Exkluzív információt adott az InfoRádiónak Csányi Sándor a történelmi bankvásárlásról

Az interjú (részvényesek szempontjából) fontosabb részei a következők:

• A bankvezér szerint van tartalék a leánybankoknál, mindenütt növekedésre számítanak.
• Tavaly egy leánybank volt veszteséges, az üzbég, ott sok tartalékot képzett meg az OTP, elég sokba kerül az átalakítási költség, de ezzel kalkuláltak, idén már jelentős eredményre számítanak.
• Csányi megismételte, amit már a közgyűlésen is elmondott: Magyarországon nem lehet az OTP-t összemérni senkivel, azért, mert a magyarországi mérlegben benne vannak olyan tételek, amik a csoporthoz kapcsolódnak, például az 1800 milliárd forintnyi befektetés, a leányvállalatokban a különböző tőkekövetelményekhez kapcsolódó tőkekibocsátás vagy a létszámban ott szerepelnek azok a kollégák, akik igazából a külföldi irányításával foglalkoznak. Hasonló szerkezetű bankokkal, mint, mondjuk, egy Unicredit, az Intesa, a Raiffeisen, ezekkel össze lehet hasonlítani az OTP-t, Csányi szerint ezeknél sokkal hatékonyabb az OTP.
• A magyar bankpiac konszolidációjával kapcsolatban a bankvezér elmondta, hogy sokkal gyorsabb folyamatnak gondolta, de alig-alig van számottevő konszolidáció. Akkor lesz konszolidáció, ha a magyar bankok tulajdonosait külföldön megvásárolják vagy merge-ekre kerül sor, egyelőre azonban Csányi nem nagyon lát ilyet.
• A közgyűlésen már belengetett akvizícióval kapcsolatban, ami az OTP történetének legnagyobbja lehet, Csányi az InfoRádió kedvéért exkluzív hírként elmondta, hogy ezzel az akvizícióval egyidejűleg három országba lép be az OTP, és olyan országokba, ahol nagyon fejlett a digitalizáció és nagyon fejlett a bankrendszer. Ez egy viszonylag nagy bank, tette hozzá a bankvezér.

• Az OTP arra törekszik, hogy megfelelő üzemméretet érjen el azokban az országokban, ahol jelen van, a tervezett akvizícióval a háromból két országban megfelelő lesz a bank mérete, de Csányi szerint a harmadikban sem lesz kicsi, de ott még nőni kell. De látható, hogy az OTP nem áll meg, és ha valahová már betette a lábát, akkor ott minden potenciális célpontot megpróbál elérni és megvásárolni, tette hozzá a bankvezér.

• A lehetséges akvizíciós iránnyal kapcsolatban Csányi elmondta, hogy Nyugat-Európa túlbankosított, a marzsok rendkívül alacsonyak, nagyon nehéz lenne versenybe beszállni, egy nagyon jó pozícióban lévő bankot megvásárolni meg rendkívül drága, ezért inkább a délkeleti–északi irány az, ami jellemző.

• Egy lehetséges görögországi felvásárlásról Csányi ezt mondta: az Unicredit Görögországba fektetett be, ami egyébként a mi fejünkben is szerepelt, mint terv, de lassabbak voltunk, mint az Unicredit. Arra a kérdésre, hogy Görögországot ki lehet-e húzni a találgatás listájáról, a bankvezér azt mondta, hogy nem, csak ezt a konkrét bankot ki lehet húzni, ahová befektetett az Unicredit.

• Az OTP indikatív ajánlatot tett, ez egyelőre csak egy szándék, Csányi szerint komoly árat tartalmaz, úgyhogy remélhetőleg komolyan veszik, de még azt sem lehet tisztán látni, hogy vannak-e más ellenajánlatok. Ősz előtt nem nagyon derül ki, hogy az OTP megveheti-e a kiszemelt pénzintézetet, a tranzakció lezárására jövő év elején kerülhet sor.

• Az orosz leánybankról Csányi elmondta, hogy folyamatosan csökken az ottani kitettség és az orosz tőke azzal, hogy haza hozzák a pénzt. A jelenlegi szabályozás szerint, ha el akarnák adni az orosz bankot, akkor az orosz állam kijelölne egy értékelőt, aki értékelné a banknak a valós piaci értékét és a vételár maximum 50 százalék lehet. Tehát rögtön bukna az OTP 50 százalékot. A maradék 50 százalékból pedig körülbelül egyharmadot be kellene fizetni önkéntes adóként Oroszország újjáépítésére, tehát magyarul a teljes értéknek maximum az egyharmadát tudná hazahozni az OTP. Ennyiért nem akarják kidobni az eddigi erőfeszítést, befektetést az ablakon. De ha legalább 50 százalékát a tőkénknek vissza tudják kapni, akkor eladják a bankot, ha valaki ilyen ajánlatot tud tenni, és mellé kell az elnöki engedély természetesen, hogy értékesíteni lehessen a bankot, akkor örömmel eladják, de anélkül nem szeretnének veszteséget elszámolni, mondta a bankvezér.
• Ukrajnában az OTP vár az állami privatizációra, mert néhány bank állami tulajdonba került vagy tönkrement azért, mert államosították, és ott szeretné növelni a piaci jelenlétét az OTP, és ha van rá mód, akkor ott vásárolnának bankot.

• Csányi nem teljesen biztos abban, hogy valaha kivezetik a magyarországi extraprofitadót, de hozzátette, hogy a magyar gazdaság legnagyobb problémája most a rendkívül magas költségvetési hiány, ami egyébként olyan szempontból újkori vonás, hogy régen, beleértve már az első Orbán-kormányt is, a kormány híres volt arról, hogy nagyon fegyelmezett költségvetési politikát követ, és nem engedi a magas hiányt kialakítani. Ez most sikerült, és ez azért rossz, mert óhatatlanul az államháztartás finanszírozását, a magyar gazdaság kredibilitását is rontja. A bankvezér abban bízik, és annak látja a nyomait, hogy a kormány elkötelezett, hogy a költségvetési hiányt csökkenti, és ha a költségvetési hiány csökken, akkor remélhetőleg az extraprofitadók is kivezetésre kerülhetnek.

• Arra a kérdésre, hogy mibe érdemes befektetni, Csányi viccelődve azt mondta, ha valaki nem akar kockázatot vállalni és megfelelő hozamot akar elérni, akkor az első nyilvánvalóan az OTP-részvényt.

Az OTP árfolyama ma 2, idén már 14 százalékot emelkedett, utoljára 2022 februárjában állt ilyen szinten.

Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images