Magyarországnak fájhat csak igazán a két nagyhatalom konfliktus

2017. augusztus 12. 06:30    
nyomtatás
 
Jelentősen növelheti az európai országok, azon belül is az orosz ellátástól a legnagyobb mértékben függő államok - így Magyarország - energiabiztonságának kockázatait az Egyesült Államok és Oroszország viszonyának megromlása. Bár Oroszország és az európai országok energiapolitikai érdekei látszólag nagyban egyeznek, óvatosságra int, hogy Moszkva érdekelt a függőségi viszony fenntartásában, nem csupán gazdasági de geopolitikai okok miatt is.


Amellett, hogy az energiaexport rendkívül fontos bevételi forrást jelent Oroszország számára, ennél sokkal többet is: a geopolitikai hatalomgyakorlás eszközét, amely tekintélyes befolyást biztosít Moszkvának azon országok fölött, amelyek nagymértékben függenek az orosz energiaszállítmányoktól.
Amennyiben Oroszország jelentősebb megtorlást tervez az Egyesült Államok ellen, úgy erre az egyik legjobb lehetőséget az energiaszállítások, különösen az Európába irányuló export kínálja számára. Ebbe a körben pedig Magyarország is beletartozik, amelynek függősége az orosz energiaellátástól több szempontból a legmagasabbak között van.


Hogyan tudja Oroszország használni ezt az eszközt?


Összességében az Európai Unió teljes energiaszükségletének mintegy 53 százalékát importból elégíti ki. Nyersolajból 90, földgázból 70 százalék körüli az importfüggőség, ami jócskán meghaladja a vonatkozó észak-amerikai és többnyire az ázsiai számokat is. Az EU teljes importjának mintegy 20 százalékát az energiahordozók teszik ki.

Magyarországnak fájhat csak igazán a két nagyhatalom konfliktus

Forrás: Eurostat


Az európai országok többsége teljes energiaigénye több mint 30 százalékát importból fedezi. Ennek az importigénynek körülbelül 35 százalékát elégíti ki Norvégia, míg Oroszország durván 40 százalékkal részesedik a teljes európai energiaimportból. Az EU legnagyobb gazdaságával rendelkező Németország importfüggősége meghaladja a 60 százalékot, de például Franciaország is 45 százalékban behozatallal biztosítja az ellátást.

Kelet-Európában az importforrások aránya helyenként még ezt is meghaladja. Bár Magyarországon 2005-höz képest 10 év alatt érzékelhetően mérséklődött az energiaellátás importfüggősége, továbbra is 60 százalék körül alakul Ausztriával és Szlovákiával karöltve - figyelmeztet az Oilprice.com. Míg azonban nyugat-, dél-, illetve észak-európai államok jelentős részben támaszkodhatnak a norvég és észak afrikai import forrásokra, vagy éppen az észak-amerikai LNG szállítmányokra, Kelet-Európa földrajzi helyzeténél fogva ki van szolgáltatva az orosz ellátásnak, forrásdiverzifikációs erőfeszítései ellenére is. Így Magyarország is.
Magyarország olaj- és földgázfogyasztásának összességében több mint 70 százaléka Oroszországból származik, ami Bulgáriához, Lettországhoz, Szlovákiához és Finnországhoz hasonló, kiemelkedően erőteljes függőségi viszont jelez.

Magyarországnak fájhat csak igazán a két nagyhatalom konfliktus

Forrás: Geopolitical Futures

Magyarországnak fájhat csak igazán a két nagyhatalom konfliktus

Forrás: Geopolitical Futures


Oroszország természetesen érdekelt a függőségi viszony fenntartásában, és ezt folyamatosan gazdaságpolitikája prioritásaként kezeli. Nem csupán az üzleti okok, de geopolitikai stratégiája is ezt indokolja, amelynek fontos célja egy ütközőzóna fenntartása Oroszország és Nyugat-Európa között. Míg ezt a szovjet érában a kelet-európai államok megszállás alatt tartásával biztosította, a vasfüggöny leomlása óta energiapolitikája vette át ezt a szerepet.

Az orosz enerfiaellátás felé való kiszolgáltatottság veszélyeinek tudatában az érintett országok többnyire igyekeznek diverzifikálni ellátásukat. Lengyelország és Litvánia például az Egyesült Államokból kezdett cseppfolyósított földgázt, LNG-t vásárolni. Ezzel együtt kitettségük az orosz energiaellátás felé továbbra is jelentős. Az orosz energiafüggés még az olyan nagy és erős államokat is érzékenyen érinti, mint Németország, amely az általa felhasznált földgáz 57, és nyersolaj 35 százalékát Oroszországból szerzi be, miközben már a kapcsolatot még szorosabbra fűző Északi Áramlat 2 gázvezeték projekt is folyamatban van. Mindez a német politika egészét befolyásolja, amelynek a saját ellátásbiztonság fő szempontja mellett tekintettel kell lennie az Egyesült Államok és Oroszország érdekeire is. Elsősorban ez az oka annak, hogy az Oroszország ellen akkor még csak kilátásba helyezett szankciók ellen Berlin hevesen tiltakozott

Bár úgy tűnik, az európai érdek sokszor egybeesik az orosz érdekekkel az energiagazdaságot illetően, ugyanakkor egyértelműen óvatosságra int, hogy Moszkva az energiapolitikát nem ritkán szélesebb körű politikai célrendszerek érdekében alkalmazza. Bár Moszkva az energiaexporttal nem tud közvetlenül hatni Washingtonra, ugyanakkor az Egyesült Államok szövetségeseit már egyértelműen befolyásolhatja, amennyiben úgy dönt, hogy a többnyire NATO-tag kelet-európai államok energiaellátásának visszafogásával fokozza a Nyugatra nehezedő nyomást. Amellett tehát, hogy az USA által kivetett szankciók közvetlenül is kockázatot jelenthetnek az európai, azon belül magyar ellátásbiztonságra, ráadásul Oroszország esetleges válaszreakciói is veszélyzethetik azt.

Háttér

Az EU tiltakozása ellenére Donald Trump amerikai elnök augusztus 2-án írta alá az Oroszország elleni szankciókat tartalmazó törvénycsomagot, amelyet egyebek mellett a Krím orosz megszállásával indokoltak. A törvényben rögzített szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, elsősorban is az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat. A szankciók szerint - amelyek amerikai és európai cégeket is érintenek - az orosz energetikai beruházásokban részt vevő vállalatoknak, illetve amelyek bármilyen módon segítik az ilyen jellegű beruházásokat, pénzbüntetést kell fizetniük, amennyiben az Amerikai Egyesült Államok elnöke így dönt. Az Európai Bizottság úgy véli, az intézkedések méltánytalanok, sértik az európai energiafüggetlenséget és energiabiztonságot, sérülékennyé teszik az európai energia- és egyéb iparágakat az amerikai befolyás felé. A hírek szerint az EU igyekezett a maga számára kedvezően befolyásolni a tengerentúli törvényhozási folyamatot, azonban ez csak mérsékelt sikert hozott. Az amerikai lépésre az oroszok válaszlépéseket jelentettek be, de az Európai Bizottság is közölte, kész megtorolni az amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak. Az EU mindemellett szintén szankciókat rendelt el orosz magánszemélyek és vállalatok ellen.


Címlapkép: MTI/EPA, Filip Singer

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium