Az alábbiakban Szörfi Béla, a Kopint-Tárki kutatójának írását közöljük. Hazánk EU-csatlakozása környékén különösen "forró téma" volt Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz, jelenleg viszont a leszakadás lehetősége képezi közbeszéd tárgyát. Legutóbb Madár István cikke tekintette át a közgazdaságtudományi elméletekből levezethető lehetséges növekedést, felzárkózást ösztönző tényezőket, illetve a hazai vonatkozásokat. Jelen írás - egyetértve a szerző állításaival - tulajdonképp ehhez kíván hozzájárulni, két, egymással szorosan összefüggő kérdést megfogalmazva: Hosszú távon milyen fejlettségi szinthez konvergál Magyarország? Vajon mennyiben félrevezető az első kérdés megválaszolása kizárólag a rendszerváltozás óta eltelt időt vizsgálva?
Mit hoz a jövő?. A növekedéssel foglalkozó irodalomból az elmúlt évtizedekben alapvetően kétféle elmélet rajzolódott ki a felzárkózásra vonatkozóan. Az abszolút konvergencia hipotézise szerint minden ország egyetlen állandósult állapothoz (steady state) tart, a szegényebb országok ezt gyorsabb növekedésük révén érik el. A feltételes konvergencia elmélete szerint viszont...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
