Extraprofit-adó a napenergiára: ez fáj leginkább az iparágnak

Major András
A megújulóenergia-termelők, köztük a naperőművek egy részét érintő „extraprofit-adó” kivetésének alapvető okai érthetőek, azonban az iparág nehezményezi, hogy ezt januárig visszamenőleges jelleggel, prompt módon, felkészülési időt nem hagyva valósították meg.

A kormány a június 4-én megjelent Magyar Közlönyben tette közzé a 197/2022. (VI. 4.) számú, úgynevezett extraprofit-adók kivetéséről szóló rendeletét, amely a hazai megújulóenergia-termelők egy részét is érinti. A 2022. január 1-ig visszamenőleges hatályú rendelet szerint az adót akkor kell megfizetnie a 0,5 MW-ot meghaladó beépített teljesítőképességű megújulóenergia-termelőknek – a szilárd biomassza alapon termelők kivételével -, ha kiléptek a megújulóenergia-támogatási rendszerekből, avagy, ha termelésüket úgy kezdik meg, hogy nem kötik meg a támogatási rendszerbe lépéshez szükséges szerződéseket.

Az extraprofit-adó rendelet vonatkozó része értelmében a rendszerből kilépett megújulóenergia-termelőnek egyfajta különbözeti adót kell fizetnie. Ennek adóalapját úgy lehet kiszámolni, hogy a piacon elért bevételből le kell vonni azt a hipotetikus bevételt, amelyet a termelő akkor ért volna el, ha a KÁT-rendszerben termelt volna és adta volna el a villamos energiát. A különadó ezen különbözet 65 százalékára rúg.

Van egyfajta többletprofit

Nem arról van tehát szó, hogy tisztán a bevételre teszik rá, vagy valamilyen gazdasági esemény után kell számítani a plusz adót, hanem ténylegesen egy kimutatható többletbevételt terhel, amely profitként is megjelenhet. Ha így vesszük, akkor valóban egyfajta többletprofitról, illetve az arra vonatkozó adóról lehet beszélni – véli Vizer József, a Grant Thornton magyarországi adóüzletágának vezetője, aki szerint a különadó erősen elgondolkodtathatja a piacra lépett megújulóenergia-termelőket arról, hogy érdemes-e volt-e az átvételi ártámogatást biztosító rendszereket otthagyniuk a jelenleg jóval magasabb piaci árakért.

Az adószakértő egyébként nem tud arról, hogy más országokban is extra adóterheket vetettek volna ki nap- és szélerőművekre, illetve egyéb megújulóenergia-erőműre.

A különadó kivetésének alapvető okai érthetőek, azonban az iparág nehezményezi, hogy ezt januárig visszamenőleges jelleggel, prompt módon, felkészülési időt nem hagyva valósították meg

 - mondja Szolnoki Ádám, a Manap iparági egyesület elnöke.

A tranzakciós piacon számos erőmű cserél gazdát hosszadalmas adásvételi folyamatok keretében, amelyek tulajdonosai a piacra lépés lehetőségét is beárazták az erőműbe, a fejlemények azonban érthető módon érdemben átírták a pénzügyi sarokszámokat. Ugyanez probléma igaz a folyamatban lévő hitelkérelmekre. Az intézkedés azonnal és jelentősen rombolja a folyamatban lévő ügyekben érintett erőművek cash-flowját, illetve üzleti terveit, amivel a tranzakcióban részt vevő felek között vitás helyzetek alakulhatnak ki, illetve a finanszírozásuk lehetetlenülhet el egyes erőműveknek.

Piacra lépés kizárva

Miután azonban az elmúlt időszakban több ponton is változott a vonatkozó szabályozás, így

ma már lényegében nincs is lehetőségük a KÁT- és METÁR-rendszerben termelő naperőműveknek, hogy a piacra lépjenek.

Egy május 25-i kormányrendelet értelmében a KÁT-osok csak a KÁT-prémium rendszerbe léphetnek át, ami gyakorlatilag a METÁR-rendszer része, ahol a termelő szintén fix bevétellel számolhat, oly módon, hogy a jelenlegi magasabb piaci értékesítési ár és a KÁT-tarifa közötti különbséget be kell fizetnie. A METÁR-termelők pedig egyáltalán nem mondhatják fel a prémium támogatási szerződést, vagyis piacra lépésről klasszikus értelemben nem beszélhetünk egyik esetben sem.

Az extraprofitadós rendeletnél tíz nappal korábban megjelent kormányrendelet mindemellett azt is rögzíti, hogy nem egészen 5 hónap után visszaáll a korábbi rend, és ismét nem térhetnek vissza a kötelező átvételi rendszerbe azok a megújulóenergia-termelők, amelyek az úgynevezett KÁT mérlegkörből való kilépés mellett döntenek.

A megújulóenergia-termelők mozgásterét tehát alaposan lekorlátozták, így aki eddig nem hagyta el a KÁT- és METÁR-rendszert, az ezek után már nem is tud majd kilépni.

Mindez egyben azt is jelenti, hogy a különadó gyakorlatilag csak a támogatási rendszereket már elhagyó termelőkre vonatkozik.

A nem belépést is megtiltották

Ehhez kapcsolódóan a június 28-i Közlönyben újabb, egyes villamos energia tárgyú rendeleteket módosító kormányrendelet jelent meg. Az egyik fontos változás értelmében azoknak a kötelező átvételre jogosult termelőknek, amelyek már megkezdték kereskedelmi üzemüket, azonban a támogatási rendszerbe még nem léptek be, 1 éven belül a szerződést megkötve be kell lépniük a rendszerbe. Tehát nem csak a kilépés és a visszalépés tilos, hanem a „nem belépés” is, számos kérdést felvetve. 

A június végi rendelettel a kormány egyúttal kivette a biomasszát vagy biogázt felhasználó erőműegységeket a prémium támogatási szerződés felmondási tilalom hatálya alól, vagyis ezek az erőművek elméletileg kiléphetnek a szabadpiacra is. A szilárd biomassza felhasználásával termelő erőművek egyébként az extraprofit-adó megfizetésének kötelezettsége alól is mentesek.

A biomassza, illetve biogáz kitüntetett helyzete részben azzal függhet össze, hogy ezek jobb szabályozhatóságuk miatt a villamosenergia-rendszer egyensúlya szempontjából nagyobb hozzáadott értéket tudnak biztosítani, valamint magasabb termelési költségeikre is reflektálhat.

Mi állhat a háttérben?

A korábbi években az alacsony piaci árak mellett a megújulóenergia-termelők stabilan részesültek a támogatott átvételi árak jelentette előnyökből, azonban támogatási rendszerek kialakításából következően azokban az időszakokban, amikor a piaci referenciaár magasabb – mint most is -, a termelők befizetővé válnak a rendszerbe. A befizetések a korábbi szabályozás szerint a támogatási rendszert finanszírozó nagyfogyasztókhoz került, azonban a kormány egy április végi rendelettel megvonta e kompenzációt a cégektől. A befizetések sorsa nem ismert, azonban vélemények szerint nem kizárt, hogy a pénzeket a rezsicsökkentés finanszírozására irányította át a kormány, ahogyan az is elképzelhető, hogy a piacra lépés lehetőségének megszüntetése mögött is részben ez a megfontolás állhat.

Arra vonatkozó hivatalos adat eddig nem jelent meg, hogy mennyi KÁT-termelő, köztük hány 0,5 MW alatti, ezáltal összességében mekkora kapacitás lépett piacra, így nehéz megbecsülni, milyen bevétellel számolhat reális az állam az extraprofit-adóból.

Fél év alatt teljesen átalakult a szabályozás

A támogatási rendszerekből való kilépésre és a visszalépésre vonatkozó szabályozás 2022. január 1. előtt még lehetővé tette a szerződések felmondását, valamint a tetszőleges időpontban történő visszalépést is. Ez az év elejétől úgy változott, hogy a KÁT-termelő felmondhatta ugyan a szerződését, de leghamarabb 12 hónap múlva lehetett újrakötni azt, míg a METÁR esetében szintén továbbra is lehetséges volt a szerződés felmondása, azonban a visszalépést már megtiltották. Május 25-től aztán a KÁT-osok már csak prémium szerződésre (lényegében METÁR-ra) válthattak, a KÁT-ba való visszalépés lehetősége azonban megszűnt. Ugyanekkortól a METÁR-termelő már egyáltalán nem mondhatja fel a prémium támogatási szerződést (kivéve, ha biomassza és/vagy biogáz alapon termel). Június 29-től a KÁT-osok helyzete pedig annyiban módosult, hogy a biomasszás és biogázos termelőket kivették a tiltások hatálya alól, vagyis ezek mostantól ismét felmondhatják és újra is köthetik a KÁT-szerződést.

Címlapkép: Shutterstock

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF