családcimlap
Bank

Kivezetnék a tranzakciós illetéket, örülhetnek a fiatal lakásvásárlók

Portfolio
Kivezetné az MNB az idén 233 milliárdos költségvetési bevételt hozó tranzakciós illetéket, „zöld és társadalmi szempontokat építene” bele az adósságfékszabályokba többek között az elsőlakás-vásárlók hitel/fedezeti limitjének emelésével, gyorsreagálásúvá tenné a támogatott hitel- és garanciaprogramokat, támogatná a zöldhitelezést, és olcsóbbá tenné a bankolást. Többek között ezeket a javaslatokat tartalmazza a jegybank friss vitairata a bankrendszerrel kapcsolatban. A vitairatot nehéz másként értelmezni, mint nyílt üzenetként a napokban felálló új kormánynak, ugyanakkor a jegybank saját magának is ad feladatokat vele.

 „A fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja” címet viselő vitairatát azzal a céllal publikálta a múlt héten az MNB, hogy 2030-ra elérjük az EU-tagállamok gazdasági fejlettségének átlagát. A pénzügyi közvetítés gyors zöld és digitális átállása nélkül nincs siker – kezdődik benne az a fejezet, amely a kereskedelmi banki finanszírozásról szól, az alábbiakban ezt foglaljuk össze röviden.

Első helyen az energiahatékonyságot és a karbonkitettséget tárgyalja a bankokkal kapcsolatban az elemzés, két fő szempontból:

  • mivel a lakásállomány fő finanszírozói a bankok, nagy felelősségük van a lakásállomány energiahatékonnyá tételében is: „Magyarországon a végső energiafogyasztás harmadáért a lakóingatlanok felelnek, az energiahatékonyság javítása a fenntarthatósági célokat is figyelembevéve kiemelten fontos lenne”,
mnb1
  • bár a bankok az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet és erőforrást szentelnek az ESG-szempontoknak (részben éppen az MNB fokozódó elvárásai hatására), az elemzés felhívja a figyelmet, hogy „a bankrendszer karbonkitettsége emelkedett az elmúlt két évben - részben az alacsony hitelpenetráció miatt a bankrendszer karbonkitettségének mértékét nagymértékben befolyásolja néhány nagyvállalat beruházási döntése. A kedvező tendencia megtört az elmúlt években, aminek visszaállítása elengedhetetlen a fenntartható finanszírozáshoz.”

A következő téma a vállalatok forrásbevonási lehetőségeinek az elemzése. Az elemzés szerint „a vállalati forrásbevonási lehetőségek még mindig nem eléggé diverzifikáltak”, pedig hozzátehetjük, hogy épp a jegybanknak volt nagy szerepe abban, hogy a Növekedési Kötvényprogram révén a magyar kötvénypiac szintet lépett a fejlettségben, ennek a fejlődésnek a folytatódását azonban célzott program híján semmi sem garantálja. „Kiegyensúlyozottabb finanszírozási szerkezet esetén a pénzügyi stabilitás növekszik, a tőkepiaci és kockázati tőke alapú forrásbevonás nem elég elterjedt megoldás ma Magyarországon” – jegyzi meg az elemzés.

Bár a hazai hitelprogramok intézményi szereplői szeretnek büszkélkedni azzal, hogy rendkívül gyorsan reagáltak a járvány kitörésére, az MNB szerint „a világjárvány első negyedévében a vállalati támogatott hitelprogramok alacsony fordulaton működtek, a későbbi szakaszban is legnagyobb támaszt a vállalati hitelezésnek a már korábban bejáratott „brand”, az NHP tudott nyújtani.” A jegybank szerint „szükség van egy gyorsan reagálni képes, hatékony válság eszköztárra. Hitel- és garanciaprogramok normálidőkben történő „bejáratásával” és válságidőszakban történő rugalmas bővítésével a hitelfelvevők gyorsan igénybe vehetnék a segítséget.”

mnb4

Bár ahogy márciusi cikkünkben bemutattuk, 2019-hez képest 5 százalékponttal, 59,6%-ra csökkent tavalyra a magyar bankszektor költség/bevétel mutatója, eszközarányosan még mindig a második legrosszabb költséghatékonysággal rendelkeznek a magyar bankok az EU-ban, Románia után, Lettországgal holtversenyben – mutatják azok a 2021 őszi nemzetközi adatok, amelyek már kiszűrik a külföldi leánybankok, valamint a működési költségek közé sorolt bankadó és tranzakciós illeték hatását (ezekkel együtt a legrosszabb a magyar bankok költséghatékonysága az egész EU-ban). Az MNB számos régi kritikája visszaköszön a friss vitairatban is: hiányzik a jól működő csomagárazás a bankszámláknál (aránya 19% az EU 80%-ával szemben). Magasak a jelzáloghitelkamatok és drágák a banki termékek – véli a jegybank.

mnb5

A hitelpenetráció is messze elmarad az EU-s átlagtól: az adóssággal rendelkező háztartások aránya alig haladja meg a 30%-ot, a lakossági hitel / GDP arány pedig 20% alatti. A hitelállomány növekedése nem járt együtt a hitelezett háztartások arányának emelkedésével, európai összehasonlításban a hazai háztartások forráshoz jutása kifejezetten alacsony szintű – jegyzi meg a jegybank.

mnb6

A fogyasztók nem elég aktívak, nem elég tudatosak, és nem vesznek elegen részt a pénzügyi rendszerben – hívja fel a figyelmet a vitairat, konkrétan nevesítve a

  • hozzáférhetőséget: a saját bankszámlával rendelkezők aránya 87%, közel 1 millió felnőttnek nincs számlája,
  • a használatot: 60% az online bankolási arány Magyarországon (EU: 70%; Észak Top5: 92%),
  • a költség és minőség szempontjait: a bankszámlával nem rendelkezők 28%-a magas költségeket nevezi fő indokként.

Az MNB helyzetértékeléséből fakadnak a megfogalmazott célkitűzések:

  • az éghajlatváltozás potenciális hatása a bankrendszerre jelentős, ezért a zöld finanszírozást támogató szabályozásra és programokra van szükség,
  • a vállalati forráslehetőségek túl egyoldalúak, ezért fontos a pénzügyi piacok mélyítése a forrásszerkezet diverzifikálása mellett,
  • az üzleti ciklusokat felerősíti a banki működés, ezért anticiklikus hitel - és garanciaprogram eszköztár naprakészen tartására van szükség,
  • a technológiai óriások és új szereplők rendszerátalakítási kockázata jelentős, ezért inkluzív, modern és digitalizált bankrendszerre van szükség.

Három alapelvet fogalmaznak meg a jegybank szakértői:

  1. Stabil és hatékony bankrendszer: alacsony kamatfelárral működő, versengő bankrendszer,
  2. Bankolás bárhonnan, bármikor: pénzügyi mélyülés ösztönzése, költséghatékonyság,
  3. Fenntartható bankrendszer, fenntartható finanszírozás: a digitális és a zöld átállás elősegítése.

A vállalati forrásbevonásban kiegyensúlyozott saját tőke – állami támogatás – hitel – tőkepiac mixet szorgalmaz a vitairat, célzott, mikro és kkv szegmens pénzügyi bevonását segítő hitel és garanciaprogramokkal, üzleti angyal és kockázatitőke-befektetés ösztönzéssel, valamint a fenntarthatósági és digitalizációs szempontok érvényesülésével a piaci és támogatott hitelprogramokban.

A fenntartható finanszírozás érdekében 11 pontos javaslatot tett az MNB, ezek részben (közvetlenül különösen is a 4. pont) a jegybank határkörébe tartoznak:

  1. Tőkepiacok fejlesztése: a tőzsdére lépés adminisztrációs költségeinek mérséklése, állami vállalatok, biztosítók és bankok bevezetése a tőzsdére. Kisbefektetői részvényprogramok támogatása.
  2. Anticiklikus eszköztár finomhangolása: válságok megfelelő és gyors kezelési lehetőségének megteremtése a válságidőszakban gyorsan igénybevethető garancia- és hitelprogramok készenlétben tartásával. „Fordított” kezességvállalási eljárás kialakítása, garancia szervezet, vagy a KAVOSZ minősítésével.
  3. Bankolási szolgáltatások olcsóbbá tétele: tranzakciós illeték kivezetése, csomagalapon árazott számlacsomagok ösztönzése szabályozói eszközökkel.
  4. JTM és HFM szabályok differenciálása: zöld és társadalmi szempontok beépítése az adósságfék szabályokba.
  5. Jegybanki zöld stratégiával összekapcsolható, nem nyilvános javaslat
  6. Piaci alapú zöld hitelezés támogatása: a zöld szempontok erősítése a hitelezésben minősítések, standardok, javuló adatelérhetőség, marketing és tőkekedvezmények útján.
  7. MFB Zöldhitel program EU-s forrásokból: a visszatérítendő EU-s RRF források egy részének MFB hitelprogramokon keresztüli felhasználása kereskedelmi banki közvetítéssel.
  8. Zöld hitelgarancia programok: vállalatok zöld technológiaváltását, fenntartható üzleti modellek alkalmazását, vállalati és lakossági energiahatékonysági beruházások finanszírozhatóságát javító eszközök gazdasági ciklustól függetlenül.

9-11. Jegybanki zöld stratégiával összekapcsolható, nem nyilvános javaslatok.

A piaci alapú zöld finanszírozási megoldások elterjedését többek között azzal is támogatná az MNB, hogy zöld célokkal bővítené a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleket. Az Energiahatékony MFL hitelek esetében a hitelező eltekintene a folyósítási díj felszámításától és energiahatékonysági tájékoztatót adna át a potenciális ügyfelek részére (a hitelcél minimum 1 éven belüli nemteljesítése esetén a folyósítási díj visszatérítése elvárható), beépülne ezekbe új lakás vásárlása vagy építése max. 80/90 kWh/m2/év és min. BB minősítés elvárása (vagy legalább 30% primer-energia csökkenés elérése felújítás esetén), bármilyen minősítésű lakóépületen végzett korszerűsítés finanszírozása.

Korábbi cikkünkben már szót ejtettünk róla, és a jegybank korábban is már felvetette, hogy a fiatal elsőlakás-vásárlók otthonteremtéséhez elérhető finanszírozási megoldásokat szorgalmaznak. A fiatal elsőlakás-vásárlók és a zöld ingatlanok kisebb kockázata lehetőséget ad a hitelfedezeti mutató (HFM) limit célzott emelésére – vélik az MNB-nél, ami azt jelentheti, hogy az általános 80%-os hitelösszeg/fedezeti érték (HFM mutató) aránynál magasabb hitelezhetőséget tenne lehetővé ezekben az esetekben a jegybank.

mnb8

Címlapkép: Getty Images

Koppenhága lövöldözés
Liszicsanszk
Szmogriadó
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Online előadás
Hol érdemes beszállási pontok után kutatni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
varso-lengyelorszag