Védőoltások - mi változik?
A csecsemők a jelenleg érvényben lévő kötelező védőoltási rend alapján három alkalommal kapják meg az ötkomponensű oltóanyagot, majd ugyanezzel az oltóanyaggal kerül sor a gyermekek újraoltására 1-2 éves koruk között.
Az országos tisztifőorvos utasítása szerint a 2015. január 1. és március 31. között született csecsemők az ötkomponensű védőoltást 2, 4 és 6 hónapos korban kapják meg. A 2013. október 1. és december 31. között születettek esedékes újraoltására pedig 21 hónapos korban kerül sor. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az átütemezés nem befolyásolja a betegségek elleni védettség kialakulását, és megfelel az oltóanyag úgynevezett alkalmazási előiratának, amelyet a gyógyszerészeti hatóság vizsgált és engedélyezett.
A járványügyi biztonság fenntartása és a védőoltások folyamatosságának biztosítása érdekében meghozott másik intézkedés, hogy májusban átmenetileg másik két oltóanyag kerül alkalmazásra, amelyek a beadás módjában és a vakcina összetételében is teljesen megegyeznek az oltási rendben eddig alkalmazott, ötkomponensű védőoltással.
Aktív és passzív védelem A védőoltás megtanítja az immunrendszernek, hogy ellenanyagokat és memóriasejteket készítsen az adott kórokozók ellen, mert így később, ha az adott élő, vad mikroorganizmus megjelenik a szervezetben, akkor késlekedés nélkül működésbe léphet a belső védelem, még mielőtt a betegség kialakulna. A védőoltás tartalmazhat élő gyengített vagy elölt kórokozó(ka)t, illetve azt a részét, amely a szervezetbe juttatva alkalmas az ellenanyag-termelés kiváltására, ez az aktív immunizálás. Passzív immunizálás esetén a kész ellenanyagok beadásával lehet időleges védelmet biztosítani a szervezetnek. A többkomponensű oltóanyagoknak köszönhetően egy "szúrással" több fertőzés ellen lehet védettséget kialakítani. A szúrás és az oltási reakció átmeneti kellemetlensége nem mérhető össze azzal a kockázattal, amit a betegség átvészelése, a szövődményei, illetve a maradandó károsodások jelentenek. Magyarországon irigylésre méltó az oltási fegyelem, a magas átoltottságnak köszönhető, hogy az úgynevezett nyájimmunitás megvédi azokat a gyerekeket is, akik valamilyen egészségügyi ok - például autoimmun betegség - miatt nem kaphatnak védőoltást. A védelem azonban csak a hazai környezetben biztosított, így a be nem oltott kisgyerek külföldön, akár európai országban is megfertőződhet, ezért utazás előtt érdemes tanácsot kérni a gyermekorvostól, illetve az Országos Epidemiológiai Központban a védekezés lehetőségeiről.