Ursula von der Leyen Budapest targyalas1
Uniós források

Váratlan fordulat a magyar EU-pénzeknél – Mi történt és mi várható ezután?

Weinhardt Attila
Azután, hogy az Európai Bizottság felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja a magyar EU-pénzek felfüggesztésével kapcsolatos javaslatát, nem valószínű, hogy a következő 2-3 hétben engedik jóváhagyni a felfüggesztési veszélyben lévő három Operatív Programot – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó egyik brüsszeli bizottsági forrástól. Ez pedig váratlanul súlyos következményhez is elvezethet: akár 11,4 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunkat is felfüggeszthetik a hírekben szereplő 7,5 milliárd euró helyett. Levezetjük, hogy miért van benne ez a pakliban, illetve azt is összefoglaljuk, hogy most mi a helyzet az EU-pénzeinkkel és mik a kilátások.

Felfüggesztési ügy: nagy számokról van szó

Több bizottsági forrással is beszéltünk, akik egybehangzóan azt mondták: őket is meglepte az, hogy noha a magyar kormány már megtett néhány fontos lépést a bevállalt 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési intézkedésből, mégis fenntartotta a Bizottság felsővezetése az EU-pénzek felfüggesztésével kapcsolatos szeptemberi javaslatát. Annak, hogy a magyar vállalások teljesítése ellenére sem változtatott a felfüggesztési javaslatán a Bizottság, az lehet az egyik fő oka, hogy az eddigi teljesítésekkel maga a Bizottság is elégedetlen (pl. Integritás Hatóság jogkörei nem kellően erősek, és az egyik elnökhelyettessel szemben is lehetnek kifogásai, illetve a vagyonnyilatkozati rendszer ellenőrzése sem lett kellően szigorú).

A másik fontos oka pedig az lehet a döntésnek, hogy az Európai Parlament felől komoly politikai nyomást érzékelt (továbbra is) Ursula von der Leyen, miután a nagy frakciók szakértői múlt héten és most hétfőn is világosan kimondták: nem elégséges a 17 féle magyar kormányzati vállalás a jogállamisági eljárás pénzügyi felfüggesztés nélküli lezárására, és a végrehajtott lépések sem túl meggyőzőek. Sőt, az egyik képviselő nyilvánosan is belengette, hogy akár le is mondathatják a Bizottság elnökét, ha túl puhán bánik a magyar kormánnyal.

Érdemes visszautalni rá, hogy a szeptemberi felfüggesztési javaslatában kétféle döntési alternatívát fogalmazott meg a Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács felé:

  1. Három konkrét Operatív Programunk (a közlekedésfejlesztési, a terület- és településfejlesztési, illetve a környezeti- és energiahatékonysági) kötelezettségvállalási keretét 65-65%-ban fel kell függeszteni az anyagban részletesen bemutatott problémák, az uniós költségvetésre gyakorolt kockázatok miatt. Ez a 65-65%-os felfüggesztési javaslat adta ki a sokszor emlegetett 7,5 milliárd eurót (410-es árfolyamon 3075 milliárd forintot), ami a teljes 7 évre szóló brüsszeli felzárkóztatási keretünk (21,76 milliárd euró) egyharmadát jelentené.
  2. Ha ezt a három fenti programot akkorra még nem hagyja jóvá a Bizottság, amikor a Tanácsnak döntenie kell a felfüggesztési javaslatról, akkor valójában arról döntsön a Tanács, hogy ennek a három programnak „a jóváhagyását fel kell függeszteni”. Ebben az esetben tehát a Tanács megtiltaná a Bizottságnak, hogy a három magyar programot egyáltalán elfogadhassa, ami lényegében 100%-os felfüggesztést jelent a programok kötelezettségvállalási keretében. Mivel a három program együttes brüsszeli kerete 11,36 milliárd euró (410-es árfolyam mellett 4657 milliárd forint), így tehát ez a 7 évre szóló felzárkóztatási keretünk 52%-át, tehát több, mint felét jelentené.

Éppen a fenti második döntési alternatíva miatt fontos az, amit az egyik brüsszeli forrásunk mondott, miszerint nem valószínű a következő 2-3 hétben, hogy a Bizottság jóváhagyná a három magyar Operatív Programot. Ez pedig elvezethet a fent már jelzett súlyos következményhez:

Ha a Bizottság változatlan tartalommal terjeszti a Tanács elé a döntési javaslatát, és azt el is fogadja a tanács, akkor abból nem 7,5 milliárd eurós, hanem 11,4 milliárd eurós felfüggesztés jöhet.

Nyilván benne van a pakliban az, hogy a Bizottság módosítja a szeptemberi szankciós javaslata tartalmát (a tegnapi fejlemény alapján kevés az esély rá), vagy például explicit beleírja a szövegbe, hogy összegszerűen 7,5 milliárd eurónyi forrás felfüggesztését javasolja a Tanács felé. Utóbbi esetben az is lehet, hogy végül úgy kell „kikeverni” a felfüggesztett programok körét és azokban a felfüggesztési arányokat, hogy azok együtt pont kiadják a 7,5 milliárd eurót.

Miután a Bizottság november 30-án hivatalosan is eldönti, hogy milyen javaslatot fogalmaz meg a Tanács felé, utóbbi testületnek december 19-ig van jogilag ideje rá, hogy elfogadja/módosítsa azt minősített többséggel (legalább 15 tagállamnak kell egyetértenie a javaslattal, amelyek együtt legalább az uniós összlakosság 65%-át képviselik). Így tehát az is lényeges, amire a Politico utalt: egyáltalán nem biztos, hogy a december 6-i pénzügyminiszteri tanácsülésen már döntenek a magyar ügyekben, mert néhány tagállamban idő kell a parlamenti jóváhagyások megszerzéséhez, mire az adott tagállam kormányát képviselő miniszter a Tanácsban szavazhat. Így tehát későbbre is csúszhat a döntés, mert a cseh soros elnökség ezt a szoros határidőt érzékelve egy későbbi dátumra hívja össze újra a pénzügyminisztereket (akár videókonferencián).

Sőt, akár az is lehet, hogy az összecsúszó nagy ügyeket (ukrajnai támogatás, globális minimumadó, svéd- és finn NATO-csatlakozás, illetve a magyar jogállamisági eljárásban a felfüggesztési javaslat és a helyreállítási programunk jóváhagyása) végül a december 15-16-i EU-csúcson is megtárgyalják az állam- és kormányfők, és az összetett politikai alku tartalmát végül a rákövetkező napokban hagyja jóvá valamely tanácsi formáció, például videókonferencián, vagy írásos eljárással.

Jelentős források nyílnak ki, de...

Akármi is lesz a felfüggesztési ügyből, tehát hogy 7,5 milliárd euró, vagy például 11,4 milliárd euró ragad be egyelőre,

azt mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy a fennmaradó 11,4-14,3 milliárd euróhoz várhatóan hozzá tud majd férni Magyarország a következő hónapoktól kezdve.

Ehhez az kell, hogy előbb a Bizottság jóváhagyja a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásaink alapdokumentumát, a Partnerségi Megállapodást (ezt elvileg nem blokkolja a bizottsági és a tanácsi felfüggesztési döntés), majd a rákövetkező hetekben azokat az Operatív Programokat, amelyeket nem függesztenek fel. (A 65%-os felfüggesztéssel érintett programok 35%-nyi részéhez elméletileg szintén hozzáférhetnénk, ha azokat a programokat is elfogadná a Bizottság, és a mai háttérbeszélgetés alapján úgy tűnik, ahogy alább írjuk is, hogy ezzel konkrétan számol is a kormány 2023-2024 során, igaz számos pénzügyi bonyodalom származhat ebből).

Az is lényeges, hogy az EP felőli mai nyomás ellenére az Európai Bizottság arra készül: jövő szerdán elfogadja az 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási programunkat is. Ezzel tehát papíron kinyílna az út a helyreállítási pénzek előtt, de ahogy a Politico, a Szabad Európa és a Népszava is egybehangzóan megírta:

valójában összesen 27 féle szupermérföldkövet teljes egészében kell ahhoz teljesíteni, hogy elkezdhessük lehívni a helyreállítási pénzeket Brüsszelből. Éppen ezért nem valószínű, hogy nyár előtt pénzt látunk ebből a kasszából.

A 27 féle mérföldkőből 17 a már ismert közbeszerzési és korrupcióellenes vállalás lenne (ezek részletes táblázata a vállalt határidőkkel itt érhető el), amiket a jogállamsági eljárás keretében foglalt írásba a kormány, és ehhez adódna még további 10 vállalás az igazságszolgáltatás terén. Ezek egyike az Országos Bírói Tanács jogköreinek erősítése lenne, egy másik a Kúria működésének reformját takarná, egy harmadik az Alkotmánybíróság bírói gyakorlat nélküli tagjainak későbbi bírósági elhelyezését tiltaná meg. Emellett az is elvárás, hogy meg kell tiltani a jogerős bírósági ítéletek Alkotmánybíróság előtti megtámadásának lehetőségét, valamint el kell hárítani minden jogszabályi és Kúria felőli akadályt arra, hogy a magyar bírók jogértelmezésért az Európai Bírósághoz fordulhassanak.

Mikortól és mennyi pénz jöhet?

A 27 féle vállalás teljesítésének konkrét időhorizontját nem ismerjük, de a mai háttérbeszélgetés alapján a kormány ezeket, illetve döntő részüket jövő tavasz végéig tervezi itthon végrehajtani, hogy aztán a remélt pozitív bizottsági, majd tanácsi értékelés után a második negyedévtől hozzáférhetővé válhassanak a helyreállítási, illetve a felfüggesztett felzárkóztatási források Magyarország számára.

Ha minden ezen terv szerint halad, akkor a kormány most arra számít, hogy jövőre összesen 7 milliárd eurónyi EU-forrást tud lehívni Brüsszelből. Ebből 3,5 milliárd euró lenne a 2014-2020-as ciklus megmaradt 5 milliárd eurójának egy része, illetve további 3,5 milliárd euró lenne a helyreállítási és a felfüggesztéssel nem érintett új felzárkóztatási forrás. Utóbbi 3,5 milliárd eurónyi remélt lehívás kapcsán érdemes megjegyezni, amint arra hétfői cikkünkben már rámutattunk, hogy

a helyreállítási program és a felzárkóztatási Operatív Programok elméleti kinyílása se jelenti azt, hogy rengeteg pénzt gyorsan le tudunk hívni brüsszelből, mert előtte ahhoz itthon sok feladatot kell elvégezni.

Az elfogadott Operatív Programok és helyreállítási program alapján ugyanis ki kell majd írni a pályázatok tömegét, ki kell hirdetni a nyerteseket, végre kell hajtani a projekteket a szokásos magyar költségvetési megelőlegező stratégiával (ami az energiaválság és egyéb nehézségek miatt kifeszített büdzsé mellett kihívás lehet), és csak utána tudjuk kiküldeni ezeket a teljesítési alapú fejlesztési számlákat Brüsszelbe, hogy az Európai Bizottság fizesse ki őket.

A gond tehát az lehet, hogy miközben elméletileg sok milliárd eurónyi pénz nyílik meg rövidesen, itthon korlátozott még az a számlamennyiség, amit ki tudunk küldeni ezek lefedésére. A jogállamisági vita bizonytalan kifutása és a feszített költségvetési helyzet miatt ugyanis a kormány eddig csak visszafogott ütemben tudta/merte meghirdetni itthon a különböző új uniós pályázati kereteket, és ezért:

  • Eddig csak 430 milliárd forintnyi projekt van idehaza kifizetve a helyreállítási programból az elméletileg elérhető 2294 milliárd forintos keretből, noha az egész keret brüsszeli elszámolásával 2026 végéig végezni kellene. A helyreállítási forrásokhoz való hozzáférésnél ezzel együtt is csak átmeneti csúszást lát a kormány, mert azzal számol, hogy 2023 második negyedévétől ez már lehetséges lesz az összes vállalás teljesítése után.
  • A 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokból mindössze két Operatív Programban hirdetett meg eddig pályázatokat a kormány: a vállalkozói körnek szóló GINOP Pluszban mindössze 425 milliárd forintnyi forrás van kifizetve itthon, a felfüggesztési veszéllyel érintett, önkormányzati szférának szóló TOP Pluszban pedig mindössze 402 milliárd forintnyi forrást utalt egyelőre ki, de ezeknek a pénzeknek is jelentős része egyelőre előleg, tehát teljesítési alapú számlákat egyelőre alig tudunk kiküldeni Brüsszelbe.
  • Ha a fenti három Operatív Programot tényleg „csak” 65-65%-ban függesztené fel a Tanács, akkor a maradék 35% lehívását 2024 első feléig tervezi elérni a kormány, így tehát a mai érvelés szerint az egész felfüggesztési ügy majd csak 2024 második felétől jelentene effektív forráslehívási korlátot Magyarországon. Addigra azonban a kormány reményei szerint már bőven sikerül elrendezni a vitás ügyeket, tehát nem lesz tényleges forráslehívási korlát. A 65%-os felfüggesztési arány afelé mutatna, hogy a TOP Pluszban, az IKOP Pluszban és a KEHOP Pluszban a kormány legfeljebb a programok keretének 35%-áig terjedő részre fog egyelőre itthon kifizetéseket teljesíteni.

Az összes többi Operatív Programban tehát még nyertes pályázatok sincsenek idehaza, így "hiába" nyílnak majd meg Brüsszelben elméletileg ezek a pénzek, a gyakorlatban még nem tudunk ezekhez hozzáférni, mert előtte itthon kell felpörgetni a pályázati folyamatot.

Ahogy fent már utaltunk rá: továbbra is zavartalanul haladhat a 2014-2020-as felzárkóztatási programokból a brüsszeli pénzkifizetés. Ezen a téren összesen még mintegy 5 milliárd euróra vár az ország (ebből jöhet 3,5 milliárd jövőre), amely pénzt itthon már lényegében kifizették a nyerteseknek. Így a projektek befejezésének sebességétől, és a teljesítési alapú számlák kiküldési tempójától függ, hogy a Bizottság 2024 nyaráig mikor mennyi pénzt utal a magyar államkasszába.

Az, hogy a Bizottság akár 7,5-11,4 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk felfüggesztésére tesz javaslatot, így a Tanács is ezen keretek mentén kell, hogy döntést hozzon, illetve a helyreállítási programunk tényleges hozzáféréséhez 27 féle mérföldkőnek kell megfelelni, összességében azt jelenti, hogy

tartós és szigorú kontroll alatt maradhat a kormány az EU-pénzek terén, azaz a jogállamisági eljárás december közepi lezárulása után is folytatódnak a tárgyalások, és a bevállalt feltételek ellenőrzése.

Mindez elhúzódó, fokozatosan felpörgő uniós forráslehívás felé mutat Brüsszelből, ez pedig itthon is fékezi a pályázatok meghirdetési tempóját, amire szintén féket jelent a magyar államháztartás egyébként is kifeszített helyzete. Az elhúzódó viták, a végső kifutás körüli bizonytalanság pedig összességében a gazdasági növekedési tempót is fékezhette már, illetve fékezheti majd, hiszen éppen akkoriban kellett lecsavarni a pályázatok itthoni meghirdetését, amikor a háború és az energiaválság miatt éppen nagy szükség lett volna a forrásokra, a gazdaság megtámogatására.

Címlapkép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala Ursula von der Leyen bizottsági elnök idén májusi látogatásáról a Karmelita kolostorba, amely eseményen tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel a készülő hatodik uniós szankciós csomagról és a már megindított jogállamisági eljárás részleteiről.

forint ezres
Csanyi Sandor Prima Primissima 2022
kina-karanten-koronavirus-covid-19

Ricardo Hazlitt és az infláció

A nagyszerű Henry Hazlitt és az infláció természete címmel ma posztom olvasható a kiváló publicista, Seres László...

Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
December eleji részvénymustra, aktualitások, grafikonok, értékeltségek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
napelem csaladi haz lakas