A Vas vármegyei Söptén egy olyan innovatív hibrid erőművi egységet avattak fel, amely a napelemes energiatermelést Vanadium Redox Flow technológián alapuló energiatárolással egészíti ki. A projekt előremutató példája annak, hogyan kapcsolható össze a megújuló alapú energiatermelés – jelen esetben egy fotovoltaikus rendszer – ipari léptékű, korszerű tárolási megoldással. Az 5,8 millió eurós beruházás nemcsak technológiai mérföldkő, hanem választ ad a hazai villamosenergia-rendszer egyik legnagyobb kihívására is: miként hasznosíthatók hatékonyan és rendszerszinten a megújuló energiaforrások. Bár egyre több naperőmű működik, a termelés időbeli ingadozása és az ehhez kapcsolódóan hiányzó tárolási kapacitás továbbra is szűk keresztmetszetet jelent, amely a villamosenergia-piac áringadozásaiban is érezhető. A Portfolio ennek kapcsán Mihalovics Pétert, az Ideona Zrt. igazgatóságának elnökét kérdezte, aki a projekt szakmai hátteréről és a rendszerintegrációs kihívásokról is beszélt.
6143 forintos célárral tartásra ajánlja az Alteo részvényeit az MBH Bank elemzője a vállalat első negyedéves gyorsjelentésére reagálva.
A Mol az elmúlt hónapokban jelentős lépéseket tett megújuló energia portfóliójának bővítése érdekében, naperőmű beruházásokat és energiatároló projektet is bejelentett. A Shape Tomorrow stratégiába illeszkedő fejlesztésekkel még közelebb kerül a 30 százalékos szén-dioxid megtakarítást kitűző céljához. Az elkövetkező 5 évre közel 300 milliárd forintot különített el megújuló energia beruházásokra. A Portfolio Labancz Pétert, a vállalat Csoportszintű Ipari és Társasági Szolgáltatások Ügyvezető Igazgatóját kérdezte a fejlesztésekről, és többek között az Alteoval való együttműködés részleteiről.
A biodiverzitási stratégia egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalatok ESG-politikájában, különösen az energetikai szektorban, ahol a környezeti változások közvetlen üzleti kockázatokat jelentenek. Szabó Beatrix, az Alteo Fenntarthatósági és EBK igazgatója szerint a cégek két fő módon járulhatnak hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez: közvetlen élőhely-javítással és fajvédelmi programokkal. Az EU 2030-ig minden tagországtól elvárja a természet helyreállítási törvényének megalkotását, és bár a hazai piacon még gyerekcipőben járnak ezek, a befektetői előnyök és a banki hitelbírálatok miatt egyre több vállalat foglalkozik a témával. A naperőműveknél és vízerőműveknél számos innovatív lehetőség kínálkozik a biodiverzitás növelésére, amelyek akár költséghatékonyságot is eredményezhetnek.
Egészen biztosan bekerül az európai energiastratégiákkal és a villamosenergia-rendszer fejlődésével foglalkozó történelemkönyvekbe mindaz, ami 2025. április 28., hétfőn Spanyolországban és Portugáliában történt. A mintegy 60 millió érintett lakos, a civilizált társadalom alapvető működéséhez szükséges infrastruktúra teljes leállása hatalmas földrajzi területen nem csak a spanyol és a portugál lakosság, hanem az egész Európai Unió lakosságának és döntéshozóinak érdeklődését kiváltotta.
Egy rejtélyes, öt másodperc alatt történt eseménysorozat okozta Spanyolország és Portugália történetének legsúlyosabb áramszünetét hétfőn kora délután, amelynek néhány részletét felfedte a spanyol villamosenergia rendszerüzemeltető, de sok még a megválaszolatlan kérdés. Egyelőre annyi látszik, hogy a két ország legnagyobb részén már helyreállt a szolgáltatás, de a sok órás leállásból adódó tovagyűrűző hatásokat még nem sikerült teljesen felszámolni.
Szakértők szerint öt éves távon kumuláltan akár 15-20%-kal is ronthatja a KÁT-rendszerbe tartozó, összesen 3100 MW beépített teljesítőképességű erőművek bevételeinek alakulását a kötelező átvételi tarifa előző évi inflációhoz való indexálásának felfüggesztése. A naperőművek üzemeltetésével foglalkozó Sole Nostrum Zrt. vezérigazgatója, Reitmann Balázs szerint az inflációkövetés felfüggesztése nem jó hír a befektetőknek, azonban fontos hangsúlyozni, hogy nem érdemes a megfelelő karbantartáson spórolni – ellensúlyozandó a kieső forrásokat – mert az hamar visszaüthet: a modulok tisztítása például apróságnak tűnhet, pedig 5–15%-os teljesítménycsökkenést is okozhat, ráadásul a több mint 370 naperőművet üzemeltető cégnél ennél sokkal súlyosabb mulasztásokkal is találkoznak.
Jelenleg komoly illetékkockázattal találja szembe magát az, aki átminősítés előtt álló földterületen kezd naperőmű beruházást. Egy várható jogszabály-módosítás azonban igyekszik megoldani a helyzetet.
Idén februárban apró, de annál fontosabb jogszabályváltozás lépett életbe: 2029-ig kivezetik az ipari naperőművek döntő részét érintő KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) rendszerből az éves inflációkövető indexálást, illetve megkönnyítik az energiatárolók telepítését a termelők számára. Ezzel új modell nyílik meg, sokkal vonzóbbá válhat a szabadpiaci működés, ráadásul jelentős mértékű állami támogatás is igényelhető az energiatárolós beruházásokhoz. Nem olcsó belekezdeni, de a jelenlegi árkörnyezetben 3-5 év alatt is megtérülhet a projekt, utána pedig évente több 10 millió forintokat hozhat az beruházónak. Rengeteg a megválaszolandó kérdés: mennyibe kerül 1 MW/h kapacitású akkumulátor? Hová lehet telepíteni? Hogyan kell kiszámolni a megtérülést? Melyik gyártó terméke lehet a legjobb választás? Ki finanszírozza meg, és ki építi fel? Nagy Zsolt Dáviddal, a SOLARKIT Europe Kft. ipari rendszerek szakértőjével keressük mindezekre a válaszokat.
Márciusban elérte a háromszázezret a háztartási méretű naperőművek száma Magyarországon, amelyek együttes teljesítménye már meghaladja a 2700 megawattot, és a teljes hazai naperőművi kapacitás több mint egyharmadát teszik ki.
Berobban a tavasz Magyarországon, ami nemcsak abból érződik, hogy fut fel a napközbeni hőmérséklet, hanem abból is, hogy ezen a hétvégén összesen 11 órán keresztül lesz negatív a nagykereskedelmi áramár a 48-ból, akárcsak a múlt hétvégén.
Üzleti és rendszerirányítási szempontból is egyre inkább fenntarthatatlanná válik az elmúlt években kibontakozó napenergia-boom. Az ellentmondásos helyzet feloldására főként a rugalmasan használható akkumulátoros energiatárolók adhatnak választ. A tavalyi évben áttörés tapasztalható, a legnagyobb energiaipari szereplők tárolókapacitás-bővítése legitimálták a technológiát a piacon. A beszerzési ár rohamosan csökken, de még mindig jelentős befektetést igényel, piaci konstrukciókban viszont akár már 5 év alatt megtérül, ugyanakkor a banki finanszírozásnak is nyitnia kell az energiatárolók felé. A Portfolio Józsa Gábort, a Smart Grid Solutions akkumulátoros ipari energiatárolókkal foglalkozó vállalat ügyvezetőjét kérdezte a technológiai fejlődésről, újrahasznosításról, üzleti lehetőségekről, és arról, hogy miért előnyös, ha olyan világszintű, minőségi akkugyártó, mint a Gotion áll a vállalat mögött, amely Európában is folytat gyártási tevékenységet, ráadásul a Volkswagen a fő részvényese.
A Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferencián Luczay Péter, az ALTEO vezérigazgató-helyettese a KÁT-os termelők szerepét helyezte új megvilágításba a hazai villamosenergia-rendszerben. Elmondása szerint ezek a termelők nem okoznak aránytalan kiegyenlítetlenséget, és nem terhelik indokolatlanul a rendszert. A problémák sokkal inkább az adminisztratív korlátokból és az elavult szabályozásból fakadnak. Kiemelte, hogy a KÁT mérlegkör szaldója az elmúlt években pozitív volt, vagyis ezek a termelők összességében értéket teremtenek. A megoldás kulcsa a szabályozási piacokhoz való szélesebb hozzáférés és az ösztönzők újragondolása lehet - beszámolónk az eseményről.
Ma már nehezen elképzelhető, hogy egy vállalat úgy tartsa meg az értékét a piacon, hogy nem foglalkozik fenntarthatósággal. A zöldülési elvárás azonban egy olyan út, amelyen érdemes lépésenként végigmenni. Fontos azt is figyelembe venni, hogy ma zöldenergiát lekötni hosszútávra lehet csak (például PPA-ken keresztül), és még az is elképzelhető, hogy 2-3 év múlva már nem lesz erre lehetőség, így hiánycikk lehet - mondta Pokol László, a Green Cloud Platform vezérigazgatója a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferencián.
A 2024-es globális összevetés alapján lehagyta Magyarország Chilét és Görögországot a napenergia hasznosításában, hiszen 25%-ra ugrott az áramtermelésen belüli súlya, és így világelső lett a napenergia hasznosításában – hívta fel a figyelmet kedd reggeli Facebook-posztjában a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.
A szlovák kormány 2026 végéig fokozatosan megszünteti az új megújulóenergia-projektek garantált átvételi áras, illetve fix támogatásait. A gazdasági minisztérium ugyan továbbra is fontosnak tartja a megújuló energiaforrásokat, de úgy értékeli, hogy a technológiai fejlődés és a költségek csökkenése miatt a projektek támogatás nélkül is életképesek lehetnek - számolt be az Euractiv. A lépés csökkentheti a szlovák zöldenergia-piaci beruházási kedvet és arra késztetheti az üzemeltetőket, hogy újragondolják létesítményeik üzemben tartását, de nemzetközi következményekkel is járhat.
Most nyújtották be a törvényjavaslatot.
Az euróval szemben a forint nem tud kitörni a 402-404-es sávból.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
