napelem magyar zoldites
Gazdaság

Csak 2030 után gyorsítaná fel Magyarország kizöldítését a kormány

Portfolio
A 2020-as években mérsékelt tempóban, 2030, illetve 2040 után viszont gyors ütemben csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a magyar kormány - derül ki a csütörtökön nyilvánosságra került Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia tervezetből. Az anyag szerint a klímasemlegesség 2050-ig tartó eléréséhez Magyarország emisszióját 1990-hez képest várhatóan körülbelül 95%-kal kell mérsékelni, a fennmaradó mintegy 5 százaléknyi kibocsátást pedig a hazai úgynevezett elnyelők, elsősorban az ország telepítésekkel bővítendő erdei fogják megkötni.

Bár ez egyelőre nem tekinthető hivatalos elköteleződésnek, a kormány által január első hetében elfogadott, majd ezen a héten ismertetett energia- és klímastratégia dokumentumai szerint Magyarország nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, tehát klímasemlegességre törekszik 2050-re, azaz harminc év alatt el kívánja érni az emberi eredetű kibocsátások és elnyelések közötti egyensúlyt. Az Európai Unió már gyakorlatilag hivatalos 2050-es klímasemlegességi céljának Magyarországra eső kötelezettségét a kabinet négy feltétel teljesülése esetén tartja megvalósíthatónak:

  • Nem az emberekkel, hanem a legnagyobb klímarongálókkal, azaz a nagyvállalatokkal és a nagy szennyező országokkal fizettetik meg a klímavédelem árát, hiszen ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid-kibocsátásból;
  • Nem emelkedhet a családok által fizetett energia és élelmiszer ára;
  • A kormány ragaszkodik továbbá a kohéziós pénzek megtartásához;
  • Továbbá kiemelt fontosságú az atomenergia támogatása, mert e nélkül nem létezik hatékony kibocsátás-csökkentés.

Miután e pontok rugalmas, politikai értelmezéssel egyáltalán nem tűnnek teljesíthetetlennek, az Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM) elkészítette a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiatervezetét, amelynek feladata az ország 2050-ig szóló dekarbonizációs célkitűzéseinek összefoglalása. A stratégiát 2020 végéig véglegesíti az ITM, vagyis még jelentősen átalakulhat, érdemes azonban már most megvizsgálni, milyen pályán csökkenhet ez alapján a klímaváltozásfő felelősének tartott üvegházhatású gázok hazai kibocsátása.

Jelenleg a 1985-87-es időszakhoz képest hozzávetőleg 42%-kal alacsonyabb a magyar üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása, ami az 1990-es bázishoz viszonyítva is kb. 32%-os csökkentést jelent.

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia tervezete hangsúlyozza, Magyarország a világ azon kevés országa közé tartozik, amelyek úgy tudták az ÜHG kibocsátásaikat csökkenteni, hogy a gazdasági teljesítményük eközben folyamatosan nőtt. A stratégia ennek a „tiszta növekedésnek” a tovább folytatását kívánja biztosítani, amelynek mentén Magyarország fokozatosan, 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést és a társadalmi jólétet veszélyeztetné.

2030-ig Magyarország legalább 40%-kal csökkenti a kibocsátásait az 1990-es bázishoz képest. Ez a célkitűzés szerepel a szintén a héten közzétett Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) végleges változatában is, hivatkozva az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott EU Éghajlat- és Energiapolitikai Keretre, amely ugyanekkora mértékű kibocsátáscsökkentést irányoz elő EU-szinten 2030-ig.

Ehhez képest az Európai Bizottság már 50-55 százalékos kibocsátáscsökkentést javasol, az Európai Parlament pedig ezen a héten nagy többséggel megszavazta, hogy 55 százalékkal csökkentené a káros gázok kibocsátását a közösségben. A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia hangsúlyozza: tekintettel arra, hogy az új technológiák kifejlesztése és térnyerése időigényes folyamat, a 2050-ig tartó átállás megvalósításának költséghatékony módja nem teljesen lineáris folyamat.

Ezért az anyag szerint indikatív jelleggel, 2040-re nettó körülbelül 65%-os kibocsátás-csökkentést célszerű előtérbe helyezni, majd a klímasemlegesség 2050-ig tartó eléréséhez Magyarország ÜHG kibocsátását 1990-hez képest várhatóan körülbelül 95%-kal kell csökkenti.

Az eddigiek alapján a karbonsemlegesség eléréséhez nagyjából a következő pályát követve lehetne eljutni, legalább is a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia tervezete alapján. Eszerint a kibocsátáscsökkentés üteme 2030 után gyorsulna fel igazán.

Tiszta Fejlődés kép_1

A cél eléréséhez a következő ágazatokban abszolút nullára kell csökkenteni a kibocsátásokat: áram és távhő termelése; energetikai célú olajfinomítás, kokszolás; közlekedés; energiahatékonyság; mezőgazdaság, halászat, erdészet energiaigénye; a termékhasználatban az üvegházhatású fluortartalmú gázok és oldószerek használatának teljes kivezetése.

A 2050-re teljesen kibocsátásmentessé alakítandó villamosenergia-termelésben már 2030-ra az a cél, hogy legalább 90%-ra növekedjen a klímasemleges energiaforrások (nukleáris és megújuló) aránya.

A Tiszta Fejlődési Stratégia a 2050-es lehetséges erőművi kapacitásösszetételre vonatkozóan nem közöl forgatókönyveket, de a szintén az előző héten elfogadott aktualizált Nemzeti Energiastratégia ismerteti a 2040-ben lehetségesnek tartott vizsgált erőművi kapacitásösszetétel forgatókönyveket. Az ebben "megcélzott" PV-központú forgatókönyv már mintegy 12 000 MW fotovoltaikus naperőmű kapacitást vetít előre 2040-re.

Tiszta Fejlődés kép_2

A 2050-es cél elérése érdekében minden kibocsátó szektorban szükséges beavatkozni, valamint az ÜHG-nyelő kapacitások fenntartása érdekében is lépéseket kell tenni, és mindebben ma még nem ismert technológiák alkalmazása is szükséges lesz. A stratégia olyan innovatív technológiák megjelenésére és előretörésére számít, mint az energiatároló rendszerek (pl. power-to-gas vagy hidrogén), széndioxid leválasztása és tárolása vagy felhasználása, a nagy kibocsátású ipari üzemekben tiszta forrásból származó hidrogénredukálásra való használata vagy ipari tüzelése a magas hőfokú folyamatok fűtéséhez.

Lesznek viszont olyan ágazatok, amelyekben várhatóan marad némi ÜHG-kibocsátás. Ilyenek a mezőgazdasági és bizonyos ipari kibocsátások (kisebb üzemek folyamat-emissziói, illetve az ipari energiatermelés egyes speciális folyamatai), fugitív emissziók (a bányászat vagy szállítás során elszivárgó ÜHG gázok), illetve a régi hulladéklerakók maradék hatása.

A fennmaradó mintegy 5 százaléknyi kibocsátást a hazai úgynevezett ÜHG-elnyelők (földhasználati szektor, elsősorban az erdők) tudják semlegesíteni. Eszerint az ÜHG-t elnyelő szektorok oldalán elsősorban az erdőborítottságot szükséges fokozni, olyan fafajok bevonásával, amelyek ellenállóbbak a Kárpát-medence változó klímájának. A mezőgazdaság és földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és erdőgazdálkodás éves nyelését stabilan legalább 4,5-5 millió tonna CO2eq (az üvegházhatású gázok szén-dioxidra átszámított egyenértéke) fölött kell tartani 2050-ig és azon túl is, ezzel a szektor kompenzálhatja a többi ágazat nem kiváltott kibocsátását.

Címlapkép forrása: MTI/Varga György

Koronavírus
Koronavírus
OTP
Koronavírus Észak-Olaszország
szentendrei hév megálló
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
2020. március 18.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Online előadás
Online előadás a tőzsdei befektetésekről, kezdőknek.
koronavírus coronavirus virus