A koronavírus ezt is elintézte – Soha nem látott ábrák a lakáshitelekről

Közzétette a hazai lakáshitelezés idei első félévére vonatkozó statisztikáit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár a lakáshitelezés fejleményeiről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján hónapról hónapra be szoktunk számolni, a KSH adatai ezekhez képest több újdonságot is tartalmaznak.

Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

Kiderült például, hogy 2020 első hat hónapjában 48 601 darab lakáshitelt folyósítottak Magyarországon a lakosságnak, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány miatti lezárások fényében ez nem is olyan hatalmas visszaesés. A legnagyobb mértékben a hitelkiváltások (-51%) estek vissza, a korszerűsítésre, bővítésre felvett lakáshitelek viszont nőttek (+5).

422 milliárd forintnyi lakáshitel került folyósításra az év első felében, ami mindössze 1%-kal marad el az egy évvel korábbitól, vagyis emelkedett az átlagos hitelösszeg. Ezen a téren a bővítésre, korszerűsítésre felvett hitelek ellentétesen viselkedtek: teljes összegük harmadával visszaesett. Az építésre felvett hitelek összege 5%-kal nőtt, a használt lakások vásárlására felvetteké ugyanennyivel visszaesett, miközben új lakásra 15%-kal több hitelt vettünk fel.

A kihelyezett új lakáshitelek felhasználás szerinti megoszlása csak lassan változik, mindenesetre fokozatosan csökken a használt lakások vásárlására felvett hitelek aránya: 2020 első felében 67% volt a négy évvel korábbi 76%-kal szemben. Az új lakások esetében nem az építési hitelek, hanem az új lakások vásárlására fordított hitelek aránya emelkedett meg: négy év alatt 5%-ról 13%-ra.

Új lakások vásárlására az év első felében átlagosan 13,3 millió forintos hitelt vett fel a lakosság, ugyanez használt lakások esetében 10,5 millió forint volt. Előbbi némi csökkenést, utóbbi emelkedést jelent 2019 második feléhez képest, az egy évvel korábbival összevetve viszont mindkettőnél jelentős a növekedés.

2019 második felében használt lakásokra is kiterjesztette a kormány a legfeljebb 3%-os kamatozású CSOK-hitel elérhetőségét a legalább két gyermekesek esetében, meg is lett ennek az eredménye: a támogatott lakáshitelek aránya az addigi 10% alatti szintről 18-20%-ra emelkedett. Az államilag támogatott hitelek száma több mint duplájára, összegük közel 90%-kal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,2 millióról 9,1 millió forintra mérséklődött – állapította meg a KSH.

A lakáshitelek 56%-át kereskedelmi bank, 33%-át jelzálogbank, 11%-át lakás-takarékpénztár engedélyezte az év első felében. Ami a jelzálogbankokat illeti, elsősorban az OTP Jelzálogbankra kell gondolnunk (a többi jelzálogbank jobbára refinanszíroz, és nem végez közvetlen hitelezést), ami pedig a lakás-takarékpénztárakat illeti, a Fundamenta szerepe volt csaknem kizárólagos.

Az MNB havi statisztikáihoz képest többletinformációval bír a KSH statisztikája a futamidőkről is, de erről csak tavalyi (éves) statisztikát közölt a hivatal. Elmondható, hogy a 2017-es 13,4 éves csúcshoz képest nem emelkedett tovább az átlagos futamidő, tavaly például egy átlagos lakáscélú hitel 13,1 éves futamidővel bírt. Az átlagot a korszerűsítési, bővítési és hitelkiváltási célú hitelek húzták le az építkezésre felvett hitelek 18,1 éves, az új lakások vásárlására felvett hitelek 16,9 éves és a használt lakások vásárlására felvett hitelek 16,2 éves átlagos futamidejéhez képest.

Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

Közzétette a KSH a CSOK-folyósításokra vonatkozó statisztikát is. A falusi CSOK-kal együtt több mint másfélszeresére nőtt a folyósított CSOK-támogatások összege az előző év azonos időszakához képest. A 2016. januártól 2020. júniusig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma több mint 134 ezer, összege 321 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint hitelösszeg jutott. Mi néhány hete negyedéves bontásban a szerződésekről közöltünk adatokat az MNB nekünk eljuttatott adatai alapján: eszerint 2016 eleje óta a CSOK esetében

• 321 milliárd forintnyi folyósításhoz 405 milliárd forintnyi támogatásról szóló szerződés társult,
• a 134 ezer darab folyósításhoz 122 ezer szerződés tartozott.

(A folyósítási és szerződéskötési számok közötti különbségeket a szerződéskötés és a folyósítás időpontjának különbsége, a folyósítás elmaradása és a szakaszos folyósítások is magyarázhatják).

A 2016 és 2019 között realizált 649 ezer lakástranzakcióból átlagosan közel minden hatodiknál igénybe vették a CSOK-ot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 44, a használtlakás-vásárlók esetében 12%-ra becsülhető. A falusi CSOK-kal együtt a folyósított támogatások száma és összege 44, illetve 56%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest.

További részletek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images