Már évekkel ezelőtt is az iráni atomprogram körüli bonyodalmaktól volt hangos a média, azonban a nagy kínai növekedés, majd a gazdasági összeomlás miatt jelentősen változó keresleti oldal jó időre elvonta arról az olajpiaci szereplők figyelmét. Tavaly novemberben azonban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ismét reflektorfénybe állította Iránt, mely állításuk szerint atomfegyver létrehozásán dolgozik. A nyugati hatalmak tovább szigorították az ország elleni szankcióikat, melyekre válaszul Irán kijátszotta legütőképesebb kártyáját, a Hormuzi-szoros lezárásával való fenyegetést, mellyel a gazdaságilag sebezhető Nyugat egy érzékeny pontjára tapintott. Egyre erősebb verbális adok-kapok bontakozott ki, a helyzet talán akkor válhatna még veszélyesebbé, ha a nyugati "szövetségesek" mellett olyan iráni olajimportőrök, mint Kína vagy India szintén bojkottálnák az országból származó olaj felhasználását. Ekkor ugyanis egy igen fontos indokkal kevesebb lenne a szoros forgalmának fenntartása mellett, ami hirtelen olajárrobbanáshoz vezetne.
Már régóta tart az ütésváltás? Cseppet sem enyhülnek az Irán miatti geopolitikai feszültségek, melyek tavaly év vége óta ismét előkelő helyet foglalnak el a külföldi híradásokban. A sokat kritizált iráni atomprogram persze jóval hosszabb múltra tekint vissza, az 1950-es években pont az az Egyesült Államok támogatta annak elindítását, mely idén törvényerőre emelte...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
