A szeptember 15-én megjelent 536/2021-es kormányrendelet szerint idén október 31-ig az igényelheti a moratórium meghosszabbítását 2022. június 30-áig a hitelezőjénél, akire igaz, hogy 2020. március 18-át követően
- háztartásában a rendelkezésre álló jövedelem tartósan csökkent,
- legalább 30 napig a törvény szerinti álláskereső volt, vagy a kérelem benyújtásakor álláskeresőnek minősül,
- a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerinti közfoglalkoztatóval közfoglalkoztatási jogviszonyban (a továbbiakban: közfoglalkoztatási jogviszony) állt, vagy a kérelem benyújtásakor közfoglalkoztatási jogviszonyban áll,
- a kérelem benyújtásakor 25. életévét be nem töltött vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket tart el, VAGY 25. életévét betöltött megváltozott munkaképességű vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket tart el, amennyiben az eltartott személy állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg, VAGY a várandósság betöltött 12. hetét meghaladóan gyermeket vár,
- saját jogú nyugellátásban vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül,
- a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25%-kal csökkent, valamint a vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést.
További részletek:
A fent általunk kiemelt rész tehát nem a közszféra alkalmazottjaira, hanem csak a közfoglalkoztatottakra vonatkozik. A moratórium meghosszabbításáról szóló rendeletben hivatkozott törvény szerint „közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerő-piaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 15 nap időtartamú munkaerő-piaci szolgáltatásban, valamint a mentális, szociális, egészségügyi problémákkal küzdő álláskereső naptári évenként legfeljebb 15 nap időtartamú egészségügyi és szociális szolgáltatásban vesz részt.”
A kormány oldala szerint ennek típusai pedig:
- rövid időtartamú foglalkoztatás: legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő,
- hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő (rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében napi 4-8 órás munkaidő),
- országos közfoglalkoztatási program: legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő (rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében napi 4-8 órás munkaidő),
- mintaprogram: legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő.
A meghosszabbított moratóriumra a vállalati hitelállomány 5%-a, a lakossági hitelállomány 23%-a lesz jogosult november 1-jétől
– ismertette az MNB becsléseit Fábián Gergely ügyvezető igazgató a Portfolio és az EOS Faktor Zrt. közös Követeléskezelési trendek 2021 konferenciáján. Jelenleg a vállalati hitelek 21%-a és a lakosságiak 33%-a van a moratóriumban, a sérülékeny hitelek arányát a jegybank továbbra is 10-12% környékére teszi.
A fentiek fényében tehát a kormányzati tájékoztatás a közszférára vonatkozó ponton hibás.
UPDATE: cikkünk megjelenése után törölték a hibás posztot a Facebookról, majd megjelent a helyes tájékoztatás.
Az MNB legutóbbi Makroprudenciális jelentése szerint
- a lakossági szegmensben a moratórium bevezetését követő 1,6 millió főt és mintegy 3700 milliárd banki hitelállományt elérő részvétel 2021 júniusára mintegy 1,15 millió főre és 2800 milliárd forint hitelállományra csökkent,
- ezzel párhuzamosan a moratóriumban részt vevő hitelállomány a jogosult állomány arányában 58 százalékáról 48 százalékára csökkent, míg a teljes háztartási hitelállománynak már csak harmadát tette ki,
- a vállalati szegmensben a moratóriumban résztvevő vállalatok száma a lakossági részvételhez képest gyorsabban csökkent, így az érintett hitelállomány a kezdeti 3800 milliárd körüli összegről 2021. júniusra mintegy 2000 milliárd forintra mérséklődött,
- összességében az MNB becslései szerint a moratóriumban részt vevő sérülékeny lakossági és vállalati adósok a 2020 végén fennálló teljes hitelállomány 10-12 százalékával rendelkeznek, ami kezelhető mértékű kockázatot jelent a bankrendszer számára.
További részletek a jelentésről:
Címlapkép: Getty Images
