegházhatású gázkibocsátást 40 százalékkal kívánja mérsékelni 2030-ra az 1990-es bázishoz viszonyítva a frissen megjelent Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum alapján. Ehhez jelentős változtatásokat tervez végrehajtani a kormány a három legfontosabb ágazatban, mely a fűtés-hűtés, villamosenergiatermelés és a közlekedés. Mindhárom szektorban növekedhet a megújuló energiák felhasználásának az aránya, azonban minél nagyobb zöldenergia-arányt szeretnénk megvalósítani, annál több pénzre lesz szükség a végrehajtáshoz.

Növekvő GDP, csökkenő üvegházhatású gázkibocsátás

Magyarország éves egy főre jutó ÜHG-kibocsátása (6,6 tonna) mindösszesen az átlagos EU-érték (8,8 tonna) 75 százaléka, mely EU-szinten a hatodik legjobb arányú. Mint ahogy azt már korábban írtuk, Magyarország – az Európai Unió vállalásaival összhangban – az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40%-os csökkentését valósítja meg 2030-ig az 1990. évi szinthez (93,7 millió tCO2 egyenértékes) képest. A 2030-as dekarbonizációs cél eléréséhez szükséges fejlődési pályát mutatja be az alábbi ábra, mely jól szemlélteti, hogy míg Magyarország GDP-je folyamatosan növekedhet, addig a végsőenergia-fogyasztás állandó maradhat, és az üvegházhatású gázkibocsátás pedig mérséklődhet.

Magyarország ÜHG-kibocsátásának, egy főre jutó GDP-jének és végsőenergiafogyasztásának várható alakulása 2000 és 2030 között. Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030, Eurostat

2010 óta 22%-kal javult a magyar gazdaság ÜHG-intenzitása, vagyis az egységnyi GDP előállításával járó ÜHG-kibocsátás. A kedvező folyamatot az előzetes 2018. évi kibocsátási adatok is megerősítik: míg a GDP-növekedés 4,9% volt, az ÜHG-kibocsátás kb. 0,6%-kal csökkent. Az alábbi grafikon alapján mind az egységnyi GDP előállításához szükséges energia és kibocsátott szén-dioxid egyenértékes is folyamatosan csökkenni fog 2030-ig.

Magyarország energia- és ÜHG-intenzitásának várható alakulása 2000 és 2030 között. Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030, Eurostat

Atom- és napenergia, biomassza, geotermia, bioüzemanyagok, elektromos közlekedés

A kormány véleménye szerint elengedhetetlen a nukleáris kapacitások fenntartása, jelenleg Magyarország villamosenergia-termelésének közel fele származik karbonsemleges nukleáris energiából. A Paks 1 és 2 párhuzamos üzemidejétől eltekintve 2040-re már csupán Paks 2-nek köszönhetően a jövőben is fennmaradhat a jelenlegi 50 százalékos aránya az atomenergiának.

A fűtési és hűtési szektorban nagy potenciál van a hatékony biomassza hasznosítására mind az egyedi fűtőberendezésekben, mind a távhőszolgáltatásban, továbbá hazánk geológiai adottságaira tekintettel a cél a geotermikus hőenergia-potenciál jóval jelentősebb kiaknázása a jövőben. Ez utóbbit a távhőtermelésben, és az agrárgazdaságban is lehetne hasznosítani (pl. az üvegházak fűtésében). A jövőben is a fűtési és hűtési szektor használhatja fel a legtöbb megújuló energiát, azonban a villamosenergia és a közlekedési ágazat is egyre több zöldenergiát fog felhasználni terv szerint a jövőben.

Összességében a megújuló energia részaránya a bruttó végső energia felhasználásában 2030-ra a terv szerint elérheti a 21 százalékot, melyet a fűtés-hűtés szektor húz fel a legjobban, és a közlekedési ágazat a legjobban lemaradó az arányokat tekintve, azonban mindhárom kulcsfontosságú szektorban folyamatosan növekedni fog a megújuló energia felhasználásának részaránya.

A villamosenergia-szektorban nem meglepő módon a megújuló alapú növekmény alapvetően a fotovoltaikus termelés dinamikus felfutásától várható. A jövőben tovább folytatódhat a célok elérése érdekében a 2019-ben bevezetésre kerülő METÁR tenderek rendszere. Fontos része a napelemek terjedésének, hogy mintegy 200 ezer darab háztartási méretű kiserőmű létesülhet a jövőben, melynek gazdasági alapját a technológiai költségcsökkenés és hatékonyságjavulás adja meg elsősorban.

A fűtés-hűtés szektor megújuló-energia növekményének döntő része a távhőszektor hőforrásváltásától várható, a közlekedési megújuló energia legalább fele a bioüzemanyag részarány emelkedésétől, a fennmaradó rész a megújuló áram alapú elektromobilitás és a biogáz közlekedési felhasználásától várható

Minél nagyobb a megújuló részarány, annál többe kerül

A megújuló energia beruházási és működési költségei tekintetében vegyes a kép: míg a nap- és szélerőművek a technológiai költségcsökkenés révén közel kerültek ahhoz a ponthoz, hogy piaci körülmények között is megvalósulhassanak új erőművek, addig az alapanyag- és élőmunka-intenzív (egyes biomassza- és biogáz-) technológiák költsége az elmúlt években nem csökkent. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy pótlólagos megújuló energia kapacitások kiépítése egyre nagyobb költséggel érhető csupán el. Mindezek fényében a 21%-os megújuló energia felhasználási cél elérése rendkívüli mértékben függ a rendelkezésre álló Európai Uniós beruházási támogatások mértékétől.

A megújulóenergia-felhasználás összesített éves támogatás-igénye. Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030

„Első az energiahatékonyság”

Magyarország zöldebbé válása szempontjából az energiahatékonyság kulcsfontosságú szerepet fog betölteni a jövőben, melyet a Nemzeti Energiastratégiában megjelenő „első az energiahatékonyság” elv példáz a legjobban. Az „első az energiahatékonyság” elv azt jelenti, hogy az energetikai tervezési, a szakpolitikai és a beruházási döntések meghozatala előtt meg kell vizsgálni, hogy azok részben vagy egészben felválthatóak-e költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedésekkel.

A közlekedés zöldítése

Az összes emisszió 20 százalékáért a közlekedési szektor, ezen belül pedig a kibocsátások 98 százalékáért a közúti közlekedés felelős. A növekvő trend megfordítása érdekében a közlekedési üzemanyag-felhasználást egyre nagyobb mértékben villamos energiával, és egyéb alternatív megoldásokkal kívánja a kormány kiváltani. A Jedlik Ányos Terv 2.0-ban megfogalmazottaknak megfelelően tovább folytatódhat az elektromos járművek terjedése és a szükséges infrastruktúra kiépülése. A kormány által már elfogadott Zöld Busz Program keretében 2029-ig várhatóan közel 1300 környezetbarát helyi busz állhat üzembe, és 2020 végére a biokomponensek aránya az üzemanyagokban 8,2%-ra (ezen belül a benzinben 6,1%-ra) emelkedhet.

Címlapkép: Arterra/Universal Images Group via Getty Images

Koronavírus
Koronavírus
OTP
Koronavírus Észak-Olaszország
szentendrei hév megálló
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Online előadás
Online előadás a tőzsdei befektetésekről, kezdőknek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
2020. március 18.
Lakás Konferencia 2020
Koronavírus