Rendkívüli döntés jön Brüsszelből Magyarország számára – Súlyos következményei lehetnek
A fő üzenet röviden
Minden friss jel és Portfolio háttérinformációi arra utalnak, hogy az Európai Bizottság szerdán úgy fog dönteni:
elfogadja az 5,8 milliárd eurós helyreállítási programunkat, amellyel párhuzamosan arra tesz javaslatot a Tanácsnak, hogy három magyar Operatív Program 65-65%-os részét fel kell függeszteni.
Utóbbi azt jelenti, hogy együttesen 7,5 milliárd eurónk, mintegy 3000 milliárd forintunk ragad be legalább jövő nyárig, feltéve, hogy ezt a két bizottsági javaslatot változatlan formában hagyja jóvá a tagállamokat tömörítő Tanács a következő hetekben (ez egyáltalán nem biztos).
Ahhoz, hogy ezt a 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrást kiszabadítsuk a felfüggesztésből, illetve a helyreállítási programban a legelső kifizetést megkaphassuk, komoly feltételek társulnak: előbbi esetén a 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes feltételt, utóbbi esetén az ezeket is tartalmazó ún. 27 szupermérföldkövet kell teljesítenünk (lásd alább). Sőt, ahhoz, hogy a felzárkóztatási forrásainkból egyáltalán pénzt tudjunk lehívni Brüsszelből (tehát a nem felfüggesztett részből is), még az ún. horizontális feljogosító feltételeket is teljesíteni kell. Utóbbiak közé tartoznak az uniós alapszerződés 2. cikkében rögzített alapvető emberi jogok, illetve az Alapjogi Chartában rögzített feltételek. Cikkünk előző verziójában azt írtuk, hogy a nem felfüggesztett felzárkóztatási források kiszabadításához is kell a 17 féle feltétel teljesítése, de pontosítottuk a cikket (nem kell).
Mindez tehát nagy valószínűséggel azt is jelenti, hogy a magyar gyermekvédelmi törvénnyel is kezdenie kell valamit a kormánynak, mielőtt kiszabadulnak a felzárkóztatási forrásaink, hiszen a Bizottság már kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezett amiatt Magyarország ellen, és megegyezés nélkül valószínűleg az Európai Bíróságra viszi az ügyet.
Alábbi cikkünkben számos exkluzív információ alapján bemutatjuk, hogy a fenti súlyos döntésnek, illetve következményeinek mi a pontos háttere, és ez alapján jobban látható majd az, hogy miért nem lehet egyelőre megmondani, hogy mikor jöhetnek érdemi új EU-pénzek Magyarországra.
Lássuk a menetrendet és a részleteket!
Az előttünk álló időszakban a magyar helyreállítási EU-pénzek kapcsán az alábbiak különösen fontosak:
- A múlt heti váratlan brüsszeli fordulat és a mai magyar kormányzati jelzés, valamint a Portfolio ezzel egybevágó friss értesülései szerint az Európai Bizottság a november 30-i ülésen egyrészt úgy fog dönteni, hogy elfogadja a régóta húzódó 5,8 milliárd eurós helyreállítási programunkat. Ez jó hír, mert ezzel megnyílik a gyakorlati lehetősége is annak, hogy a tagállamokat tömörítő Tanács asztalára kerüljön az ügy és ott minősített többséggel majd jogilag elfogadhassák ezt az év vége előtt. Ha ez utóbbi elfogadása nem történne meg szilveszterig, akkor az azzal járna, hogy mintegy 4,65 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást, tehát a teljes támogatási keretünk 80%-át végleg elbukjuk.
- A magyar kormány a ma reggeli jelzés alapján arra számít, hogy a Tanács a december 12-i Ecofin-ülésen hagyja majd jóvá a helyreállítási programunkat. Ez azt jelenti, hogy a háttérben valami változott (feltehetően több idő kell a jóváhagyáshoz egyes kormányok esetében), mert a december 6-i ülésről ezt a témát elcsúsztatják 6 nappal későbbre, igaz a Tanács oldalán ez a december 12-i ülés még meg sincs hirdetve. Ezzel az elcsúsztatással együtt nem tudni, hogy az EU szempontjából fontos két másik ügyben, Ukrajna közös adósságvállaláson keresztüli megsegítésében, illetve a globális minimumadó témájában mikor viszi szavazásra a dolgot a cseh soros elnökség, mert eddig úgy volt, hogy ez a négy ügy egy ülésre fog összecsúszni.
- Nagyon valószínű, hogy ha már a Bizottság részletesen kitárgyalta a magyar kormánnyal a helyreállítási program támogatási lábát, az ahhoz társuló 21+4+2 ún. szupermérföldkövet (lásd alább), az első kifizetéshez minimálisan szükséges legalább 50 fajta teljesítendő célt (benne a 27 szupermérföldkővel), illetve a teljes támogatási keret lehívásához szükséges mintegy 280 fajta célt (!), akkor a Tanács nem fog kekeckedni, hanem szintén rábólint év végéig a magyar helyreállítási programra. Ezzel az aktussal hárulna el végleg a magyar forrásvesztés veszélye.
- Pénzhez azonban még jó ideig nem fogunk jutni a helyreállítási programból, mert amint jeleztük: ehhez előbb az kell, hogy összesen 27 féle szupermérföldkövet teljesítsünk, és aztán ezeket az intézkedéseket 2026 végéig folyamatosan fent is tartsuk, amelyek fenntartását a Bizottság végig ellenőrizni fogja. Végig marad tehát a magyar kormányon a szigorú kontroll és ha valamely mérföldkő esetén a magyar keretek/szabályok romlását érzékeli a Bizottság, akkor a már megindított folyósítás is teljesen megállna, illetve akár új jogállamisági eljárás is indulhat.
- A 27 féle feltétel nagy részét, 17 darabot, a feltételességi/jogállamsági eljárásból emelték át a helyreállítási program feltételrendszerébe és ezekhez még további véges számú, később már nem szaporodó feltétel is társul. A magyar kormány a jogállamisági eljárás szankció nélküli lezárásáért 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes feltétel végrehajtását vállalta a nyáron, de ezeket eddig csak felemásan hajtotta végre a Bizottság értékelése szerint (pl. Integritás Hatóság vezetőinek személyi és jogköri adottságai, vagyonbevallási rendszer szigora). Ezért most az történik, hogy bár a feltételességi eljárás jogilag december közepéig lezárul, de a gyakorlatban még nem, hanem egészen odáig zajlik a 17 vállalás felügyelete, amíg azok maradéktalanul nem teljesülnek és erről pozitív véleményt mond a Bizottság, majd a Tanács.
- A 17 féle vállaláshoz konkrétan 21 szupermérföldkő társul, emellett az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése terén is vállalt 4 feltételt a kormány (ez 4 mérföldkövet ad ki, pl. jogerős bírósági ítéletek megtámadásának blokkolása a kormány számára az Alkotmánybíróságon, az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítése, a Kúria működési kereteinek megváltoztatása). További 2 szupermérföldkő társul még az egész uniós pénzosztási folyamat audit- és kontroll folyamatainak megreformálásához, és így jön ki tehát az összesen 27 féle szupermérföldkő.
- Mivel a kormány a 4 igazságszolgáltatási szupermérföldkő teljesítését 2023. március végéig vállalta, és addigra a többi 23 mérföldkő is várhatóan teljesülhet, így ezért az a realitás, hogy ha mindent rendben talál a Bizottság és a Tanács, akkor leghamarabb jövő késő tavasztól, nyártól indulhat meg az első tényleges kifizetés Brüsszelből a helyreállítási programban. Idehaza egyébként már 440 milliárd forintot fizettek ki a nyertes helyreállítási projektekre, és ezek számláira mutogathat majd a kormány először jövő tavasz után - minden szuperfeltétel teljesítése után -, megkérve a Bizottságot, hogy fizesse ki ezek és a teljesített mérföldkövek alapján a felmerült költségeket.
- Az 5,8 milliárd eurós helyreállítási támogatási forrás mellé Magyarország 9,7 milliárd eurónyi kedvezményes hitelkeretet is kérhet az Európai Bizottságtól, de információink szerint ez hivatalos formában még mind a mai napig nem történt meg. Erre még van idő egészen jövő augusztusig, és ha legalább valamennyi hitelt is kérni fog a kormány, akkor technikailag az fog történni, hogy az egész helyreállítási program kap egy újabb fejezetet, és abban is rögzíteni kell majd a projektekhez tartozó külöféle célokat. Emellett az orosz, illetve fosszilis energiahordozókról való leválást segítő REPowerEU programban nekünk járó támogatási és hitelkeretet is külön fejezetként fel kell majd tűntetni a helyreállíátsi program újragyúrt anyagában.
Mikor jöhetnek a felzárkóztatási források?
Az előttünk álló időszakban a 2021-2027-es felzárkóztatási források tekintetében az alábbiak különösen fontosak:
- Miután a Bizottság hivatalosan is javasolja a 3 Operatív Program (közlekedési, területfejlesztési és energiahatékonysági) kötelezettségvállalási kerete 65-65%-ának felfüggesztését és miután erről a Tanács is dönt majd, arra lehet számítani, hogy a Bizottság a következő hetekben (év végéig) hivatalosan is aláírja a magyar kormánnyal a 2021-2027-es időszak alapdokumentumát, a Partnerségi Megállapodást. Információink szerint tehát se ennek aláírását, se egyetlen Operatív Programunk bizottsági elfogadását nem blokkolja majd a pénzügyi felfüggesztési döntés, így tehát szó sincs arról, hogy bármennyi forrást veszítene Magyarország. Éppen ez volt a cél a mostani sokelemű alkuval, hogy minden olyan ügyet elrendezzenek, ami esetleg végleges forrásvesztés felé vinné a dolgokat (lásd helyreállítási alap év vége előtti elfogadása).
- Miután hivatalosan is elfogadja egyesével a magyar Operatív Programokat a Bizottság (ezek technikai szinten megtörténhetnek év végéig, illetve egy speciális szabály alkalmazásával a gyakorlatban átcsúszhatnak januárra a bizottsági döntések, de a bizottsági kötelezettségvállalás kezdete még 2022-es évhez számít), rövid időn belül ki fogja utalni az összes program éves előlegét, ami csekély összeget, néhány tízmilliárd forintot jelenthet.
- Az összes többi felzárkóztatási pénzhez azonban csak akkor fog tudni ténylegesen hozzáférni utófinanszírozásban Magyarország, ha előtte a fent említett 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes feltételt, és az ún. horizontális feljogosító feltételeket is maradéktalanul teljesíti. Utóbbi azt jelenti, hogy az uniós alapszerződés 2. cikkében rögzített alapvető emberi jogoknak, illetve az Alapjogi Chartának is megfelel. Így tehát számos kisebbségvédelmi, emberi jogi vita újra akuttá válhat a magyar kormány és a Bizottság között, sőt az Európai Bíróság, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek maradéktalan itthoni végrehajtása is előfeltétel lehet a kifizetésekhez, amint azt a múlt heti EP-határozat is követelte.
- Éppen ezért írtuk fentebb azt, hogy egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy mikor nyílthatnak meg Magyarország előtt a nagy felzárkóztatási pénzek, mert ez gyakorlatilag elsősorban a magyar kormányon, a feltételek teljesítésének tartalmán és időzítésén, másodsorban a Bizottság és a Tanács helyzetértékelésén múlik. Egyelőre a 2021-2027-es pénzekből idehaza 426 milliárd forint van kifizetve a GINOP Pluszban, illetve 402 milliárd a TOP Pluszban, így ezek lesznek majd azok az első fejlesztési számlák, amiket a kormány ki fog küldeni Brüsszelbe, hogy a Bizottság fizesse ki azok uniós részét.
- A fenti feltételrendszer nem jelenti azt, hogy idehaza ne pöröghetne fel az új fejlesztési pályázatok kiírása, hiszen az Operatív Programok nagyobb részét eleve nem is érinti felfüggesztési veszély, így valójában csak a magyar államháztartás teherbíró képessége, konkrétan az előlegkifizetési képességek szabnak effektív korlátot a pályázati meghirdetési és eredmény kihirdetési tempónak. Azokban a programokban, amelyeket érint a részleges felfüggesztés, azokban is ki lehet itthon írni a felfüggesztéssel nem érintett 35-35%-nyi részre a pályázatokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mivel a felfüggesztéssel érintett TOP Pluszban a brüsszeli kötelezettségvállalási keret 4,35 milliárd euró, annak 35%-áig lehet csak itthon pályázatokat kiírni, így a fent említett 402 milliárd forintnyi itthoni nyertes projektre tekintettel ebben a programban már csak kis összegű új kiírások várhatók addig, amíg a viták el nem rendeződnek. (Ugyanígy a KEHOP Pluszban és az IKOP Pluszban is csak a brüsszeli kötelezettségvállalási keret 35-35%-áig várhatók idehaza pályázati kiírások a viták rendezéséig).
- Fontos végül rögzíteni, hogy a 2014-2020-as ciklusbeli pénzek zavartalanul érkezhetnek továbbra is Brüsszelből az idehaza jórészt már megelőlegezett projektek számlái után. A legfrissebb állás szerint ebből a pénztömegből még mintegy 4,4 milliárd eurónyi folyósításra számíthat a magyar államkassza 2024 közepéig, így abból jövőre esélyes, hogy befolyik 3,5 milliárd euró, amint arra maga a kormány is számít. Szintén lényeges, hogy mivel a Bizottság a minap elfogadta a 2023-2027-es időszak Közös Agrárpolitikáján belül a magyar stratégiai tervet, így az abban rögzített 8,4 milliárd eurónyi pénz zavartalanul megnyílt Magyarország számára.
A fentiekből tehát jól látszik, hogy a köznyelvben csak EU-megállapodásnak nevezett megállapodás halmaz össze fog jönni Magyarországgal, hiszen meg fog történni a helyreállítási program, a Partnerségi Megállapodás, majd az Operatív Programok brüsszeli elfogadása. Az itthoni pénzosztás során azonban tartós, szigorú kontrollt kap a nyakába a kormány. Az pedig egyelőre teljesen bizonytalan, hogy a helyreállítási és a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokból mikor tudjuk ténylegesen lehívni az első komolyabb összegeket. Ez a bizonytalanság, illetve az államháztartás teherbíró képességének korlátja pedig fékezően visszahathat a magyar gazdaság jövő évi teljesítményére is.
Címlapkép forrása: Getty Images