energiahatékony zöld építkezés_mti
Bank

Nagy löketet kaphatnak az energiahatékony építkezések Magyarországon, újít az MNB

Európa-szerte, így Magyarországon is az épületállomány elavultságából fakadó magas fűtési energiaszükséglet jelentős mértékben hozzájárul a globális felmelegedés felgyorsulásához. Az energiahatékonysági intézkedések megvalósulását gyakran gátolja a kedvező finanszírozási feltételek hiánya. A MNB most a szabályozói korlátok enyhítésével támogatja, hogy a hazai kereskedelmi bankok kedvezményes kamatozású hitelekkel segítsék a zöld lakások vásárlását, építését és felújítását. Mátrai Róbert, az MNB Fenntartható pénzügyekért felelős főosztályának osztályvezetőjének írását közöljük.

A koronavírus gazdasági hatásainak súlyosbodásával az utóbbi időben egyre szélesebb körben támogatott nézet, hogy a gazdaság talpra állítását célzó intézkedések csak akkor lehetnek igazán sikeresek, ha a környezeti fenntarthatósági törekvések megvalósulását is elősegítik. Ennek szellemében az Európai Bizottság helyreállítási javaslataiban a zöld átállás támogatása érdekében a 2021-2027-es EU költségvetés 25 százalékát éghajlatvédelmi törekvésekre szeretné fordítani. A Bizottság célja egyebek mellett, hogy Európa-szerte legalább megkétszereződjön a meglévő épületállomány éves felújítási aránya. Ez az építőiparban, az épület-korszerűsítési ágazatban és egyéb munkaintenzív iparágakban új munkahelyek teremtését is eredményezné. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020. tavaszi konzultációja megerősítette, hogy hazánkban is széleskörű lehetőségek rejlenek az innovatív, zöld gazdaságélénkítésben.

Magyarországon az Eurostat adatai alapján a üvegházhatású gázkibocsátás mintegy nyolcada a háztartások által fűtési célból elégetett energiahordozókból (földgáz, szén, fa) származik, miközben az egy négyzetméter lakóépület fűtésére felhasznált energia 37,5 százalékkal haladja meg az EU átlagát. A magyar kormány által hosszútávú célként meghatározott klímasemlegesség eléréséhez elengedhetetlen a műszakilag és hőtechnikailag elavult hazai lakásállomány modernizálása. EU-s kötelezettségeink alapján jelenleg folyamatban van Magyarország Hosszú Távú Felújítási Stratégiájának elkészítése. A dokumentum meghatározza a 2021-2030-as időszakra vonatkozó szakpolitikai intézkedéseket és felújítási célszámokat annak érdekében, hogy a nemzeti épületállomány 2050-re közel nulla energiaigényűvé válhasson.

A 2050-es céloktól jelenleg nagyon távol állunk. Bár az energiahatékony épületek száma folyamatosan növekszik, a közel nulla energiaigényre vonatkozó kritériumokat (legalább „BB” minősítés) még 2019-ben is csak a minősített épületek kevesebb mint 4 százaléka teljesítette. Az MNB Lakáspiaci jelentése szerint Magyarországon régiós összevetésben is tartósan alacsony a lakásállomány megújulási rátája. Még az aktuális lakáspiaci ciklus csúcsán, 2019-ben is a mintegy 21 ezer átadott újlakás önmagában csupán a lakásállomány 0,4 százalékos éves megújulását eredményezte. Az új lakóépületek építésének élénkülése a következő években sem várható, így a lakásállomány minőségi szintjének javításához a mélyfelújításoknak szükséges vezető szerepet játszaniuk.

Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében szereplő becslések alapján a közel nulla energiaigényű szint eléréséhez szükséges átlagos beruházási költségek szinte minden épülettípus esetében meghaladják a 4 millió forintot. Ekkora költségigényű, tömeges felújítások finanszírozási forrásának megteremtése kizárólag a magán- és közszféra hatékony összefogásával képzelhető el. Hazánkban a nem önerőből megvalósuló mélyfelújítások túlnyomó részét valamilyen hiteljellegű forrásból finanszírozzák. Számos bank kínál felújítási célra fedezetlen személyi kölcsönöket, azonban ezek felső összeghatára átfogó mélyfelújítás elvégzésére általában nem elégséges. Banki forrásból a mélyfelújítások leginkább jelzáloghitelek formájában finanszírozhatóak. Ezen átfogó felújítások azonban sokszor a finanszírozási lehetőségek rendelkezésre állása esetén sem valósulnak meg a költséghatékonysági megfontolások és a hosszabb megtérülési idő miatt.

A bankok hitelezési tevékenységük során ma jellemzően nem veszik figyelembe az épületek energetikai tulajdonságait, pedig az energiahatékony (zöld) ingatlanok alacsonyabb rezsiköltsége miatt a hitelfelvevőnek magasabb összeg áll rendelkezésre a havi törlesztésre. A jobb energiahatékonyság javít az ingatlan értékállóságán, így a zöld épületek hitelfedezeti tulajdonságai is kedvezőbbek. A zöld lakáscélú hitelek ebből fakadóan átlagosan alacsonyabb kockázattal rendelkeznek, mint a hasonló karakterisztikájú, ám nem energiahatékony hiteltermékek. Mindez megteremti annak a lehetőségét, hogy a hitelügyletek kamata és a bankok által tartandó szabályozói tőke nagysága is csökkenjen, ezzel mérsékelve a zöld ingatlanok finanszírozási korlátait.

Az Energiahatékony Jelzáloghitel Kezdeményezést támogatva az MNB Zöld Programja keretében 2020 januárjától csökkentette a bankok zöld lakáscélt szolgáló hiteleire képzendő saját tőke mértékét. A kedvezmény bevezetésével a jegybank célja, hogy itthon is elterjedjenek az alacsonyabb kamatozású zöld lakáscélú hitelek, a hazai bankszektorban pedig általánossá váljon az energiahatékonysági adatok rendszerezett gyűjtése és kockázatkezelési modellekbe történő beépítése. A tőkekövetelmény-kedvezményben részesülő hitelekre a bankoknak a teljes futamidő alatt legalább évi 0,3 százalékpont kamatkedvezményt kell biztosítaniuk az energiahatékonysági korszerűsítést végző magánszemélyeknek, társasházaknak és lakásszövetkezeteknek, valamint a legalább „BB” energetikai minősítésű lakást vásárló vagy építő magánszemélyeknek.

A koronavírus-járvány csökkenő hitelkeresletre gyakorolt hatásának enyhítése érdekében az MNB 2020 júliusától lazított a zöld hitelek kedvezményeire vonatkozó szabályokon. Az új feltételek szerint az évi 0,3 százalékpontos kedvezmény a kamatok csökkentése mellett már biztosítható a hitelhez kapcsolódó díjak elengedésével is. A jegybank a Program egy évvel, 2024 végéig tartó meghosszabbításáról is döntött. A kezdeményezéstől az MNB a hazai lakásállomány energiahatékony módon történő megújulásának felgyorsulását és a hazai pénzügyi rendszerben a zöld szemléletmód erősödését várja.

A szerző, Mátrai Róbert, az MNB Fenntartható pénzügyekért felelős főosztályának osztályvezetője.

Címlapkép: MTI Fotó/Mohai Balázs

bullbear
feher haz washington donald trump koronavirus
usa capitolium koronavirus
koronavírus maszk ruha
ciprus
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Online előadás
Hogyan tudsz profitálni a száguldó nemesfémpiaci árakból?
Fizetésének jelentős részét Deutsche Bank-részvényekre költi a cégvezér