Nem véletlenül öntenek hatalmas összegeket pont ide a nagy iparvállalatok
Portfolio
Rengeteg pénzt költenek már most a világ iparvállalatai arra, hogy a működésüket a dolgok internete (Internet of Things - IoT) megatrendbe illő megoldással tegyék még hatékonyabbá: az IDC becslése szerint IoT megoldásokra 2013-ban 42,2 milliárd dollárt költöttek, 2018-ra ez a szám közel 100 milliárd dollárra nőhet. Hogy mégis miért áldoznak ilyen hatalmas összegeket hálózatba kapcsolt szenzorokra és az ezekből nyert adatokat elemző szoftverekbe? Egyszerű a válasz: profitért.
Jelenleg mintegy 23 milliárd eszköz van valamilyen formában hálózatra kötve, 2020-ra ezek száma meghaladja majd az 50 milliárdot. A gépekben, eszközökben, a végpontokon elhelyezett szenzorokból kinyert adatok egy rendszerbe kötve olyan új információkat biztosítanak többek között az iparvállalatoknak, amelyek segítenek javítani a hatékonyságukat.
Forrás: World Economic Forum
Mindez pedig pénzben mérhető értéket teremt:
A világ egyik legnagyobb iparvállalata, a GE például úgy becsli, hogy 20 év alatt az ipari internet 10-15 ezer milliárd (!) dollárral járul hozzá a GDP-hez. Ez azt jelenti, hogy ennyivel lenne szegényebb a világ, ha ez nem lenne.
A McKinsey előrejelzésében pedig az szerepel, hogy 10 év alatt az IoT 6,2 ezer milliárd (!) dollárnyi értéket teremt a világon, és ez tízszer több, mint amennyit például a 3D nyomtatás előretörésétől várnak.
A Thyssenkruppnál minden liftbe belekerülnek a szenzorok. Forrás: Europress/Getty
A világ legnagyobb lifteket gyártó és üzemeltető cége, a német Thyssenkrupp is szenzorokat épített a liftekbe, hogy ezzel megtalálja vagy előre jelezze az üzemzavarokat, így jelentősen csökkentették a meghibásodások miatti leállásokat és a felesleges liftjavítási kiszállásokat.
Az amerikai UPS csomagküldő szolgálat - saját területén szintén a legnagyobb szereplő - a szállítási eszközeik alkatrészein elhelyezett szenzorok és mérőeszközök által gyűjtött adatokat elemzi algoritmusok segítségével. Így az alkatrészekről már azelőtt kiderül, hogy le kell cserélni, mielőtt meghibásodnának. Ezzel jóval biztosabban tudják eljuttatni a csomagokat a címzettekhez, és a működési költségeiken is sokat faragnak.
Léteznek olyan ezekhez hasonló "smart" megoldások, amelyek a készletezés optimalizálására szolgálnak. Például az összeszerelő munkahelyeken lévő tároló berendezések automatikusan képesek érzékelni (akár a munkahelyen felhasznált mennyiségek, akár súly alapján), hogy mikor szükséges az utánpótlást megrendelni. Ezek a rendszerek az aktuális gyártási utasításokat, készletszinteket, kiszállítási időket, folyamatban lévő feladatokat, és a rendelkezésre álló erőforrásokat is képesek figyelni, így a készlethiány és a túlkészletezés is megelőzhető.