Huszár István, a Bankmonitor ügyvezetőigazgató-helyettese a digitális jelzáloghitelezés lehetőségeiről beszélt. Létezik az ügyféligény az online hitelezésre, van rá reális kereslet a magyar piacon. Azonban még az EU átlagához képest is sereghajtóak vagyunk benne - mondta el a szakértő, a megvalósításban tehát van még hova fejlődni. Egy KPMG-s kutatás szerint az ügyfelek 90%-a keres online hitelt, 76%-nak van igénye az online kiszolgálásra és 58%-uk nyitott az online igénylésre is. Tanácsadás nélkül azonban digitális jelzáloghitelezés nem képzelhető el, ehhez szükség van az online igénylés egyszerűsítése, nem lehet egy az egyben a papír alapú igénylést beépíteni az online térbe – tette hozzá. A banki szempontokat figyelembe véve nagyon fontos a saját belső hitelezési folyamatok digitalizálása, a kapcsolódó fejlesztési költségek minimalizálása.
Az előadást követően egy aktuális témában beszélgetett a panelrésztvevőkkel Kuruc Péter, az EY képviseletében.
Lakáshitelezési kerekasztal: lefulladás vagy új lendület várható?
Florova Anna, az OTP Bank Retail Hitelezési Tribe ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a pandémiás időszak miatt valamiféle óvatosság és visszatartott kereslet fennmaradt a lakáshitelezésben, de ennek ellenére erős verseny volt a piaci szereplők között. Ennek eredményeképpen felrobbant a hitelezési piac, plusz időközben bejött a zöldhitel is, ami szintén támogatólag hatott. Idén azonban kifut egy sor támogatásai program, a zöldhitel is, és nagyon erősek a külső hatások is (pl. a háború), mindemellett a hozamok is jelentős emelkedésbe kapcsoltak. Eljutunk tehát egy olyan szintre, ami magával hozza a hitelkamatok emelkedését is. Idén 10-15% körüli csökkenéssel számol a lakáshitelezés volumenében. Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese is úgy véli, hogy 15% körüli esés várható idén a lakáshitelezés volumenében. Kérdés, hogy a fiskális konszolidáció mennyiben fogja érinteni a lakáspiaci támogatási rendszert, és hogyan lehetne mindezt úgy konszolidálni, hogy a visszaesés ne legyen nagy mértékű. A legveszélyesebb piaci helyzet a következő évben várható, mivel kérdés, hogy egy jóval magasabb piaci kamatkörnyezet mit okoz a hitelezésben.
Fülöp Krisztián, a Hitelcentrum Kft.- Duna House Cégcsoport hitelcentrum vezetője felidézte, hogy az utóbbi időben az ügyfelek egyre hosszabb futamidőt választottak a hiteleknél, ez azonban most mintha beállt volna egy szintre. Az ügyfelek közül az érzi meg jobban a kamatszintek emelkedését, akik már régebb óta keresnek maguknak lakást, a kamatérzékenységet pedig jól mutatja a zöldhitel iránti felfutott kereslet. Ralf Cymanek, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese kitért arra, hogy a jelzáloghitelezésben nincs napirenden a feltételek szigorítása. Az ügyfelek kamatérzékenységével kapcsolatban ő is azt erősítette meg, hogy meglévő jelenségről van szó, az emberek érzékenyek erre.
Huszár István, a Bankmonitor ügyvezetőigazgató-helyettese az elmúlt két év tanulságait látva elmondta, hogy 5 millió forinttal nőtt az új, és 3 millióval a használt lakásokra felvett hitelösszeg, de ilyen növekedésre a közeljövőben már nem számít. Harmati László (Erste) a lakásárak oldalról közelítette meg a kérdést, szerinte nem fognak csökkenni a lakásárak, ez pedig magával hozná a hitelösszegek növekedését, így szerinte egyáltalán nem biztos, hogy nem lesznek szigorítások a hitelezési feltételekben. Fülöp Krisztián (Duna House) azt gondolja, hogy 150 ezer lakáspiaci tranzakció lehet idén, kérdés azonban, mi lesz az újépítésű lakások piacán, miközben a használt lakások piacán nagyon szűkül a kínálat. Florova Anna (OTP) egyetért azzal, hogy idén még emelkedni fog az ingatlanok nominális ára, jövőre azonban árcsökkenés is bekövetkezhet.
A zöld hitelek kapcsán Huszár István (Bankmonitor) kiemelte, hogy a támogatásoknak reagálni kell a piaci helyzetre, nem lehet ilyen nagy különbség a támogatott és piaci hitelek között. Ralf Cymanek (Raiffeisen) szerint mindaddig kapkodni fognak a zöld vagy bármilyen hasonló hitel iránt, amíg ilyen nagy kamatkülönbözet van. Ő abban bízik, hogy folytatódni fog a zöld hitel, de más árazási struktúrával.
Mikor térnek vissza a 2021 közepére jellemző kamatszintek? Ralf Cymanek (Raiffeisen) szerint reálisan 2030 után térhetnek vissza a kamatszintek, hiszen jelentős az inflációs nyomás. Florova Anna (OTP) szerint a kamatemelkedés már 2021-ben elindult, de akkor a bankok még úgy reagáltak, hogy inkább lemondtak a nyereségről, bízva abban, hogy mindez csak átmeneti időszak. Most viszont az látszik, hogy hosszabb távra kell berendezkedni, a bankoknak ezt a kockázatot be kell építeniük az árazásukba.
Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio
