Korhatáremelés, államosítás - ilyen lesz a nyugdíjrendszerünk

2016. augusztus 8. 12:39    
nyomtatás
 
A legutóbbi négy reformértékű intézkedés közül kettő is rontotta a rendszer hosszú távú egyensúlyát - állapítják meg a közelmúltban megjelent tanulmányukban a Magyar Nemzeti Bank szakértői.


Az elmúlt években több nagy átalakítást is megélt az állami nyugdíjrendszer, amely azon alapszik, hogy a dolgozó és járulékfizető polgárok befizetéseiből azonnal fedezi az azonnali nyugdíjkiadásokat.
  • 2009-ben a nyugdíjkorhatár emeléséről,
  • 2010-ben a nők kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetőségéről (Nők40), illetve
  • a magán-nyugdíjpénztárak államosításáról,
  • 2011-ben pedig a korai nyugdíjba menetel lehetőségeinek korlátozásáról döntöttek.


A korhatáremelés hatására a nyugdíjrendszer bevételei növekednek, kiadásai csökkennek, így a nyugdíjrendszer (demográfiai okokból amúgy romló) egyensúlya javul. (Erről már írtunk itt.) Hasonló a hatása a kilépési korlátok szigorításának is.

A Nők40 program rontja az egyensúlyt, az államosítás pedig (azzal, hogy rövid távon csak a bevételeket növeli, hosszabb távon viszont a kiadások is emelkednek) a 2030-as évektől rombolja majd az egyensúlyt.

Mindezt a tanulmány (Christoph Freudenberg-Tamás Berki-Ádám Reiff: A Long-Term Evaluation of Recent Hungarian Pension Reforms) egyetlen ábrán is illusztrálja.

Korhatáremelés, államosítás - ilyen lesz a nyugdíjrendszerünk
Klikk a képre!


Mint látható, a korhatáremelés a reformok előtti állapothoz képest tartósan és jelentősen javítja az egyensúlyt (a kék pöttyös és a zöld szaggatott vonal közötti elmozdulás mutatja ezt). A pénztári rendszer államosítása rövid távon még tovább javít a helyzeten, azonban a későbbi évtizedekben annyit ront, hogy az eredeti pálya közelébe térünk vissza. (Ld. a zöldtől a narancssárga jelölővel ellátott vonalig történő elmozdulást.)

A korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása újfent javít a helyzeten (narancssárga szaggatott vonal), ezt azonban a Nők40 program hatása semlegesíti.

Összességében pedig azt mondhatjuk, hogy a négy intézkedés együttes hatására a nyugdíjrendszerünk egyensúlya 2035-ig a GDP 2%-ával javul, utána viszont annyit romlik, hogy visszatér a nagyon magas hiányt jelentő alappályához.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium