Bank

Tudna hitelezni a magyar bankszektor, de nem hagyják

Portfolio
Jövőre sem vár hitelezési fordulatot a hitelezésben az MNB ma közzétett pénzügyi stabilitási jelentése. A jegybank szakértői szerint a vállalati hitelezésben a kínálati, a lakosságiban a keresleti tényezők dominálnak, amelyek egyaránt kedvezőtlenek. A bankszektor jövedelmezősége a hitelportfólió romlása és a magas adóterhelés miatt tovább romlik, a külföldi forráskivonás gyorsulhat, a szektor működése a GDP-re prociklikusan hat. A bankszektor a terhekre a kamatmarzs (főleg a deviza jelzáloghiteleknél) tágításával reagál. A likviditási és a tőke stresszteszten a negatív hatások ellenére jól vizsgázott a magyar bankszektor. A piac által várt 40-50%-kal szemben jelenleg 70%-os részvételi aránnyal számol az árfolyamgát konstrukcióban a jegybank.
Számos külső és belső veszélyfaktor nehezíti a bankszektor működését a stabilitási jelentés szerint:

1. az eurózóna adósságválságának elhúzódása
2. a magyar gazdaság növekedési kilátásai tovább romlanak
3. a külföldi források kiáramlása gyorsulhat, a nettó swapállomány magas
4. tovább romlik a hitelportfólió, és fennáll a veszélye, hogy elégtelen ehhez a megképzett értékvesztés
5. a romló hitelportfólió és a magas adóterhelés miatt rossz a jövedelmezőség
6. a bankok a kamatmarzs emelésével részben ellensúlyozzák ezt, de ez hosszú távon nem fenntartható.

Az elmúlt időszak bankszektort érintő aktualitásai és az MNB módszertani újításai miatt érdekes a mostani jelentés - mondta Nagy Márton, az MNB igazgatója. A jegybank ezentúl az ún. Pénzügyi stabilitási hőábrával is kommunikál, amely egyrészt a bankok sokkellenálló-képességét, másrészt a bankszektor prociklikusságát mutatja. A rendszer sokkellenálló-képesség jelentősen javult az áprilisi stabilitási jelentés óta, a bankrendszer prociklikussága azonban nőtt, vagyis elmélyíti a gazdaság visszaesését. E két ellentétes elmozdulás azzal is magyarázható, hogy a bankrendszer hitelezési képessége javult, hajlandósága azonban romlott. Utóbbi egyrészt a hitelportfólió minőségének romlásával, másrészt az eredménytermelő képességre negatívan ható fiskális intézkedésekkel magyarázható.

A hitelezési hajlandóság a ludas

Az MNB problémásnak látja, hogy miközben a sokkellenálló képesség likviditási és tőke oldalon egyaránt javult, különösen a vállalati hitelezésben romlott a hitelezési hajlandóság. Folytatódik a külföldi forráskiáramlás, a forint erősödésének, a CDS-felárak és a swap állomány csökkenésének köszönhetően azonban (ez utóbbi miatt most kevésbé aggódnak az MNB-nél) ez nem okoz likviditáshiányt a bankoknál. A tőkére hasonló igaz: az anyabankok megtörtént tőkeemelésének köszönhetően a tőkehelyzet a magas adóterhelés és a veszteségek ellenére javult. A romló jövedelmezőségi feltételekre a bankszektor a meglévő hitelállomány kamatmarzsának növelésével, a magas kamatok fenntartásával reagál. Ez negatív spirálba csaphat át, hiszen a magasabb törlesztés a gazdaság szereplői és a lakosság számára alacsonyabb törlesztési képességet jelenthet.

A bankrendszer lerontja a GDP-t

Az MNB új indikátorokat vezetett be mostani stabilitási jelentésének közzétételével: az ún. Pénzügyi Kondíciós Index (PKI), amely a bankrendszernek a GDP-hez történő hozzájárulását méri, azt mutatja, hogy a magyarországi recessziót ma a bankrendszer rossz működése (hitelezési inaktivitása) idézi elő. A bankrendszer GDP-hez való hozzájárulása a devizahitelezés éveiben 1-2%-pont mértékben pozitív volt, az elmúlt negyedévekben azonban 2%-pont körüli mértékben rontották a bankok az éves GDP-változást. A bankrendszer tehát korábban és elmúlt időszakban is jellemzően prociklikus volt, elsősorban a vállalati hitelezés visszaesése miatt. Az MNB elemzői még tovább is tolták a hitelezés fellendülésre vonatkozó előrejelzésüket: szerintük 2015 előtt nem várható hitelezési fordulat, aminek a vállalati hitelezésben elsősorban kínálati okai vannak.

Nagy Márton a hitelezési kockázatok növekedésére is felhívta a figyelmet: a szigorúbb hitelezési feltételek ellenére a romló gazdasági feltételek miatt a bankok egyre kockázatosabb vállalatokat finanszíroznak. Bár a bankok továbbra is úgy érezték, hogy a vállalatok közül a jobbaknak adnak hitelt (ez igaz is volt), a makrogazdasági környezet romlása miatt a rosszabb vállalatok kerültek a portfóliójukba (az aktuális mérlegek és eredménykimutatások nem jelzik előre a makrogazdasági környezet romlásából fakadó változást). Ezzel egyidejűleg jelentősen nőtt a rövidebb hitelek súlya az új hitelek kihelyezésében.

A lakossági oldalon továbbra is a keresleti tényezők dominálnak, a bankok enyhítik feltételeiket. A kamatcsökkenés egyik legfontosabb tényezője a lakáshitelek esetében az állami kamattámogatás, ennek ellenére a lakossági szegmensben sem számítanak hitelezési fordulatra (állománynövekedésre) az MNB szakértői. A fordulat csak a kamatok alakulására terjedhet ki, amiben csökkenő tendencia várható.

Pénzügyi stabilitási indexek
2012. novemberi pénzügyi stabilitási jelentésével kezdődően az MNB bizonyos időközönként közzéteszi a pénzügyi stabilitási indexeket, amelyek szemléletesen mutatják a bankrendszer stressztűrő képességét és a reálgazdaságra gyakorolt hatását. Az öt új index a következő:

- REPSI: rendszerszintű pénzügyi stressz index - a pénzügyi rendszert érő stressz mérőszáma, valós idejű
- LSI: likviditási stressz-index - időben összehasonlítható likviditási stresszteszt, 30 napra előretekintő
- TSI: tőke stressz-index - időben összehasonlítható szolvencia stresszteszt, 2 évre előretekintő
- KFI: korai figyelmezetető indikátor - "early warning", túlzott hitelezés/egyesúlytalanságok kialakulásának valószínűsége, valós idejű prociklikusság, előretekintő sérülékenység
- PKI: pénzügyi kondíciós index - a bankrendszer reálgazdaságra gyakorolt hatásának mérőszáma, enyhén előretekintő)

A REPSI, az LSI és a TSI a bankrendszer sokktűrő képességét, a KFI és a PKI pedig a gazdaságra gyakorolt hatását, prociklikusságának meglétét/mértékét fejezi ki.


Javult a stressztűrő képesség, túl gyors az alkalmazkodás

A jegybank által végrehajtott likviditási és tőke stresszteszten a bankszektor jól vizsgázott. Mind a likviditási többlettel, mind a stressz esetén likviditási hiánnyal rendelkező bankoknál javult a likviditási helyzet. A tőke stressztesztben az alappályán a következő két évben 555 milliárd forintos hitelezési veszteséggel és 36 milliárd forint árfolyamgát-kamatköltséggel számol a jegybank, a stresszpályán ez 971, illetve 65 milliárd forint, emellett jelentős kamatkockázat is jelentkezik. A jegybank által szintén újonnan bevezetett Tőke Stressz Index (TSI) a válság kezdete óta az egyik legalacsonyabb értéket mutatja. A tőkehelyzet javulása a tőkeemeléseknek és a hitelállomány csökkenésének köszönhető. 2009 óta 2,4 milliárd euró tőkeemelést hajtottak végre a külföldi tulajdonú bankok, a nyereségnek pedig mindössze 25-30%-át vonták ki. A tőkebevonást külföldi forráskivonás kíséri: ugyanezen időszak alatt 14 milliárd eurónyi külföldi forrást vontak ki a bankrendszerből (többségét a tulajdonosok). Idén év végén 116% körüli szintre csökkenhet a bankszektor hitel/betét aránya. Az alkalmazkodás túl gyors, ami növekedési áldozatokat jelent - hívta fel a figyelmet Nagy Márton.

Mérséklődik a céltartalék-képzési kényszer, de...

A hitelportfólió minősége a vállalati portfólióban rosszabb: itt meghaladja a 20%-ot a nem teljesítő hitelek aránya, miközben a lakossági hitelportfólióban ez 13% fölötti, az árfolyamgátnak köszönhetően azonban ez szerintük 17% környékén tetőzhet. Eközben a céltartalékolási kényszer mindkét szegmensben csökken, köszönhetően a növekedési ütem csökkenésének. Nemzetközi összevezetésben nagyon magas a nem teljesítő hitelek aránya (NPL), elsősorban a portfóliótisztítás lassúsága miatt. Az NPL-arány csökkentése érdekében a hitelezés fellendítése jelenleg nem járható út, így az értékvesztés-képzési szabályok szigorításával, illetve a portfólió tisztításával lehetne felgyorsítani a folyamatot.

A nemzetközi tapasztalatok alapján minél magasabb a nem teljesítő hitelek aránya, annál magasabb ezek fedezettsége, hiszen a portfóliótisztítás árnyomást okoz az eszközök piacán, ami magasabb értékvesztést indokol. Ennek azonban Magyarország nem tesz eleget, hasonló NPL-ráta mellett több országban is magasabb a fedezettség. Az MNB szerint a projekthiteleknél és az átstrukturált deviza jelzáloghiteleknél alulfedezettség valószínűsíthető, ezekben a portfóliókban a bankoknak valószínűleg több céltartalékot kellene képezniük.

A magyar bankrendszer erőssége nemzetközi összehasonlításban, hogy a jól fizető ügyfelekre képes átterhelni az őt ért veszteségeket. Ez főként a meglévő deviza alapú jelzáloghitelek kamatmarzsában jelentkezik. Itt továbbra sincs referencia alapú kamatozás, így van lehetőségük a bankoknak a marzs szélesítésére.
brexit0923
weworkiroda2
EKB épület
Az építkezésekről csábítja át a munkásokat a konkurencia
nyugdíjas parlament
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
EKB épület