gazdasági kilátások cégvezető
Bank

Magyarország bevezeti a fizetésképtelenséget megelőző eljárást

Szalóki Gergely, Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda
Május 4-én zárult le a részletes vita az Országgyűlés előtt arról a törvényjavaslatról, amelynek célja szerkezetátalakítási irányelvként ismert (EU) 2019/1023 irányelv átültetése a magyar jogrendbe. Az irányelv célja egy olyan intézmény bevezetése, amellyel a még életképes, ugyanakkor financiális gondokkal küzdő vállalatok megmenthetőek lesznek. A szerkezetátalakítási eljárás a magyar jogrendben hiánypótló jelentőséggel bír, mindemellett segítséget nyújthat az elhúzódó koronavírus miatt pénzügyi válságba került vállalatoknak talpra állni.

Csődeljárás helyett egy hatékonyabb megoldás

Már régóta igény mutatkozott a magyar piacon a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok megmentésére szolgáló jogi eszközre. Az ilyen vállalatok számára az adósságuk rendezésére az egyetlen korábbi jogi megoldás a népszerűtlen csődeljárás volt, amely azonban a szerkezetátalakítási eljárással szemben rugalmatlan és kockázatos (tekintettel arra, hogy sikertelen eljárás esetén a csődeljárás automatikusan felszámolási eljárásba fordul). Éppen ezért várható, hogy a szerkezetátalakítási eljárások bevezetése erősíteni fogja a vállalkozások és ezáltal a hitelezőik pozícióját a magyar piacon, ez pedig hosszú távon pozitív hatással bír majd a gazdaságra.

Az irányelv a szerkezetátalakítási eljárások két típusának alapjait fektette le. Az egyik típus egy olyan eljárás, amelyet leginkább a felek irányítanak a bíróság limitált hatásköre mellett, és amelyben nem feltétlen kerül sor valamennyi hitelező bevonására, és csak fizetési haladék kérhető. A másik típusú eljárás egy olyan általánosabb jellegű eljárás, amelyben valamennyi hitelező részt vesz és a bíróság aktívabb szerepet tölt be. Ez utóbbi típus szerinti eljárásban a fizetési haladék mellett széleskörben állnak rendelkezésre további eszközök (pl. szerkezetátalakítási terv), amelyek a sikeres reorganizációt hivatottak elősegíteni. A szerkezetátalakítási irányelv mindkét típusú eljárás átültetését megengedi a tagállamoknak. Magyarország a két típus egyfajta keverékét ülteti át, ahol jórészt az adós döntésétől függ majd, hogy melyik irányt szeretné követni a fentiek közül.

A törvényjavaslat szerint a szerkezetátalakítási eljárás megindítása az adós vállalat tulajdonosainak döntésén múlik. Az eljárás bizalmi eljárásként indul, és csupán akkor válik nyilvánossá, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek, pl. az adós általános fizetési haladék elrendelését kéri. Az adós szabadon eldöntheti, hogy mely hitelezőjét vonja be az eljárásba. A fizetési haladék csak azon hitelezők vonatkozásában érvényesül, amelyek az eljárásban részt vesznek, és az adós csak ezekkel a hitelezőkkel köteles a szerkezetátalakítási tervről megállapodni. Valamennyi hitelező bevonása esetén a fizetési haladék általános érvényű és az eljárás nyilvánossá válik, az eljárás nyilvánossá válása esetén pedig növekszik a bíróság hatásköre.

Annak érdekében, hogy a szerkezetátalakítás ne jelentsen extra kockázatot az adós számára, a javaslat lehetővé teszi, hogy az adós a bíróságtól moratóriumot kérjen a követelések végrehajtására. Ezt azt jelenti, hogy a moratórium hatálya alatt a hitelezők nem tehetnek intézkedéseket a követeléseik végrehajtása iránt, és nem kezdeményezhetnek fizetésképtelenségi eljárást az adóssal szemben.

Az adóst az eljárásban – amennyiben szükséges vagy valamelyik fél kéri – szerkezetátalakítási szakértők támogatják. A szakértők feladata, hogy segítséget nyújtsanak a szerkezetátalakítási terv elkészítésében, a hitelezőkkel egyeztetéseket folytassanak, vezessék a tárgyalásokat, ezen felül felelősek a szerkezetátalakítási terv helyes megvalósításáért is. A szerkezetátalakítási szakértők feladata kiterjedhet továbbá az adós napi pénzügyeinek és működésének felügyeletére is.

Dr. Szalóki Gergely
Dr. Szalóki Gergely

Schönherr Hetényi Ügyvédi IrodaHitelpiaci tranzakciók, Kötvények, értékpapírok, Refinanszírozás és adósság-átütemezés, Vállalati finanszírozás, Lízing, Projektfinanszírozás, Strukturált vállalatfinanszírozás, Hitelezői jogok, Reorganizáció és szerkezetátalakítás, Szabályzott pénzügyi befektetések, Banki- és finanszírozási jog

Dr. Szalóki Gergely partner, valamint a banki, finanszírozási és tőkepiaci terület vezetője, több mint tizenöt éves szakmai tapasztalattal háta mögött. Szakterülete a banki finanszírozás és a tőkepiac... Tovább

A megállapodás a cél

A szerkezetátalakítási eljárás célja, hogy az adós és a hitelezők megállapodjanak egy szerkezetátalakítási tervben. A szerkezetátalakítási tervnek egy megvalósítható ütemtervnek kell lennie, amelynek célja, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon, a működése biztosított legyen, a tartozásai csökkenjenek és a szolgáltatásait teljesíteni tudja. A tervezet nem köti meg a felek kezét, azaz bármilyen megoldásban megállapodhatnak, amely előnyös az adós számára. Mindazonáltal a szerkezetátalakítási terv nem terjedhet ki munkavállalók munkaviszonyból eredő követeléseire, valamint természetes személyek kártérítéssel kapcsolatos követeléseire.

A szerkezetátalakítási tervet valamennyi hitelezői osztályon belül többségi szavazással el kell fogadni. A megszavazott szerkezetátalakítási tervet a bírósági fogja jóváhagyni. A bíróság vizsgálati jogköre ugyanakkor korlátozott, ugyanis a terv jóváhagyásakor csupán azt vizsgálhatja, hogy az a formai követelményeknek megfelel és a jogszabályokkal nem áll ellentétben. Ugyanakkor nem vizsgálhatja és nem dönthet afelől, hogy a terv gazdaságilag megvalósítható-e. Amennyiben a hitelezők a szerkezetátalakítási tervet nem szavazzák meg, az adós kérheti a bíróságtól a szerkezetátalakítási terv valamennyi hitelezői osztályra kiterjedő, kényszeregyezségi hatályú jóváhagyását, amennyiben legalább a biztosított hitelezők és az adós működéséhez elengedhetetlen áruk és szolgáltatások beszállítói azt jóváhagyták. A kényszeregyezségi hatályra tekintettel a bíróság csak abban az esetben hozhat ilyen döntést, amennyiben a terv a jogszabályban meghatározott szigorú követelményeknek megfelel.

Amennyiben a hitelezők nem szavazzák meg a szerkezetátalakítási tervet, vagy azt a bíróság nem hagyja jóvá, a szerkezetátalakítási eljárás sikertelenül zárul. Ebben az esetben a fizetési haladék megszűnik. Azonban a sikertelen szerkezetátalakítási eljárás önmagában nem ad alapot arra, hogy a hitelezők fizetésképtelenségi eljárást indíthassanak az adós ellen: az általános fizetésképtelenségi követelményeknek továbbra is meg kell felelni.

Hamarosan várható, hogy a szerkezetátalakítási eljárásról szóló törvényjavaslat zárószavazásra kerül. A magyar jogalkotó ezzel élen jár az EU tagállamok között, tekintettel arra, hogy az irányelv átültetésére kitűzött határidő 2021. július 17-én jár le.

Címlapkép: Getty Images

audi Palkovics László
GettyImages-668600179
védettségi igazolvány koronavírus covid-19
orrfújás koronavírus indiai variáns delta
hitel
burn
forint bankjegy
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Mikor melyik indikátort használjuk?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
hitel