Így lett sikertörténet a napenergia az atomkatasztrófa után

2017. március 14. 09:40    
nyomtatás
 
Hat évvel a története során elszenvedett legnagyobb földrengés után Japán még mindig a fukusimai nukleáris baleset következményeit nyögi. A katasztrófahelyzet tulajdonképpen még ma is tart, a szerteágazó negatív következmények jelentős része napjainkban is hat. Az elhúzódó nukleáris válság azonban lehetőségeket is nyitott, amelyek ritkán látható fellendülést idéztek elő a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia hasznosítása terén.


Így lett sikertörténet a napenergia az atomkatasztrófa után


A Fukusima Daiicsi (Fukusima 1) atomerőmű balesete minden bizonnyal a történelem leghosszabb, folyamatos ipari katasztrófája. Az erőmű területének és közvetlen környezetének kármentesítése továbbra sem valósult meg, sőt, a feltárási munkálatok még csak épphogy megkezdődtek. A feladat nehézsége szakértők szerint is csaknem emberfeletti. Az erőművet üzemeltető Tepco jelentése szerint a kettes reaktorban még 2017. februárban is olyan erős sugárterhelést mértek, amely 30 másodperc alatt megölhet egy embert és a robotokat is károsítja, a sugárszennyezéstől tartva pedig mintegy 70 ezer ember még mindig nem tért vissza a baleset után elhagyott otthonaikba. Vélemények szerint a teljes helyreállítás akár 30-40 évet is igénybe vehet, a balesettel összefüggő költségek még mindig emelkednek, a végső számla pedig a japán kereskedelmi és ipari minisztérium becslései alapján megközelíthetik a 200 milliárd dollárt, ami csaknem kétszerese a három évvel ezelőtt becsült értéknek.

A válság és az azzal járó sokk alapvető és valószínűleg vissza nem fordítható változásokat indított el az ország energiapolitikájában. Japán ugyan a történtek hatására nem utasította el a német- és olaszországihoz hasonlóan teljes mértékben a nukleáris energia békés célú felhasználását, azonban a baleset után leállított atomerőműveknek csak egy részét indítottak újra, így az ország áramtermelésének napjainkban csak töredékét biztosítja a nukleáris energia. Míg a katasztrófa bekövetkezte előtt nem kevesebb mint 54 reaktor üzemelt a szigetországban, amelyek a japán áramigények közel egyharmadáért feleltek, ma már csak mindössze kettő termel villamos energiát.

Japán villamos energia termelése források szerint (TWh)

Így lett sikertörténet a napenergia az atomkatasztrófa után

Forrás: Renewable Energy Institute, Portfolio


A szigetország energiahordozókban szegény, szinte teljes egészében importra szorul. Amellett, hogy a kieső nukleáris kapacitások pótlását részben behozatallal oldja meg, például cseppfolyós földgáz-szállítmányokkal, Japán egyre inkább támaszkodik a napenergiára is hatalmas áraméhségének kielégítésében.

A 2011-től 2015-ig terjedő időszakban az ország csaknem megduplázta megújuló energiaforrás alapú áramtermelő kapacitásaikat, így napjainkban már a termelt áram több mint 14 százalékát megújuló energiából állítják elő. Ezen belül a vízenergia, illetve a napenergia viszi a prímet, megelőzve a biomasszát, szélenergiát és a geotermikus energiát. Míg 2011-ben még mindössze 4,9 gigagwatt villamos energia termelésére alkalmas napelem kapacitás állt rendelkezésükre, 2017 elejére a telepített kapacitás meghaladta a 35 gigawattot. A tavalyi 8,7 gigawattot követően 2017-ben várhatóan további 8 gigawatot telepítenek majd, így az ország várhatóan megerősíti a napenergia alkalmazása terén Kína és az USA mögött elfoglalt globális harmadik helyezését.

A 2015-ben elért 2,7 százalékot követően 2016 végén már az országben termelt villamos energia több mint 5 százalékát napenergiából állították elő. A tavalyi évben bizonyos szolgáltatók, bizonyos időszakokban már a teljes szolgáltatott villamos energia mennyiség 80 százalékát is napenergia alapon biztosították.

A megújuló energiaforrások részesedése Japán áramtermelésében (TWh)

Így lett sikertörténet a napenergia az atomkatasztrófa után

Forrás: Renewable Energy Institute, Portfolio


A fellendülés mögött az atomkatasztrófa hatására tett energiapolitikai lépések hatásai állnak. A balesetet követően körülbelül egy évvel Japán a megújuló energiaforrások elterjedését támogató úgynevezett betáplálási tarifát (Feed-in Tariff; FiT) vezetett be, ami nagy lendületet adott a zöldenergia projekteknek, és sokak szerint a világ akkori legvonzóbb dotációs rendszere volt. Olyannyira, hogy később drasztikusan csökkenteni kellett a fizetett támogatás nagyságát, annak érdekében, hogy a telepítések és költségek kerüljenek összhangba a piaci árakkal. 2016-ban Japán teljesen újraszabályozta villamos energia rendszerét, gyakorlatilag tökéletesen liberalizálva azt.

A támogatások csökkentése mellett is a következő években a telepített kapacitások további jelentős bővülése várható. A következő időszakban ráadásul már nemcsak az állami támogatások miatt lesz versenyképes a technológia, a Japán Megújuló Energia Alapítvány (JREF) adatai szerint a folyó negyedévben már állami támogatás nélkül is profitabilisak lesznek ezek a beruházások.

Részben az állami ösztönzőknek és a technológia fejlődésének köszönhetően a helyi iparági szervezet (Japan Photovoltaic Energy Association) szerint 2020-ra akár a 65,7 gigawatt beépített kapacitás is elérhető lehet, 2030-ra pedig a 100 gigawatt is könnyen összejöhet. A japán környezetvédelmi minisztérium számításai szerint 2030-ra elérhető cél, hogy az ország teljes áramtermelésének harmada megújuló alapon fog megvalósulni, teljes mértékben nukleáris energia mentesen. Mindemellett a megújuló energiaforrások, így a napenergia növekvő arányú felhasználása a japán villamos energia rendszer számára is egyre nagyobb kihívást jelent. A szigetországi rendszerben ráadásul az európaival összevetve a helyi hálózatok viszonylag izoláltan, sokkal kevésbé integráltan kapcsolódnak össze.

Így lett sikertörténet a napenergia az atomkatasztrófa után

Forrás: Japán Környezetvédelmi Minisztérium, Portfolio


Háttér
2011. március 11-én helyi idő szerint 14 óra 46 (közép-európai idő szerint 6 óra 46) perckor a Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű földrengés rázta meg Japán keleti partvidékét, majd szökőár tarolta le helyenként 10 kilométeres mélységben a szárazföldet.

A természeti katasztrófa jelentős károsodást okozott a japán villamos hálózatban, és ami ennél is aggasztóbb volt, hogy letarolta a fukusimai Dai Ics atomerőmű biztonsági, tartalék berendezéseit is. Habár a Fukusima 1-es atomerőmű akkor működő három blokkja a fölrengés hatására automatikus lekapcsolta magát, megfelelő áramellátás híján a reaktorok hűtőrendszerei nem voltak képes stabilan tartani a reaktorokat. A tartalékgenerátorokat elmosták a 15 méteres hullámok, az egész országra kiterjedő katasztrófahelyzet pedig nem tette lehetővé, hogy valamilyen alternatív módszerrel még időben sikerüljön visszaállítani a reaktorok hűtését. A blokkokban a hűtőrendszerek működésének hiányában elindult a nukleáris (fissziós) technológiából adódó természetes hőmérséklet-emelkedés. Az atomerőművet üzemeltető Tepco szakemberei, illetve a japán hatóságok a blokkokban felgyülemlett radioaktív gőz kiengedésével igyekeztek csillapítani a kialakult kritikus helyzeten, azonban e kísérletük sikertelennek bizonyult. Több hatalmas erejű robbanás is megrázta az atomerőmű területét.

A későbbi vizsgálatok arra jutottak, hogy a hűtőrendszerek leállása következtében a három működő reaktor mindegyikében megolvadtak a fűtőelemek. Az erőműből igen jelentős mennyiségű sugárzó anyag került ki a levegő és a tengerbe, aminek következtében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) a balesetet a csernobilivel megegyező legsúlyosabb, hetes fokozatú eseménnyé minősítette. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fukusimai katasztrófa jelentősen kisebb környezetterhelő hatással járt, mint a csernobili, egyrészt jóval kevesebb sugárzó anyag került a természetbe, másrészt a japán balesetnél (a reaktor technológiájából adódóan) nem alakult ki olyan több napon keresztül égő tűz, ami által a sugárzó részecskék elérhették a felsőbb légrétegeket. Ezzel együtt a megsérült blokkokat csak kilenc hónappal később, december közepére sikerült relatíve stabil állapotba hozni.

A fukusimai baleset hatására minden atomenergetikával foglalkozó ország felülvizsgálta biztonsági előírásait, az Európai Unióban és a szomszédos országokban az összes erőművet célzott biztonsági felülvizsgálatnak vetették alá. Több országban a baleset éles fordulatot hozott a nukleáris politikában. Németország működő reaktorainak közel felét azonnal leállította, és 2022-ig az összes reaktorát lekapcsolja majd a japán balesetet követő belpolitikai történések következtében. A komoly atomerőművi terveket fontolgató Olaszország népszavazáson utasította le a technológiát, Svájc szintén nem tervez a jövőben több atomerőművel áramellátásában, és természetesen Japán is befagyasztotta ambiciózus atomerőmű-építési terveit.

Habár a katasztrófa komoly nyomott hagyott a világ energiaiparán, és több ország is elfordult az atomerőművektől, összességében azt lehet mondani, hogy a nukleáris alapú áramtermelést nem rengette meg alapjaiban a japán baleset. A legtöbb ország, amely energiaéhsége kielégítése céljából Fukusimát megelőzően számolt a nukleáris áramtermeléssel, továbbra is kitart politikája mellett. A baleset főként időbeli csúszáshoz és a költségek megszaladásához vezetett-vezet az új reaktor-telepítések tekintetében, illetve további biztonsági megoldásokat követelt meg a technológiaszállító vállalatoktól, ami alapvetően a tervezési biztonsági színvonalának további emelkedését vetíti előre.


Címlapkép forrása: AFP/Johannes Eisele

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium