Az ENSZ közgyűlésén Irán és az USA viszonya kerülhet ma a fókuszba, az iráni elnök Rohani és Obama közeledése enyhülést hozhat a két ország kapcsolatában. Az enyhülésnek az ad igazán jelentőséget, hogy Irán rendelkezik a világ negyedik legnagyobb olajkészletével, ráadásul a térség (különösen Szíria) stabilitása szempontjából kiemelten fontos szerepe van. Ha visszatérne Irán az olajpiacra, annak az autósok örülhetnének a legjobban, hiszen jelentősen csökkenhetne a hazai üzemanyagok ára.
Az 1979-es iszlám forradalom óta a két ország között finoman szólva is hűvös a viszony, az első jel az enyhülésre a két ország vezetőjének közeledése lehetne. Ennek ágyazhatott meg Rohani szeptember 18-ai közleménye szerint az Obamával történt levélváltást pozitívnak és konstruktívnak nevezte. Mindkét vezető jelezte, a három évtizede tartó elhidegülést szeretnék megtörni. Bár a két vezető külön nem találkozik, a két ország külügyminisztere Irán nukleáris programjáról személyesen fog egyeztetni. Eközben Izrael figyelmeztette az USA-t ne essen diplomáciai csapdába, konkrét iráni lépések nélkül, ne tegyenek engedményeket a perzsa országnak.
A Carnegie Endowment for International Peace nevű szervezet áprilisi becslése szerint a perzsa országnak a szankciók már több mint 100 milliárd dolláros bevételkiesést okoztak, miközben az infláció a hivatalos statisztikák szerint két év alatt duplázódott, a legutóbbi hónapban 39%-ra emelkedett a pénzromlás üteme.
Irán gazdasági jelentősége elsősorban az olajában rejlik, hiszen az ország rendelkezik a világ negyedik legnagyobb bizonyított olajkészletével kitermelése pedig a világon a hatodik legnagyobb volt 2012-ben.
Az ország kitermelésén már láthatóan tavaly nyomot hagyott az Európai olajembargó bevezetése, mely 2012 júliusától lépett érvénybe, év/év alapon több mint 16%-os volt a kitermelés visszaesése. Eközben az Iránból kiinduló olajtankerek, képtelenek voltak a londoni biztosítóknál szállítmányaikat bebiztosítani. A két legnagyobb felvevője az iráni olajnak a dél-koreai és a japán piacok, melyek együttesen 26%-át veszik meg az országból exportált olajnak.
Ha az ország elleni szankciók csak kis mértékben enyhülnének az jelentősen csökkenthetné elsősorban a Brent típusú olaj árát. Mind az embargó bejelentése, mind az embargó életbe lépése jelentős olajár-emelkedést okozott 2012-ben.
Irán visszatérése az olajpiacra várhatóan ezzel ellentétes hatást vált majd ki. Hasonló mértékű olajárzuhanás esetén mint amit az emelkedéskor láttunk (20-30 dollár) és változatlan dollár/forint árfolyamot feltételezve, várhatóan 15-30 forinttal lejjebb, 400 forint alá/közelébe eshetnek a hazai üzemanyagárak.