hegedus eva granit bank
Bank

Hegedüs Éva: A pandémia felgyorsította a bankszektor digitális átállását

Portfolio
A bankárok dolga az, hogy az ügyfelek számára felgyorsítsák és leegyszerűsítsék a szolgáltatások igénybevételét, mondta Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója. A Magyar Bankszövetség elnökségi tagja az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a szükségszerű átállás pozitív hozadékáról, a nemzetközi fintech cégek támasztotta versenyről és arról is, mit csinál egy bankelnök a Magyar Vízilabda Szövetségben.

Milyen hatással van az emberek bankolási szokásaira a már több mint egy éve velünk élő koronavírus-járvány?

A koronavírus-járvány nehezen emészthető dolog, egy olyan vírussal kell szembenéznünk, amiről eleinte nagyon keveset tudtunk. Ma már vannak vakcinák és remélhetjük, hogy az oltakozás Magyarországon és globális szinten is eléri a nyájimmunitást, akkor pedig az építkezésre koncentrálhatunk ismét. Ami a konkrét kérdést illeti: a fizikai távolságtartás természetesen felértékelte azokat a digitális megoldásokat, amelyeket korábban csak az erre nyitott ügyfelek használtak előszeretettel. A pandémia azt az ügyfélkört is nyitottabbá tette a digitális megoldásokra, akik korábban idegenkedtek ettől. Az elmúlt egy évben a digitális innovációk annyit fejlődtek és gyorsultak, mint talán a megelőző 10-15 év alatt. Ez nekem, illetve a Gránit Banknak különösen üdvözítő, hiszen mi már 2010-ben azt határoztuk el, hogy digitális módon, digitális térben, de mégis személyesen szeretnénk az ügyfeleket kiszolgálni. Számos innovációt hozott az elmúlt időszak, és volt egy, az egész bankszektor szempontjából jelentős változás: az azonnali fizetési rendszer bevezetése. A napokban lehetett arról olvasni, hogy ezt a lépést nemzetközi elismeréssel is jutalmazták. Ezzel a díjjal nemcsak a Magyar Nemzeti Bankot és a Girót, hanem tulajdonképpen az összes hazai bankot is fölértékelték. Ez az újítás számos további innováció bevezetését is lehetővé teszi. Elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatások területén hozott máris újdonságokat. Ez a digitális edukáció, és az, hogy az emberek nagyobb mértékben hajlandóak elfogadni digitális megoldásokat, nemcsak a pénzforgalmi szolgáltatások területén fog újdonságot hozni, hanem egyre inkább a hitelezés területén is. Valóban egy olyan virtuális ökoszisztéma tud kialakulni, amelyben az emberek és a vállalkozások a különböző élethelyzetekben választhatnak majd az annak megfelelő online digitális megoldások között.

Milyen fejlesztésekre, átalakításokra volt szükség a pandémiás helyzet miatt a lakossági és a vállalati ügyfelek kiszolgálására a magyar bankszektorban, illetve konkrétan önöknél?

Először a bankszektor egészéről szeretnék beszélni. A Bankszövetség keretein belül létrejött egy digitális munkacsoport, és ez a munkacsoport számos olyan változást dolgozott ki, amely jogszabályi változásokat sürgetett már korábban is. Azt tudom mondani, hogy a javaslataink túlnyomó többsége meghallgatásra talált, sőt, már a jogszabályi implementációjukat is megvalósították. Hogy csak egyet-kettőt mondjak ezek közül: lehetővé vált, hogy az ügyfelek a szerződéseket a papíralap helyett digitális tableteken tudják megkötni, vagy, amit különösen fontosnak érzünk, hogy a babaváró hitelek esetén a szerződéskötéshez sem kell a fizikai jelenlét. A babaváró hitelek szerződéskötése videóbankon keresztül is megtörténhet, és ezt is egy jogszabályi változás tette lehetővé. Nagyon fontos tehát, hogy a jogszabályi környezet is lehetővé tegye ezeket az újszerű, digitális megoldásokat. Ebben a bankrendszer egésze együttműködött, és olyan javaslatokat tudott letenni az asztalra, amelyet a jogszabályalkotók is támogatni tudtak. Másodsorban a bankoknak az ügyfelekért folytatott nagyon erős versenyben jobbnál jobb szolgáltatásokat kell nyújtani, harmadrészt pedig a pénzügyi edukációnak egy olyan szintjét kell elérni, ami bővíti azt a kört, akik nyitottak, fogékonyak ezekre a digitális innovációkra. Azt gondolom, hogy az a több száz éves beidegződés, hogy a bankolás színtere a fizikai bankfiók, az most kezd megváltozni. Ezzel nem azt szeretném sugallni, hogy a bankfiókok szerepe a múlté, mert nyilván különböző ügyfélpreferenciák vannak. De miután a mai fiatal korosztályok már ebben a digitális térben szocializálódnak, nyilvánvalóan ők egyre inkább előnyben részesítik a digitális megoldásokat.

Virtuális ökoszisztémát említett. Mi hiányzik, hol kell még dolgozni a virtuális ökoszisztémán, hogy teljes legyen?

Például a lakáshitelezés esetében. Itt ahhoz, hogy a jelzálogjog bejegyzése megtörténjen, el kell zarándokolni a földhivatalokba, és a közjegyzői okirat is csak személyesen készíthető el. Márpedig a lakáshitelezés az életünk egyik legfontosabb mozzanata, és szerintem jó lenne, hogyha ezt a szolgáltatást is a kezdetektől a végéig online folyamattal, ha szükséges, személyes digitális jelenléttel meg lehetne oldani. Az egyik konkrét ügy tehát, amiben még biztos, hogy jelentős jogszabályi változásokra van szükség, az például ennek a terméknek, ezeknek a folyamatoknak az egyszerűsítése.

Sokat fejlődött az elmúlt tizenkét hónapban ez a digitális ökoszisztéma?

Nagyon jelentős változás történt az elmúlt egy évben. Ezek részben jogszabályi változások, részben pedig az, hogy az élet rákényszerítette a szereplőket, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyeket az ügyfelek fizikai jelenlét nélkül is igénybe tudnak venni.

És hogy fogadják mindezt az ügyfelek? Merthogy azt jelezte, hogy vannak olyan korosztályok, vannak olyan csoportok, akik ódzkodtak a digitális bankolástól.

A statisztikai felmérések is azt jelzik, hogy nagyon jelentős mértékben változott mindez. De nyilván, aki még sosem bonyolított le netbanki átutalást, vagy nem használta a QR-kódját, az nehezebben szokja meg ezeket az új dolgokat. Mi azonban azt tapasztaljuk, hogy egyre inkább bővül a modern megoldásokat használó ügyfelek köre. Ezt konkrétan azzal tudjuk lemérni, hogy folyamatosan növekszik az ügyfeleink száma, a betéteink és a hiteleink mennyisége; más bankár kollégáink pedig arról számolnak be, hogy azok az ügyfelek, akik korábban elképzelhetetlennek tartották a digitális tranzakciókat, egyre inkább használják ezeket a megoldásokat. Adódik persze a kérdés, hogy el fog-e mindez tűnni a pandémia után? Bár ezt még nem tudjuk megmondani, de nekem az a várakozásom, hogy már nem fog visszaállni a korábbi állapot. Nyilván sokféle ügyfélviselkedés lehet, de én azt gondolom, hogy ez egy olyan fejlődés, ami előtt nem lehet az ajtót bezárni. A bankárok dolga, a mi dolgunk, hogy az ügyfelek számára nagyon bonyolultnak tűnő banki szolgáltatásokat minél egyszerűbbé, minél átláthatóbbá tegyük, és hogyha ezt jól csináljuk, akkor az emberek egyre inkább az értékesebb dolgokra akarják majd az idejüket szánni, és nem ezekre a muszáj-bankolási feladatokra. Tehát rajtunk is múlik, milyen lesz a jövő pénzügyi edukációja.

2017-ben először vezették be az online számlanyitás lehetőségét, tavaly októberben pedig szintén elsőként a szelfis számlanyitást. Megnövekedett az igény ezen lehetőségek iránt a járványhelyzetben? Rátaláltak az emberek, hogy van ilyen?

Igen. A 2017-es megoldásnak azért volt egy előzménye, mégpedig az, hogy 2012-ben - Európában is elsőként - a Gránit Bank vezette be a videóbankos megoldást, ami már akkor is azt a célt szerette volna szolgálni, hogy azok az ügyfelek, akik szeretnék látni a bankárt, akikkel az ügyeiket intézik, létrehozhassák ezt a kapcsolatot a virtuális térben. Akkor azonban a jogszabály nem tette lehetővé, hogy az ügyfélazonosítás is megtörténjen ezen a digitális csatornán. Ez a jogszabályi lehetőség 2017-ben nyílt meg, és mi, miután már rendelkeztünk ezzel a technológiával, nyilván hamarabb tudtunk ezzel piacra lépni. Ma havonta 600-700 lakossági ügyfél nyit számlát nálunk, és 78 százalékuk már videóbankon keresztül, 5-6 százalékuk pedig szelfis számlanyitással. A szelfis számlanyitás lehetőségéhez is egy jogszabályra volt szükség. A múlt év utolsó negyedévében egy MNB- rendelkezés lehetővé tette, hogy egy bizonyos technológiát megvalósító megoldás esetén lehetővé váljon az, hogy az ügyfél a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját befotózza, majd a telefonján készítsen egy szelfit, és a két azonosító, tehát a személyi igazolványon lévő adatok és fénykép, illetve a szelfis fénykép összehasonlítása révén, amihez a Gránit Bank mesterséges intelligenciát alkalmazott, lehetővé vált, hogy a számlanyitás megtörténjen. Ez ma a bankszámla megnyitásának leggyorsabb módja és lehetővé teszi, hogy egy teljes értékű bankszámla meg tudjon nyílni néhány perc alatt. Ezt a megoldást, amelynek egyelőre csak néhány hónapos múltja van, elsősorban a fiatalabb korosztály használja. A megoldásnak persze szükséges technikai feltétele, hogy valaki új típusú személyi igazolvánnyal rendelkezzen.

Újdonság a digitális bankkártya is. Mit jelent ez, illetve mire lehet használni a digitális bankkártyát, merthogy ez ugye akkor nem fizikai, nem jelenik meg, nem foghatom meg.

A digitális kártyaszolgáltatás lényege, hogyha valaki számlát nyit akár videóbankon, akár szelfis számlanyitás keretében, akkor a számlanyitást követő napon a telefonján megjelenik egy virtuális bankkártya, és a telefonját kártyaként tudja használni. Így a korábbi, évtizedes tapasztalatokkal ellentétben nem kell megvárni a plasztikot, hanem gyakorlatilag másnap ezzel a digitális kártyával képes kártyás tranzakciókat megvalósítani.

Jelen pillanatban miben lehet egy bank digitálisabb, mint a többi hazai, illetve külföldi bank? Mi az, amiben versenyre lehet egymással kelni?

A digitális bank számunkra a kezdetektől fogva azt jelentette, hogy fizikai fiókhálózat nélkül tudjunk pénzügyi szolgáltatást nyújtani az ügyfeleknek. A lényeges különbség tehát abban áll, hogy mi az a csatorna, amin keresztül egy bank szolgáltatásokat tud nyújtani az ügyfeleinek. Van ugyan két fizikai értékesítési pontunk, vagy klasszikus értelemben, két fiókunk, de a számlanyitásaink túlnyomó többsége és az egyéb tranzakciók a digitális csatornákon, mobiltelefonon, netbankon keresztül, elektronikus megoldásokon keresztül történnek. Ez a lényeges különbség a hagyományos értelemben nagy hálózattal rendelkező bankok és a digitális megoldásokat nyújtó, külföldi elnevezéssel neobankoknak nevezett pénzintézetek között. Ennek az utóbbinak a Gránit Bank esetében is az az előnye, hogy a költséghatékonysága sokkal jobb, mint a hagyományos módon működő bankoké. A Gránit Bank esetében a működési költség- mérlegfőösszeg aránya 0,9 százalék, a bankrendszeré pedig 2 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogyha a Gránit Bank ugyanezzel a mérlegfőösszeggel, amivel most működik, fiókhálózatos modellben üzemelne, akkor kétszer annyi költséget igényelne ugyanennyi ügyfélnek az akvirálása és a szolgáltatások nyújtása.

A Magyar Bankszövetség elnökségi tagjaként azt is látja, hogy a Magyarországon működő bankok miben versengenek elsősorban egymással?

A verseny a szolgáltatások minőségében, a szolgáltatások gyorsaságában, a kiszolgálás színvonalában és az árazásban van. Ezt még színesíthetném azzal is, hogy milyen ügyfél-élmény keretében tudja az adott bank az ügyfeleket kiszolgálni.

És a digitalizáció hányadik a sorban? Mekkora a verseny ezen a területen?

Miután a digitalizáció biztosítja a gyorsaságot, az ügyfélélményt és csökkenti a költséget, azt gondolom, hogy ez egy nagyon-nagyon fontos döntés az emberek számára. Ahhoz, hogy ez elterjedjen, nyilván időre van szükség, mint minden olyan megoldásnak a világban, ami valamiben újszerű. Nyilván nem lehet összehasonlítani egy 10-11 éves életúttal rendelkező bankot egy többszáz éves bankkal, mert az ügyfelek száma tekintetében nyilván jelentős a különbség, de azt gondolom, hogy az ügyfeleket kevéssé érdekli, hogy kinek milyen banki életkora van. Az ügyfeleket ezek a tényezők érintik: minőség, gyorsaság, komplexitás, egyszerűség, árazás. A digitalizáció tehát fontos, elkerülhetetlen, minden pénzügyi szereplő fontosnak is gondolja, és a verseny ezen a területen egyre inkább erősödik.

Hogy látja, meddig maradhat fenn ez a tempó? Mikor, milyen fejlettség vagy milyen szolgáltatás bevezetése esetén lassulhat ez majd le?

Különböző elemzések szerint a magyar bankszektorban, hogy finoman fogalmazzak, van még tér a fejlődésre. Ez folyamatos fejlődési lehetőséget jelent valamennyi piaci szereplő számára, és szerintem ez a folyamat nem fog megállni. Az a vízióm, hogy néhány év múlva a pénzügyi szolgáltatások minél szélesebb köre válik elérhetővé digitális platformokon, és ott a gyorsaság, egyszerűség, kényelem, kompetitív árazás jellemzi majd a piacot, mondhatnám azt is, hogy mindez lehetőséget jelent a szektor szereplői számára.

És vajon az ügyfélszokásokat mennyire változtatta meg a járvány? Mert hozzászoktak sokan ahhoz, hogy míg korábban elmentek egy bankfiókba vagy személyesen intézték a pénzügyeiket vagy készpénzt vettek ki az automatából, most már mintha sokkal többen használnák a bankkártyájukat és hát nem mennek el olyan sokan talán a bankfiókba sem.

A lakáshitel-felvétel például minden ember életében egy jelentős döntés, egy hosszú távú elköteleződés. Nekünk az a dolgunk, hogy néhány olyan kérdést tegyünk föl az ügyfelek számára egy online platformon, ami befolyásolja a hiteldöntésünket, az ügyfélnek viszont mindössze 8-10 kérdésre kell válaszolnia. Ha ezeket az online platformon megválaszolja, akkor néhány másodpercen belül megjelenik számára egy üzenet, hogy ön ennyi hitelre jogosult, ilyen kamatfeltételekkel. Ha az adatokat alátámasztó dokumentumokat a saját digitálisan létrehozott fiókjában megadja a bank részére, és az adatok alátámasztják az előzetesen kitöltött kérdőívet, akkor ez lesz az ön hitele. Ez öt perc alatt elvégezhető. Míg korábban, hosszú évtizedeken keresztül sok-sok papír, sok-sok telefon, sok-sok utánajárás kellett mindehhez.

A hazai bankok fel tudják venni a versenyt azon uniós fintech cégekkel, amelyek fiókhálózat nélkül, külföldről nyújtanak banki szolgáltatásokat? Sok esetben akár még ingyen is vagy szinte ingyen a készpénzfelvételtől az átutaláson át a valutaváltásig?

Én mindenkinek azt javaslom, hogy amikor ezekre, az ön által említett fintech cégek szolgáltatásaira gondol, nézze meg a többi hazai bank szolgáltatásait is. A fintech cégek ügyfélélményben elöl járnak, és az jellemző rájuk, hogy a pénzügyi szolgáltatások teljes választékához képest csak egy-egy részhalmazra specializálódnak, és csak ezeket a szolgáltatásokat nyújtják, többnyire nem mint bank. Ebben az esetben az ügyfelek számára nem érvényesek azok a jogszabályi védelmek, amelyek a bankok ügyfeleire vonatkoznak. Így például a Betétbiztosítási Alap, vagy azok a fogyasztóvédelmi előírások, amelyeket a bankoknak be kell tartaniuk az ügyfelek védelmében, például, hogy mikor emelhetnek díjat, költséget. Amíg ezek a cégek pénzügyi fintech cégként és nem pedig bankként működnek, rájuk bizonyos értelemben egyszerűbb szabályok vonatkoznak, ugyanakkor ezek a szabályok nem védik az ügyfelek érdekeit sem. Abban az esetben, ha ezek a fintech cégek egyszer bankká alakulnak, akkor természetesen ugyanazok a jogszabályok lesznek érvényesek rájuk is, mint a hazai bankokra, akkor nem lesz különbség a jogszabályok szigorúsága tekintetében. Mi a Bankszövetségben korábban nehezményeztük, hogy ezek a fintech cégek azért tudnak ilyen-olyan szolgáltatásokat nyújtani, mert számukra nincsenek olyan kötelező jogszabályi előírások, amelyek a bankok számára érvényesek. De a kérdése lényege az, hogy a magyar bankok fel tudják-e venni a versenyt ezekkel a szolgáltatókkal, erre pedig határozottan igen a válaszom.

Pénzintézeti vezetőként és a Bankszövetség elnökségi tagjaként hogy látja, hogyan érinti a bankszektor teljesítményét a pandémia?

A bankszektor és a gazdaság kéz a kézben jár. Ha a gazdaságnak rosszabbul megy, akkor a bankszektornak is rosszabbul megy. Ez ilyen egyszerű. A pandémia megjelenésétől számítva azonban nagyon sok olyan kormányzati intézkedés született és olyan hitellehetőségek, garanciarendszerek, támogatások váltak lehetővé, amik segítették a banki ügyfelek pénzügyi helyzetét. A hitelmoratórium átmeneti esélyt biztosított azokban a szektorokban dolgozó vállalkozásoknak, akiket a pandémia különösen sújtott, és azoknak az ügyfeleknek is, akik ezekben dolgoztak. Azt, hogy ez a pandémia a bankszektor szempontjából mit fog eredményezni, azt szerintem a második moratórium végén tudjuk pontosan meghatározni. De ha a bankszektor 2008-as, subprime válság utáni helyzetét összevetjük a mostanival, akkor szerencsére nem hasonlít a két időszak. A hazai bankszektor tőkehelyzete ma stabil, likviditása erős, az ügyfelek ma nem devizahitellel és nem változó kamatozású hitelekkel rendelkeznek, hanem többnyire hosszú lejáratú, fix hitellel. Számos olyan jogszabály lépett életbe, ami korlátozta az ügyfelek eladósodását, gondolok itt az adósságügyi szabályokra, tehát a bankrendszer ma megfelelő tartalékokkal rendelkezik a pandémia esetleges negatív következményeinek a kompenzálására. Pontos mérleget azonban ma még nem lehet készíteni arról, hogy a járvány milyen mértékben érintette a bankrendszer jövedelemtermelő képességét.

És az első 12 hónap után mit lehet megállapítani? A lakossági, vállalati üzletágra milyen hatással volt? Melyikre volt nagyobb hatással és hogyan?

A bankszektor mérlegfőösszege az elmúlt egy évben több mint húsz százalékkal növekedett, amiből egy jelentős időszakot már érintett a pandémia. Megjegyzem, a Gránit Bank mérlegfőösszeg-növekedése 44 százalék, tehát nemcsak a kezdetektől, hanem az elmúlt évben is gyorsabban tudtunk növekedni a bankszektor átlagánál. A vállalati hitelezésben is kétszámjegyű volt a növekedés a bankszektorban és a Gránit Bank esetében is, és ugyanez a helyzet a lakossági hitelezés tekintetében is. Tehát a kérdésére a válasz az, hogy a bankrendszer mind a lakossági, mind a vállalati hitelezés tekintetében kétszámjegyű növekedést tudott elkönyvelni a múlt évben. Az idei első pár hónap adatait a bankrendszer egészét illetően még nem tudjuk megítélni, mert még nincsenek rendszerszintű adatok. A Gránit Bank esetében viszont látjuk, hogy az ügyfeleink száma továbbra is jelentősen növekszik, a hitelállományunk pedig bővül.

Hogy alakult a banknál, illetve a szektorban a hitelmoratóriumot választók aránya? Most a második körben, a hosszabbítás után mennyien éltek ezen lehetőséggel?

Aggregált adat van a fejemben, a bankrendszer egészét illetően a vállalati kitettségek 39 százaléka az, ami a második moratóriummal érintett, és nagyjából ez volt az arány az elsőben is, némileg talán egy picit javult a helyzet. A Gránit Bank esetében alacsonyabb a moratóriumot igénylők aránya, mintegy 31 százalék. A lakosság esetében a bankrendszerben ez az arány 54 százalék, a Gránit Bank esetében pedig ebben a szegmensben is kevesebben éltek a moratórium biztosította lehetőséggel.

Említette, hogy a bankok helyzetére, jövedelmezőségére jelentős hatással van a gazdaság teljesítménye. Mire számítanak? Hogy alakulhatnak az idei számok?

Mindig figyelembe vesszük a különböző kormányzati előrejelzéseket, a Nemzeti Bank előrejelzését és a független piaci elemzéseket is, emellett saját elemzéseket is készítünk. A gazdaság növekedése tekintetében az előrejelzések eléggé konzisztensen 3,5 százalék körüli bővülést jósolnak, a Nemzeti Bank pedig 3,5 és 6 százalék közötti növekedéssel számol. Bízom benne, hogy ez reális lesz és bízom abban, hogy minél több ember fogja beoltatni magát. Ha elérjük a nyájimmunitást, akkor valóban, lazítással újraindulhat az élet. A világgazdaságot illetően mind az IMF, mind az OECD két- három százalék körüli növekedéssel kalkulál, nagyon remélem, hogy ezek az előrejelzések meg tudnak valósulni. Az, hogy a bankrendszer profitabilitását hogyan fogja mindez érinteni, ez azon múlik, mikor tudnak újraindulni azok az ágazatok, amelyeket nagyon súlyosan érintett a pandémia. Én azt remélem, hogy különböző hitelprogramokkal, beleértve a jegybanki növekedési hiteleket, az MFB hiteleit, illetve a különböző garanciaprogramokat, az ügyfeleink élni fognak. Én azt látom, hogy van egy növekedési kedv, de nyilván nem azokban a szektorokban, amelyeket a pandémia erősen érintett.

Hogyha a bankszektort nézzük, mennyire telített most a magyar bankpiac?

Sok mutató van, amit alkalmazni szoktak. Lehet olyan mutatókat figyelni, hogy a GDP-arányos lakossági hitelállomány vagy a GDP-arányos vállalati hitelállomány hogy néz ki Magyarországon és mi ugyanebben az Európai Unió átlaga. Ha ezt a mutatót nézzük, akkor azt látjuk, hogy jelentős növekedési lehetőségeink vannak, azaz nemcsak a tortából való részesedésben van növekedési lehetőség, hanem a tortanövekedés tekintetében is van lehetőség. Szoktak olyan mutatókat is használni, hogy hány piaci szereplő van. Itt is különböző mérőszámok vannak. Én nem igazán pártolom azokat, amik azt mondják, hogy ennyi vagy annyi piaci szereplőre van szükség. Szerintem a piaci teljesítmény az egyetlen mérce, ami meghatározhatja, hogy kik tudnak tartósan, fenntartható módon növekedni és értéket teremteni. Összességében azt gondolom, hogy a hazai piacon van a bankrendszer számára növekedési lehetőség. Nyilván vannak kockázatok, de hát ez a bankszakma arról is szól, hogy a növekedési lehetőségek mérlegelése mellett a kockázatokat is észszerűen mérjük föl és megfelelő eszközrendszerrel kezeljük.

Hogyan helyezné el ön a magyar bankszektoron belül a Gránit Bankot?

A Gránit Bank a hazai bankszektor leggyorsabban növekvő bankja, zöldmezős beruházásként induló pénzintézetként a negyedik évtől nyereséget termel. A nemzetközi benchmarkok szerint egy zöldmezős bank nyereséget először a hatodik-hetedik évben termel, ezt a globális piaci szereplők adatain lehet látni. Nagyon kevés olyan zöldmezős bank van a nemzetközi piacon, amely egyszerre tudott növekedni és nyereséget termelni. A kérdésére visszatérve, az elmúlt időszak leggyorsabban növekvő bankja több mint 570 milliárdos mérlegfőösszeggel rendelkezik és a digitális szolgáltatások területén piacvezető, innovatív megoldásokat kíván nyújtani a jövőben is. A Gránit Bank esetében a stratégia és az operatív döntések Budapesten történnek, és azt szeretnénk, ha így is maradna.

Mik az előnyei és mik a hátrányai annak, hogy nincsenek külföldi szakmai befektetők önöknél?

Látja, ez egy nagyon jó kérdés, miért is kéne külföldi befektető? A befektető általában azért kell, mert a banküzem egy tőkeintenzív ágazat, ahol a profitabilitást és a növekedési potenciált a tőke határozza meg. Azokat a befektetőket láttuk és látjuk szívesen, akik egyetértenek a bank üzleti stratégiájával, támogatják azt a jelenlegi tulajdonosi attitűdöt, hogy a megtermelt profitot a bankból nem vesszük ki. Az elmúlt időszakban összességében, beleértve a 2020-as évet is, a Gránit Bank több mint 5 milliárd forint adózás utáni eredményt termelt. Ezt nem vették ki a tulajdonosok osztalékként, hanem visszaforgatták a bankba. Olyan tulajdonosokat szeretnénk, akik bíznak a növekedésben, bíznak az értékteremtésben, és úgy gondolják, hogy a megtermelt jövedelem visszaforgatásával a későbbiekben nagyobb értéknövekedést fognak elérni. A stratégiánkban szerepel a tőzsdei bevezetés, a tőzsdei bevezetés tekintetében gondolkodhatunk azon, hogy lehetővé váljon egy szélesebb befektetői réteg megjelenése. A tőzsdei bevezetés időzítése azonban alapos, átgondolt mérlegelést igényel, nincs kényszerünk a minél hamarabb történő tőzsdei bevezetésre. Akkor fogunk a tőzsdére menni, amikor úgy ítéljük meg, hogy ez a bank számára, a bank részvényesei számára és az újabb befektetők számára a legnagyobb jövedelmet biztosítja.

És hogyha röviden össze kellene foglalni, mi a tőzsdei bevezetés célja és mik az előnyei? A tőkebevonás pusztán?

A tőzsdei bevezetésnek szerintem minden cég számára azonosak az előnyei. Nyilván egy folyamatos marketing megjelenést is biztosít, hiszen minden nap lehet látni, hogy az adott cég, amelynek az értékpapírjait bevezették a tőzsdére, hogyan teljesít. Folyamatos marketing-megjelenést, folyamatos láthatóságot biztosít, alkalmas a fogyasztói bizalom erősítésére, és nyilvánvalóan biztosítja egy szervezett piacon történő addicionális tőkebevonás lehetőségét is. A tőzsde biztosítja a folyamatos likviditást a részvényesek számára is. A management és a jelenlegi tulajdonosok felelőssége az, hogy a legmegfelelőbb időpontot tudják megtalálni a meglévő és a jövőbeni tulajdonosok számára. A vezérlőelv a jövedelem maximálása, mind a meglévő, mind az új részvényesek számára.

Így a műsor végén több funkciója közül egyet említenék: ön a Magyar Vízilabda Szövetség társadalmi elnöke. Hogyan került kapcsolatba a sporttal és miért éppen a vízilabda?

Egész életemben csodáltam a sportolókat, mindegyiket. Mindig azt tanította ez nekem, hogy sok éves teljesítménnyel be akarják bizonyítani, hogy a) vagy ők a legjobbak, b) vagy jobbak mint korábban voltak. Én Egerben születtem, együtt éltem az egri vízilabdasporttal, és mindig is figyelemmel követtem ennek a csapatsportnak a teljesítményét. A döntő mozzanat az volt, hogy Vári Attila, a Vízilabda Szövetség elnöke, akit én régóta ismerek, megkeresett, hogy a meglévő tapasztalatommal, tudásommal, hozzáállással társadalmi elnökként segítsem a Vízilabda Szövetség munkáját. Számomra nagy megtiszteltetés, hogy közelebbről láthatom ennek a sportágnak a működését, és bármilyen kérdésben szívesen állok a rendelkezésükre, amiben kikérik a véleményemet.

németország koronavírus járvány
GettyImages-1271131547
frankfurt
oltás_koronavírus_vakcina
gáz

Alapblog Soha ilyen jókedv!

Ilyet még nem látott a világ, az Egyesült Államokban olyan ütemben oltanak, hogy a vállalatok beszerzési menedzserei...

Kasza Elliott-tal Tesla

Tegnap élesedett a pár napja berakott eladási megbízásom 780-on, rögtön nyitás után. Majdnem elérte a csatornatetőt...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző
Online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
megtakarítás