Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangúlag úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak - értesült a Politico. A lap "bombaként ható", "történelmi lépésnek" írta le a döntést, ez azonban a Portfolio értelmezése szerint csak akkor helytálló, ha azonnali hatást vált ki az uniós forrásainkra nézve, ez viszont szinte biztosan nem történik meg, mert rengeteg a bizonytalanság az új fejlemény körül. Az uniós intézményrendszer már több formában próbálta "megfegyelmezni" a magyar kormányzatot, ennek egy része hatékonynak bizonyult (jogállamisági eljárás), más része viszont továbbra is inkább üres fenyegetésnek hat (7. cikk). Így tehát a mostani döntés jelentősége igazából akkor fog látszódni, ha kiderül, hogy az érintett szereplők miként reagálnak rá. Frissítés! Időközben befutott az Európai Bizottság szóvivőjének reakciója a Portfolio-hoz a friss EP-beli fejleményre.
Együttműködési megállapodást írt ma alá a Legfőbb Ügyészség vezetője, és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárságon belül működő Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság. Ennek keretében megállapodtak abban, hogy a hazai, valamint az uniós költségvetés védelme, továbbá a korrupció elleni küzdelem területén kölcsönösen támogatják egymást a jogszabályok által előírt, valamint az alaptevékenységükből fakadó közös, illetve egymásra épülő feladataik ellátásában.
A magyar helyreállítási tervben önálló fejlesztési fókuszterületként jelenik meg a fenntartható zöld közlekedés, illetve szállítás. A gyakorlatilag valamennyi szállítási szegmenst érintő fejlesztési célokat számos intézkedés és jókora európai uniós források szolgálják, és megvalósulásuk a hétköznapokban is érzékelhető módon javíthatja a szektor fenntarthatóságát és az általa nyújtott szolgáltatásokat.
Nem tükrözi Magyarország és az EU közötti tárgyalások állását a Financial Times beszámolója, amely szerint az EU Tanácsa megbüntetné az országot - írja a Reuters az egyik tanácsi illetékes közlése alapján. Vagyis ez az álláspont cáfolja a Tanács közeléből kiszivárgott információkat.
Magyarország nem enged a zsarolásnak - írta az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János hétfőn a Facebook-oldalán. Bóka szavai nem abba az irányba mutatnak, hogy rövid időn belül megegyezés születne, ami a pénzpiacok, így a forint számára sem megnyugtató hír.
Aki nem tanul a válságok korából, az a konjunktúra idején is legfeljebb a szerencsében bízhat. Bár a monetáris lazítást már javában árazza a piac, egyelőre csak a befektetők mozgatják a tőkét a kötvényektől a részvények felé. Mire az alacsony kamatok megérkeznek a reálgazdaságba, addigra várhatóan nagy mennyiségben hozzáférhető lesz az uniós pénz is, ezzel együtt a pandémia és a háború előtt látott lehetőségekre, kitörési pontra alighanem 2025-ig várni kell.
Miután kedden Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a készülő alku jelenként meglebbentette, hogy a magyar kormány „megfontolná” plusz brüsszeli pénzek felajánlását a határvédelmi költségekre, és miután tegnap előzetes bejelentés nélküli röszkei határlátogatást tett Varga Mihály, ma közzétett a pénzügyminiszter a Facebook-oldalán egy levelet, amelyben plusz pénzt kért az Európai Bizottságtól – pontosabban az eddig felmerült határvédelmi költségek fair arányának megtérítését. A jelek szerint a levél megszületése, illetve a röszkei látogatás az éppen most megkezdődött kétnapos EU-csúccsal, az Ukrajnával kapcsolatos háttérbeli alkukkal függ össze, és a magyar kormány most "benyújtja a számlát", kisajtolja azokat a pénzügyi tételeket Brüsszelből a szavazatért cserébe, amelyeket most lehetséges elérni.
Rövid videóban kommentálta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt, hogy 10,2 milliárd euró, mintegy 4000 milliárd forint, felzárkóztatási forrást felszabadított Magyarország számára az Európai Bizottság a szerdai döntésével, mivel megfelelt az ország a független igazságszolgáltatás alapvető követelményének.
Ha a közös uniós költségvetésen kívül szerveznék meg az uniós tagállamok Ukrajna finanszírozását, és ha 4 év helyett csak 1 évre szólna ez a finanszírozási csomag, akkor ebbe Magyarország is hajlandó lenne beszállni – gyakorlatilag ezt üzente meg kedd este Orbán Balázs a Bloombergnek adott interjúban. Mindez arra utal, hogy a bilaterális alapon szerveződő potenciális uniós csomaghoz a magyar kormány is hozzájárulna, amiről eddig így explicit nem volt szó. A miniszterelnök politikai igazgatója ezzel együtt azt is leszögezte: a kormány nem támogatja azt, hogy az e heti uniós csúcson döntés szülessen az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, el akarják halasztani az erről a kérdésről szóló döntést.
Jövő kedden várhatóan zöld jelzést kap az Európai Bizottságtól a magyar helyreállítási terv és a REPowerEU-forrásokra benyújtott terv - értesült a Szabad Európa. A jóváhagyás után 4,6 milliárd euró uniós forráshoz juthat Magyarország, és 60 napon belül nagyából 13 milliárd euró kohéziós forrás évekig elhúzódó lehívása kezdődhetne meg.
A Kúria automatikus ügyelosztási rendszerének biztosításáról, és arról tett fel kérdést az Európai Bizottság a magyar kormánynak, hogy a magyar bíróságok valóban akadályok nélkül fordulhatnak-e előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz – tudta meg a Szabad Európa. A lap és a Portfolio információi egybeesnek, miszerint pozitívak az előjelek, tehát a Bizottság afelé halad, hogy november második felében, november 22. környékén, jóváhagyja a magyar igazságügyi reformot, de bezavarhat még ebbe a folyamatba például az Európai Parlament.
Összesen 25 fajta új uniós pályázat jelent meg az elmúlt napokban a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében 225 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek között a kis- és középvállalkozások is találnak nekik szóló digitalizációs pályázati lehetőséget – derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságának közleményéből.
Ha záros határidőn belül nem sikerül megállapodni az Erasmus-vitában az összeférhetetlenségi szabályokból a magyar kormány és az Európai Bizottság között, majd aláírni a szerződéseket az uniós támogatásokat kezelő Tempus Közalapítvány és a modellváltott felsőoktatási intézmények között, akkor sok diák és tanár számára már idén ősztől megszűnik a részvétel lehetősége az Erasmus plusz programban – jelentette ki a Népszava kérdésére Johannes Hahn uniós költségvetési biztos egy keddi brüsszeli tájékoztatón.
Az Európai Bizottság kész fellépni, ha egy tagállam nem követi a jogállamisági jelentés ajánlásait, számos eszköz áll rendelkezésére azok megvalósítására - jelentette ki Didier Reynders uniós igazságügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.
Időzített bombának nevezte az Olaszországban kialakult súlyos munkaerőhiányt az ország legnagyobb biztosítójának elnöke. Mintegy egymillió olyan álláshely van ugyanis az országban, amelyre nem találnak embert. A szakemberhiány miatt az ország gazdasági fellendítését célzó uniós helyreállítási projektek megvalósítása is veszélybe kerülhet. A római kormány nem bevándorlókkal kezelné a helyzetet, hanem az alapjövedelemben részesülők számának csökkenésével, illetve adókedvezményekkel kívánja elérni, hogy minél több olasz térjen vissza a munkaerőpiacra. Nem segíti elő a helyzet megoldását, hogy sok magasan képzett fiatal hagyja el az országot az alacsony bérek miatt. Továbbá a demográfiai helyzet is aggasztó: a születések száma tavaly történelmi mélypontra csökkent az országban.
Az EU-pénzek elmaradása, a magas magyar kamatkörnyezet és az uniós költségvetési szigor visszatérése együtt oda vezetett, hogy rekordösszegű, 3,1 milliárd dollárnyi devizakötvény kibocsátást hajtottak végre az elmúlt hetekben a nagy állami hátterű magyar intézmények – hívja fel a figyelmet a Bloomberg a tegnapi MVM kötvénykibocsátás után pénteki anyagában. Ezzel több legyet is üt egy csapásra a kormány, hiszen ezen kibocsátások egyelőre nem növelik az állam költségvetési kiadásait és az adósságot, de közben tudnak haladni a szükséges projektek EU-pénzek hiányában is. Nyilván a nehezebb pénzügyi helyzetnek megvan az ára is, de azt majd később kell megfizetni, és a hírügynökség arra is emlékeztet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tegnapi háttérbeszélgetésen azt is mondta a nehéz költségvetési helyzetre utalva: jobb most, ha a nagy állami cégek inkább kimennek a nemzetközi tőkepiacokra eladósodni, nem pedig az államtól kérik a forrásokat, mivel utóbbi megdobná az államadósságot is.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.