A piaci szereplők szeptember közepe óta arra várnak, hogy az amerikai jegybankárok találnak-e elég nyomós érvet ahhoz, hogy kétnapos kamatmeghatározó ülésük záró akkordjaként tovább lazítsák a monetáris kondíciókat, és egy újabb eszközvásárlási programot (quantitative easinget) hirdessenek meg. A kedvezőtlen ingatlanpiaci fejleményekre, a magas munkanélküliségre és az erősödő deflációs kockázatokra való tekintettel, a válasz valószínűleg igen. A kérdés nem is annyira az, hogy lesz-e újabb quantitative easing, hanem inkább az, hogy mekkora és milyen hatásokkal jár majd. Kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a költségek nagyobbak lesznek, mint a hasznok, és a program még nem is lesz hatásos. Egyesek szerint minden eddiginél extrémebb monetáris lazítás jöhet.
A monetáris politika eszköztárának legvitatottabb eleme jelenleg az úgynevezett quantitaive easing, amit sokféleképpen lehetne definiálni, de itt mi most próbáljuk a legegyszerűbbet kiválasztani: a jegybank a hosszú kamatok csökkentése érdekében hosszú lejáratú eszközöket vásárol, aminek "természetes" velejárója a jegybanki mérlegfőösszeg emelkedése. A qunatitative easingről...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
