Beindulnak a kamatbevételek, jó évük lehet idén az európai bankoknak

A nettó kamatbevétel – vagyis a bankok kamatbevételei és -ráfordításai közötti különbség – a kontinentális és a brit hitelintézetek nyereségének fő hajtóereje azóta, hogy a jegybankok 2022-ben emelni kezdték az irányadó kamatokat addigi történelmi mélypontjukról. A UBS elemzői szerint ez a bevételi forrás 2026-ban 3, 2027-ben pedig további 4,5 százalékkal bővülhet. Így

a szektor nettó kamatbevétele összességében 371 milliárd euróról 399 milliárd euróra emelkedhet.

Az egyes európai országok bankjai eltérő ütemben profitálnak a magasabb kamatkörnyezetből. A nettó kamatbevétel mintegy kétharmada olyan piacokról származik, ahol ez a folyamat lassabban megy végbe, például Franciaországból, Németországból és Hollandiából.

A francia bankok helyzetét különösen nehezíti, hogy jelzáloghitel-piacukon a fix kamatozású kölcsönök dominálnak. Emellett egy kétszáz éves, a napóleoni háborúk utáni államháztartási konszolidáció idején létrehozott, máig népszerű megtakarítási számla is rontja a jövedelmezőségüket. Ennek kamatát a kormány az inflációhoz kötötten határozza meg, ami a bankok számára magasabb betéti költségeket eredményez.

Ezzel szemben Spanyolországban, Írországban és Portugáliában – ahol a hitelek nagyobb része változó kamatozású – a nettó kamatmarzsok gyorsabban követik a jegybanki kamatváltozásokat. Ezekben az országokban a kamatbevételek már 2025 közepén elérték a mélypontjukat.

A Deutsche Bank elemzői szerint a stabilizálódó marzsok és a gyorsuló hitelállomány-bővülés miatt

a nettó kamatbevétel 2026-ban ismét a bevételnövekedés fő forrásává válhat.

2025-ben ezzel szemben még elsősorban a díjbevételek, valamint az értékesítési és kereskedési tevékenység hajtotta a bankok árbevételének emelkedését.

A bankok kamatswapok segítségével is igyekeznek kezelni a kamatváltozások hatását. A Morgan Stanley elemzői szerint az euróövezeti kamatcsökkentési ciklus végére a szektor nettó kamatbevétele 2025 második negyedévében érte el a mélypontját. Ezt követően a meredekebb hozamgörbe és a hitelállomány növekedése támogathatja a további javulást.

A UBS előrejelzése szerint

a hitelállomány a következő két évben évente 4 százalékkal bővülhet, a 2025-re várt 3 százalékkal szemben.

A hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok várhatóan 54–56 milliárd euró körüli szinten stabilizálódnak.

A hosszú lejáratú kamatok emelkedése tartós rallit indított el az európai bankrészvények piacán. Az Euro Stoxx Banks index tavaly 75 százalékkal erősödött, és visszatért a 2008 szeptemberi – a globális pénzügyi válság kitörése előtti – szintjére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images