varga mihály
Gazdaság

Hatalmas fordulat: több megemelt különadó nem csak két évre marad velünk

Csiki Gergely
A kormány péntek délután csatolta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslathoz a fejezeti köteteket. Ezek közül a legfontosabb a költségvetés középtávú mérlegét bemutató táblázat. Ebből ugyanis kiolvasható, hogy milyen költségvetési alappályával számol a kormány, valamint a kiadási és bevételi oldali fő számokból lehet következtetni a kormány jövőbeli lépéseire. Az egyik érdekesség, hogy 2024-től kezdődően jelentős összeget fog felemészteni a költségvetésből az MNB veszteségének megtérítése. Emellett a kormány tartósan számol a Rezsivédelmi Alap fenntartásával és az ebből fakadó költségekkel, vagyis a rezsicsökkentés is velünk maradhat. Kiderül továbbá az is a kormány terveiből, hogy a légitársaságok különadója, a reklámadó és a megemelt tranzakciós illeték 2023 után is velünk lesz a kormány mostani tervei szerint.

A kormány benyújtotta a jövő évi költségvetéshez tartozó fejezeti köteteket. A 2023-as költségvetésről itt írtunk korábban részletes anyagot:

A most közzétett kötetek közül a legértékesebb információkat a büdzsé kitekintő fejezete adja. Ez ugyanis tartalmazza az államháztartás mérlegét a 2022-2025-ös évekre vonatkozóan, a főbb kiadási és bevételi számokat részletezve.

Brutális bevételnövekedés jön

Több kedvező üzenetet ki lehet ebből olvasni, amennyiben - és ezt fontos hangsúlyozni - a kormány tartja magát a mostani tervekhez. Ezek közül az első, hogy a kormány tovább csökkenti a költségvetés hiányát a következő években: a jövőre tervezet 3,5%-os GDP-arányos hiánycél után 2024-ben 2,5%-os, 2025-ben 1,5%-os, 2026-ban pedig 1%-os deficittel számol. Az elsődleges egyenleg szintjén már 2025-ben többletbe fordul a költségvetés, a GDP 1,2%-ában, de már 2024-ben gyakorlatilag nem lesz deficit ebben a tekintetben.

Külön érdemes megvizsgálni, hogy a kormány mivel számol a bevételek oldalán. Az első dolog, ami itt feltűnik, hogy

2024-től Többnyire valóban visszacsökken azoknak a különadóknak a bevételi előirányzata, amelyet a kormány 2022-ben és 2023-ban az "extraprofitadó" címén kivet.

Három esetben viszont fennmarad az adott szektor többletterhelése, ezekről részletesebben később írunk.

Eredetileg a kormány azt ígérte, hogy mind a 8 érintett szektor többletterhelése átmeneti időre szól, a különadók növelése és a pótadók kivetése csak két évre lesz érvényben, 2022-ben és 2023-ban. A most benyújtott kitekintő fejezet számai alapján ez csak részben teljesül.

Forrás: 2023-as költségvetés kitekintő fejezete.

A fontosabb bevételi sorok alakulása a következő években.

  • A gazdálkodó szervezetek befizetései 2022-ről 2023-ra visszaesnek összességében: 3000 milliárd forintról 2590 milliárd forintra.
  • A társasági adóbevételek ugyanis stabilan növekedhetnek: 2026-ra már 1000 milliárd forint fölé emelkedik ennek az összege. Hasonlóképp az egyéb központosított bevételeknél van stabil növekedés az előttünk álló években.
  • A KIVA és KATA adónemeknél szintén fokozatos bővüléssel kalkulál a kormány.
  • A pénzügyi szervezetek befizetései (bankadó) a 2023-as 337 milliárdról 2024-re 97 milliárd forintra esnek vissza, vagyis az idén bevezetett 240-250 milliárdos többletet kivezetni tervezi a kormány a rendszerből. Majd a középtávon az eredeti bankadó összegének mérsékelt növekedésével kalkulál a kabinet.
  • A kiskereskedelmi különadó esetében hasonló trendet látunk: 2024-ben 117 milliárd forintra csökken az előző évi 172 milliárd forintról.
  • Az energiaágazat befizetései a 2023-as 242 milliárd forintról 91 milliárd forintra csökkennek.
  • A bányajáradék összege lefeleződik 2024-re, 115 milliárd forintra, és ezen a szinten marad még két évig.
  • A 2023-ban visszavezetendő reklámadóból 2023-ban 15 milliárd forintot remél a kormány, ami utána fokozatosan növekedhet. Vagyis itt nem teljesül az az ígéret, hogy a szektor befizetései csak 2 évre szólnak.
  • A pénzügyi tranzakciós illeték esetében is úgy tűnik, fennmaradhatnak 2024 után is, mivel itt a 2023-as 323 milliárd forintos bevétel után 335 milliárd forintot vár a kormány 2 év múlva és ezt követően is tovább növekedhet az innen érkező bevétel.
  • A távközlési adó 2024-től viszont szintén visszacsökken, 40 milliárd forintról itt lemond a kormány, tartósan.
  • A biztosító szektort terhelő különadónál hasonló a helyzet: a 179 milliárd forintos bevétel 2024-re 139 milliárd forintra csökkenhet, majd innen növekszik tovább 2026-ig.
  • A légitársaságok különadója viszont nem tűnik el az ígéretek ellenére: stabilan 30 milliárd forintos bevétellel számol a kormány minden évben a 2022-2026 közötti időszakban.
  • A lakossági befizetések tekintetében stabil bővülésre épít a kormány, 2026-ra 5300 milliárd forint fölé emelkedhet az ezeken a címeken beérkező összeg a 2023-as 4168 milliárd forintról.

Három megemelt különadó tehát 2023 után is velünk maradhat: a légitársaságok különadója, a pénzügyi tranzakciós illeték emelése és a reklámadó. A gyógyszerszektort érintő magasabb befizetések jövővel kapcsolatban a táblázatból nem lehet kiolvasni érdemi információt.

Kell is a pénz a hatalmas kiadásnövekedés miatt

Jól látható tehát, hogy a kormány nagyon épít a gazdaság erős fundamentumaira és a stabil növekedésre, ami lecsapódik a főbb bevételi sorok teljesítményében. Az idén várható 68 ezer milliárd forintos GDP érték 2026 végére 87 ezer milliárd forint fölé emelkedhet. Vagyis három év alatt 27% lehet a nominális növekedés.

Erre szüksége is lesz, mivel a kiadási oldalon is találunk érdekességeket. Ezeket tartalmazza az alábbi táblázat:

kiadas kitekintes
  • A lakásépítési támogatások kiadásai a 2023-as kiugró értéke után ütemesen csökkennek, 2026-ra 400 milliárd forint alá.
  • A családtámogatások nominálisan szinten maradnak.
  • Az uniós programok kiadásai érzékelhetően esnek évről évre.
  • A költségvetés általános tartaléka nagyjából stagnálhat 170-180 milliárd forint értékben.
  • A költségvetési szervek kiadásai is stagnálni fognak, és ezt követően jönnek az újdonságok.
  • A Beruházási Alap fennmarad: az idei 200 milliárd forint után évről évre nőhet 100 milliárd forinttal.
  • A Rezsivédelmi Alap is tartósan velünk marad, a kormány itt minden évben 600 milliárd forintos kiadással számol.
  • Az energiaárnövekedés kompenzációjára pedig stabilan 70 milliárd forintos kiadást tervezett be a kormány.
  • Vadonatúj tétel a 2022-es költségvetéshez csatolt kitekintő fejezetben szereplő kiadási számokhoz képest, hogy a kormány már tartósan betervezte az MNB veszteségének állami költségvetésből történő térítését. Ez 2024-ben 323 milliárd forintra rúghat, 2025-ben elérheti a 490 milliárd forintot, majd 2026-ban 475 milliárd forint lehet.
  • A kamatkiadások eközben magas szinten ragadnak be: 2026-ban is közel 2300 milliárd forintot fizethetünk az adósságszolgálat után.
  • Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is felpörögnek: a 2023-ban tervezett 700 milliárd forint után 2026-ban meghaladhatják az 1500 milliárd forintot.

A jegybanki veszteségről itt írtunk korábban:

Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond, miután átadta a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a Parlamentben 2022. június 7-én. Forrás: MTI/Máthé Zoltán

covid
számla befizetés
repülő nyaralás léiközlekedés beach
olaj
arany
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
norvégia