emberek budapest árnyék getty stock
Bank

Jön a szupergazdagok új hulláma, a világon sehol se csinálnak olyat, amit a magyarok

Portfolio
A koronavírus okozta bizonytalanságok ellenére is új rekordot döntött tavaly a globális pénzügyi vagyon - írja a Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb, Global Wealth tanulmányában. Továbbra is az USA-ban van a legtöbb dollármilliomos a világban, miközben egyre nagyobb tábort tesznek ki az ultrák, vagyis azok, akiknek vagyona meghaladja a 100 millió dollárt. A tanulmány kitér a magyar vagyoni helyzetre is, ebből kiderül, hogy Magyarországon a lakosság pénzügyi vagyonának növekedési dinamikája bőven meghaladja a globális átlagot.

Rekordon a világ pénzügyi vagyona

Új rekordot döntött tavaly a globális pénzügyi vagyon 250 ezermilliárd dollárral, koronavírus ide vagy oda – írja a Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb, Global Wealth tanulmányában. A következő 5 évben Észak-Amerika és Ázsia (japánt kivéve) lesz abszolút mértékben a legnagyobb vagyont felhalmozó régió a világon, őket Nyugat-Európa követi a harmadik helyen.

Ez a három régió 2021 és 2025 között a világ pénzügyi vagyonnövekedésének 87%-áért fog felelni.

A pénzügyi vagyonon belül nem meglepő módon a készpénz és bankbetét aránya nőtt különösen nagyot tavaly, ennek oka a koronavírus miatti bizonytalanság. Nagyot ment ugyanakkor a részvénybefektetések aránya is, ami pedig a tavaszi koronavírus-válságot követő piaci felívelésnek tudható be.

bcg1

A globális, 431 ezermilliárd dollárnyi vagyonból tehát 250 ezermilliárd dollárt tett ki a pénzügyi vagyon tavaly, de különösen nagyot mentek az ingatlaneszközök, amelyek 235 ezermilliárd dollárjukkal a teljes globális vagon 48%-át tették ki.

Ázsiában van a legnagyobb vagyonkoncentráció ingatlanokban 64%-kal, őket Nyugat-Európa követi 55%-kal, míg például Észak-Amerikában a vagyon csupán 28%-át teszik ki, itt a fennmaradó 78% pénzügyi eszközökben van.

bcg4

Amerikában van a legtöbb dollármilliomos

Továbbra is Amerika az első a legtöbb dollármilliomost felmutató országlistán több mint 17 millió fővel, ezt követi Kína 1,6 millió fővel, majd Japán 1,2 millióval. A lista felét európai országok teszik ki:

Tavaly Svájc volt a világ legjelentősebb, határon átnyúló pénzügyi központja a BCG tanulmánya szerint, de 2023-ra Hongkong veheti át ezt a helyet, elsősorban a Kínából ékező jelentős vagyontranszfer miatt. Öt éves időtávon pedig Szingapúr jöhet fel a harmadik helyre a határon átívelő vagyonkezelési versenyben, míg az USA-ban a külföldről érkező vagyontranszfer növekedési üteme a közel 7%-os éves növekedés ellenére is elmarad majd az ázsiai országokétól.   

bcg6

331 millió emberről megfeledkezett a vagyonkezelői szakma?

A tanulmány szerint a vagyonkezelői üzletág figyelme sokszor elsiklik az egymillió dollárral vagy annál kevesebb vagyonnal bíró ügyfelek felett, mivel az ő megtakarításaik túl nagyok az általános lakossági megtakarításokhoz viszonyítva, ahhoz viszont kevés, hogy a magas vagyonnal bírók közé bekerüljenek. Ráadásul az 1 és 3 millió dollárral bírók számára is ugyanazokat a sztenderdizált befektetési lehetőségeket ajánlják fel a tanácsadók, ami az egyéni ügyfélélmény és személyre szabott szolgáltatások romlását hozza magával. A BCG szerint a fentiek mind kihagyott lehetőségek a vagyonkezelői piac számára, mivel a viszonylag egyszerű igényekkel rendelkező ügyfélkör

mintegy 331 millió embert jelent világszerte, 59 ezermilliárd dollárnyi befektethető vagyonnal.

Ennek a vagyonnak egy jelentős része pedig egyelőre készpénzben parkol:

bcg7

Jönnek az új ultrák

Tavaly több mint 6000 ember került az ultrák táborába, tehát azok közé, akik a tanulmány szerint 100 millió dollárt meghaladó pénzügyi vagyonnal bírnak (UHNWI).

Az ultrák tábora most már 60 ezer embert foglal magába világszerte, 22 ezermilliárd dollárnyi befektethető jövedelmük a világ teljes befektethető vagyonának 15%-át teszi ki.

Egyelőre még az USA őrzi a vezető helyét a vagyonkoncentrációban, de ha Kína fenntartja mostani, 13%-os éves növekedési ütemét, akkor 2029-re már több mint 10 ezermilliárd dollárnyi vagyonnal bírnak majd az ottani szupergazdagok, olyan vagyonnal, mint sehol máshol a világban.

bcg2

Jelentős különbségek vannak azonban régiós szinten a vagyonforrás tekintetében. Kínában például a legtöbb, 100 millió dollárt meghaladó vagyonnal bíró ember első generációs, míg az USA-ban és Európában keverednek az első, második és harmadik generációs vagyonos emberek. Érdekes az is, hogy míg az USA-ban a szupergazdagok több mint kétharmada saját erejéből ért el idáig, addig Európában a vagyon közel fele öröklés útján szállt át. A nők aránya a nagyon vagyonos réteg körében már közel 12% körüli, közülük a legtöbben az USA-ban, Németországban és Kínában élnek.

A BCG szerint 10-15 éves távlatban a következő generáció szegmense jelentős hajtóerőt jelent majd a nagy vagyonnal bírók táborában. A tanácsadó cég szerint a most 20-50 év közöttiekből lesznek a következő évek új ultrái. Az ő befektetési attitűdjük azonban más: hosszabb távú, nagyobb kockázatvállalási hajlandósággal és jelentősebb társadalmi hatással.

Az elemzés szerint a szolgáltatóknak az alábbi hibákat kell elkerülniük, amikor ilyen, nagyon vagyonos ügyfeleket szeretnénk kiszolgálni:

  • Mindenkit egyformán kezelni, tehát nincs személyre szabott tanácsadás és befektetési ajánlás
  • Nincs folyamatos ügyfélkapcsolat-ápolás, az ügyfelekkel csak akkor beszélnek, ha azok venni vagy eladni akarnak valamit
  • A meglévő termékpalettába igyekeznek az ügyfelet beilleszteni, a helyett, hogy az ügyfélre szabnák az elérhető termékek körét.
  • A tanácsadó csak a megérzéseire hagyatkozik a szupergazdagok kiszolgálásában, a statisztikákat és adatokat nem veszi figyelembe
  • Digitalizáció mellőzése, minden ügyintézés személyesen
  • Tévesen azt feltételezni, hogy a következő generációs ügyfélkör automatikusan a szolgáltatónál marad

Mi lesz a gazdag nyugdíjasokkal?

A BCG szerint 2050-re minden hatodik emberből egy, tehát mintegy 1,5 milliárd ember nyugdíjas korú lesz (legalább 65 éves), ami a mai nyugdíjas populáció kétszerese. A mai nyugdíjasok a becslések szerint 29,3 ezermilliárd dollárnyi befektethető vagyonnal bírnak világszerte, ami a következő 5 évben éves szinten közel 7%-kal növekedhet, 2025-re pedig meghaladhatja a 41 ezermilliárdot.

bcg3

Csakhogy az adatok azt mutatják, hogy a legtöbb ügyféllel megszakad a vagyonkezelő kapcsolata, amikor nyugdíjas korba lép, pedig pont ilyenkor lenne szükségük egy sokkal komplexebb tanácsadásra. A tanulmány kitér arra is, hogy a 250 ezer és 5 millió dollár közötti vagyonnal bírók körében a legalább 65 évesek 10,3 ezermilliárd dollárnyi befektethető jövedelemmel bírnak globálisan, ez a teljes globális nyugdíjvagyon 35%-ának felel meg.

Gyarapodik a magyarok vagyona is

Horváth Krisztián, a budapesti BCG iroda partnere az adatok kapcsán kifejtette, hogy a COVID-19 válságra az emberek megtakarítani képes része  az egész világon óvatosan reagált, melynek köszönhetően továbbra is dinamikusan nő a lakosság pénzügyi vagyona, mely növekedés Magyarországon - a kelet-európai trendekkel összhangban – lényegesen magasabb a globális átlagnál.

A kelet-európai pénzügyi vagyon 54%-át a lengyelek és az oroszok birtokolják, őket követik a csehek, majd a magyarok. Magyarországon tavaly 10%-kal nőtt a pénzügyi vagyon, ami nagyjából a régiós növekedési ütemnek felel meg. Ezzel az ország a régiós pénzügyi vagyonának 5,7%-át tette ki tavaly.

bcg magyar1

Magyarország kapcsán még elhangzott, hogy a következő öt évben a pénzügyi vagyon növekedési üteme 9% felett lehet éves szinten, ami a harmadik legmagasabb érték a vizsgált régiós országok között.

A lakosság pénzügyi vagyonának összetétele Magyarországon több szempontból is érdekes képet mutat – fejti ki Horváth Krisztián. Egyrészt alapvetően fejlett piaci jellemzőket mutat, például a betétek aránya a globális átlaggal van egy szinten és jelentősen alacsonyabb a kelet-európai átlagnál és a részvénytípusú befektetések aránya is a globális szinten mozog. Ugyanakkor a kifejezetten hosszú lejáratú megtakarítások esetében, mint az életbiztosítások vagy nyugdíjcélú megtakarítások, messze elmarad a nemzetközi átlagtól. Sajátos magyarországi jelenség az (állam)kötvények kiugróan magas aránya, amely jelenség már hosszú ideje megfigyelhető. Ez a Magyar Állampapír Plusz megjelenésével új lendületet kapott és további növekedésre számít a tanácsadó cég.

A vagyoni rétegeket nézve itthon jelenleg az 1-20 millió dollár közötti vagyonnal bíró gazdagok adják a pénzügyi vagyon legnagyobb részét mintegy 20%-os részesedéssel, és a BCG szerint az ő számuk fogja az egyik legnagyobb növekedést mutatni 2025-re, a mostani mintegy 15,6 ezerről 25,2 ezerre nő a számuk. Náluk is nagyobb növekedést mutat majd az affluens szegmens (250 ezer dollár és 1 millió dollár közötti vagyonnal rendelkezők), számosságában azonban a legtöbben 2025-re is azok a magyarok lesznek, akiknek pénzügyi vagyona nem haladja meg a 250 ezer dollárt (tehát mintegy 71,5 millió forintot), utóbbiak száma nagyjából 8 millió főre tehető.

Címlapkép: Getty Images

pénzügyminisztérium épület józsef nádor tér
nyugatipalyaudvar
covid_koronavirus_vakcina_oltas
horvátország dubrovnyik nyaralás tengerpart getty stock

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
A Credit Suisse svájci bankóriás homlokzata. Fotó: Shutterstock