Elkaszálta a szuverenitásvédelmi törvény több pontját a Velencei Bizottság
Az Európai Bizottság februárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt, mivel a parlament megszavazta a szuverenitásvédelmi törvényt. Brüsszel alapos értékelés után arra a következtetésre jutott, hogy ez a törvény számos uniós jogszabályt sért, beleértve az uniós demokratikus értékeket, az alapvető jogokat és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltakat.
Különösen aggályosnak tartják a felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal széles hatáskörét és szigorú vizsgálati jogkörét – akár a titkosszolgálatok is bevonhatják az eljárásaikba –, ami az uniós végrehajtó testület szerint káros lehet a demokratikus folyamatokra.
A kötelezettségszegési eljárás keretében a magyar kormánynak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság felszólító levelére, a határidő pedig április elején jár le. Ha nem sikerül kiküszöbölniük a felmerült problémákat, a Bizottság tovább léphet az indokolással ellátott vélemény elküldésével. Amennyiben ezt követően sem születik megállapodás, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
Ezért is fontos, hogy – mint azt a hvg.hu kiszúrta – a Velencei Bizottság is elkészítette értékelését a törvényről, mivel azt az EB gyakran használja jogi érvelése alátámasztására. Az Európa Tanács (ez nem összekeverendő az uniós tagállamokat tömörítő testülettől) elismeri, hogy a külföldi finanszírozás korlátozása a választási folyamatokban elvi szempontból összhangban lehet a nemzetközi normákkal. Ugyanakkor a Velencei Bizottság véleményében hangsúlyozza, hogy ez a törvény túlmutat a választásokon, és kiterjeszti hatáskörét a politikai tevékenységekre és a civil társadalmi kampányokra is, ami aggodalomra ad okot a túlzott beavatkozás miatt.
A bizottság kétségbe vonja a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját és szükségességét.
Úgy véli, hogy a demokratikus államokban az ilyen fenyegetések elleni védelem általában az állami intézményeken keresztül történik, nem pedig egy külön Hivatalon keresztül.
A bizottság rámutat, hogy a törvény nem nyújt megfelelő garanciát a Hivatal függetlenségére, mivel az állami hatalom részeként működik és az állami szervek által kinevezett vezetőket alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy
a testület értékelése szerint a Hivatal hajlamos lehet az állami befolyás alá esni, ami káros lehet a demokratikus folyamatokra.
A Velencei Bizottság számos ajánlást fogalmaz meg a törvény módosítására. Ezek közé tartozik a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, a külföldi támogatás fogalmának pontosabb meghatározása, valamint a választási törvény és a Büntető Törvénykönyv módosításának szükségességének felülvizsgálata.
Címlapkép forrása: Getty Images