Drámai visszaesés a magyar bankszektorban - Hol a kiút?
Bank

Drámai visszaesés a magyar bankszektorban - Hol a kiút?

Portfolio
Közel 16%-kal esett vissza tavaly a magyar bankszektor - főleg hitelezésből származó - nettó kamatbevétele, így az egyik legsürgetőbb kérdés most az, hogy tudják a bankok ezt a hanyatlást megfordítani. Az alacsony kamatkörnyezet és a szűk kamatmarzsok korában volumennövekedéssel, aktív hitelezéssel menekülhetnek előre - ennek mikéntjéről kérdeztük Demeter Ákost, a Deloitte partnerét. A szakember a lakossági hitelfelvételi kedv élénküléséről és a magyar vállalatok átlag alatti banki finanszírozási igényéről számolt be.
Hasonló témákról tart előadást Demeter Ákos a Portfolio Hitelezés 2016 konferenciáján, várjuk a jelentkezéseket.


Tavaly 16%-kal esett vissza a hazai hitelintézeti szektor kamateredménye, és az MNB kamatcsökkentése a marzsok további szűkülését ígéri. Hogyan tudják felvenni a küzdelmet a bankok a bevételek csökkenése ellen?

A kamateredmény csökkenését több tényező alakítja: egyrészt a hitelezési volumenek, másrészt a marzsok csökkenése. Utóbbihoz több tényező is hozzájárul, például a kifutó portfólióelemek átárazódása vagy a szabályozói oldalról előírt limitek. Mivel a közeljövőben az alacsony kamatkörnyezetben nem számíthatunk a marzsok növekedésére, amit a szabályozás, valamint a piaci verseny is horgonyoz, így meglátásunk szerint a kamatbevétel és a kamateredmény elsősorban hitelezési volumen növelésével javítható. Ebben a tekintetben kulcskérdés egy adott bank szempontjából, hogy mennyire proaktívan tudja kiszolgálni a folyamatosan megújuló, részben állami ösztönző rendszer által indukált ügyféligényeket (pl. CSOK), mennyiben tud megfelelni a folyamatos technológiai változások által állított követelményeknek, valamint mennyire tudja kihasználni az innováció adta lehetőségeket.

A Deloitte-Scale Bankindex adatai alapján a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások, az igényesség mértéke a kiszolgálás terén az utóbbi két évben egyértelműen növekedett a lakosság esetében. Ez további működésimodell-újragondolást eredményezhet a klasszikus banki szolgáltatások terén.

Drámai visszaesés a magyar bankszektorban - Hol a kiút?
Tovább csökken a hitelállomány mind a vállalati, mind a lakossági üzletágban. Hogy látják a Deloitte-nál, elérkezett-e már a hitelezési fordulat ideje hazánkban, illetve Európában?

Lakossági keresleti oldalon a saját felmérésünk, illetve kutatásunk alapján (Deloitte-Scale Bankindex) 2015-ben tovább javult a bankrendszerrel és a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági attitűd - ami a hitelfelvétel megítélésében is jól látszott. A 2008 óta mért lakossági felmérésben tovább folytatódott a pozitív trend: csúcsközelben a hitelfelvételi, abszolút csúcson a fogyasztással és megtakarítással kapcsolatos következő időszakra vonatkozó optimizmus. Ugyanakkor a 2008-as szinttől még mindig elmarad az index értéke - még akkor is, ha tudjuk ebben a periódusban túlfűtött volt a lakosság hitelfelvételi kereslete. Összességében arra számítunk, látva a makrogazdasági adatokat, hogy keresleti oldalon egy új (és vélhetően alacsonyabb) egyensúlyi állapotra kell felkészülniük a pénzpiaci szereplőknek, bár javuló a tendencia, de a lakosság kockázati averziós megítélése alapvetően más pályára került a korábbiakhoz képest. Ennek megfelelően a fordulat elmaradhat a piaci szereplők várakozásaitól.

Jó hír ugyanakkor a pozitív trendet vizsgálva, hogy 2015-ben a felmérésünk alapján a teljes lakosságra vetítve mintegy 70-80 ezer ember gondolta úgy 2015-ben, hogy egyértelműen bátrabban foghat hitelfelvételbe a következő egy év során. Az látszik, hogy az új folyósítások volumen növekedését már a CSOK időszak előtt is a lakáshiteli piaci folyamatok dominálták - fontos kiemelni, hogy ebbe a pozitív környezetbe érkezhet meg az új állami lakástámogatási program.

Vannak, akik szerint a CSOK-nak nagyobb a füstje, mint a lángja, és nem lesz érdemi hatással a lakáshitelezés növekedési pályájára. Egyetért ezzel?

A CSOK-kal kapcsolatban arra számítunk, hogy a jogosultak tömeges igénnyel jelentkeznek rövid távon, az igénybevevők körében preferált lesz a támogatás, és kiegészítő jelleggel a hitelezés. A támogatásnak és a hitelezésnek rövid távon korlátot szabadhat az elérhető új építésű lakások száma, amit alapvetően az építőipari kapacitások és az építőiparban elérhető szakemberállomány determinálnak. Az építőipari kapacitások a válság alatt jelentősen visszaestek, ennek kiépülése hosszabb időt vesz igénybe. Rövid távon, 1-2 éves viszonylatban tehát arra számítunk, hogy az építőipari kapacitások korlátot szabnak a lakáshitelezés felfutásának. Hosszabb távon a kapacitások felfutásával, és az egyszeri, tömeges igény lefutásával (amikor már csak az újonnan jogosultak hiteligénye jelenik meg) jöhet létre egyensúly.

Várható-e hasonló fellendülés a fogyasztási hitelezésben is, mint amilyet manapság a lakáshitelezésben látunk?

A lakossági fogyasztási hitelállomány 4 éve folyamatosan erodálódik, bár az utóbbi másfél évben lassú ütemben kezd magához térni a fogyasztási hitelek piaca: a Deloitte-Scale Bankindex adatai alapján egyre növekszik az újabban felvett fogyasztási hitelek aránya a lakossági portfolión belül, illetve javult az elégedettség a meglévő fogyasztási hiteltermékkel kapcsolatban (mindez igaz a kamatokra és a hitelügyintézés lebonyolítására is), emellett jóval kevesebben tartanak a fizetési nehézségtől, mint akár 2-3 évvel ezelőtt.

Előre tekintve, az MNB által készített hitelezési felmérés szerint a pénzpiaci szereplők további keresletélénküléssel számolnak a fogyasztási hitelek tekintetében, ezt támasztja alá a Bankindex fogyasztói várakozásokat mérő "lába" is: a fogyasztási költéssel kapcsolatos optimizmus és a lakossági várakozások 2012-höz képest 2015-ben szignifikánsan jobb képet mutatnak. A javuló fogyasztási optimizmus összhangban van a makro adatokkal és előrejelzésekkel is, ugyanakkor a lakosság fogyasztási hitelek iránti kereslete érzékenyen reagál a gazdasági kilátásokra: a háztartások - gazdasági kilátásaik romlását érzékelve - a hitelből való fogyasztás mértékét hamar visszafogják, ha úgy ítélik meg, elhalasztható az adott termék megvásárlása. Mindemellett a javuló fogyasztási optimizmus ellenére nem feltétlenül jár a fogyasztással együtt a fogyasztási hitelek felfutása is (a háztartások a jövedelemtöbbletüket költik fogyasztásra), így az alacsony kamatkörnyezet indukálta az alacsony THM-szintek még önmagában nem oldják fel a lakosság fogyasztási hitelekkel kapcsolatos óvatosságát. Összességében - megítélésünk szerint - a fogyasztási hitelpiac újbóli felépítése kemény munkát jelenthet a pénzpiaci szereplőknek.

Felmérések szerint továbbra is nagyon alacsony Magyarországon a vállalatok beruházási hajlandósága. Nem fenyegeti ez kudarccal a bankok idei növekedései terveit a kkv-hitelezésben (azokat a számokat, melyeket például az MNB felé is vállaltak)?

A vállalati szektor beruházási rátája az utóbbi években jelentősen elmaradt a 2007-2009-es szintektől, és az előrejelzések szerint a következő másfél évben is moderált növekedésre számíthatunk. Ugyanakkor az utóbbi évek alacsonyabb beruházási hajlandósága miatt keletkezett egy kumulált elhalasztott beruházási szint a rendszerben, aminek valamikor jó esetben meg kell jelennie. Az egyik legfontosabb kérdés keresleti oldalon, hogy ha egyáltalán nő a beruházási hajlandóság, akkor ezt mennyiben finanszírozzák a vállalatok külső finanszírozási forrásból, és mennyiben támaszkodnak a saját forráselemekre. Több EU-s felmérés is rámutatott ugyanis az utóbbi években, hogy Magyarországon kifejezetten a kkv-k körében a banki finanszírozási termékek aránya a forrásfelhasználások terén jóval elmarad az EU-átlagtól. Továbbá a Deloitte több országra kiterjedő, pénzügyi vezetők körében végzett felmérése szerint a hazai pénzügyi vezetők körében a belső finanszírozást vonzónak találó válaszadók aránya meghaladja az európai és régiós átlagot, ebben a tekintetben csak Románia és Horvátország előz meg bennünket. Ennek megfelelően nemcsak pénzkérdésről beszélünk, hanem attitűdbeli hozzáállásról is.

Hasonló témákról tart előadást Demeter Ákos a Portfolio Hitelezés 2016 konferenciáján, várjuk a jelentkezéseket.
Mystery_Hotel_Budapest - 8
IMG_20190910_155319
A River Estates irodaháza többek között a DIGI kábeles mûsorszolgáltató székhelye a XIII. kerület, Váci út 35-ben.
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Digitalizációs szakértő

Digitalizációs szakértő

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
IMG_20190910_155319