Befektetés

Jól nézz körül! - Ezek a legdrágább befektetési alapok

Czoboly Márton
A hazai befektetési alapok között számos olyan alap akadt tavaly, amely akár a befektetett vagyon 4-5 százalékát meghaladó összeget is levont a befektetőktől különböző díjak címén. Ez egy átlagos pénzpiaci alap teljes hozamát elvitte volna, persze nem ilyen alapokról volt szó. Talán nem meglepő, hogy a legnehezebb helyzetben a kisebb alapok voltak, amelyek fix költségei vagyonarányosan sokszor igen komoly tehernek bizonyultak. Az viszont annál érdekesebb, miként lehet, hogy több 10 millió forintos sikerdíjat vontak le olyan alapok, amelyek egyébként masszív veszteséget termeltek.
A befektetési alapok összes korrigált költségének és a súlyozott átlagos nettó eszközértékének hányadosából adódó TER mutató - vagyis amely megmutatja, mekkora költségek mellett működnek az egyes befektetési alapok - átlagosan 1,8 százalékos volt tavaly. A legdrágább alapoknak az ingatlanalapok számítottak, ami nem meglepő, hiszen az ingatlanok értékbecslése, forgalmazása és egyéb költségei természetes módon jelentős többletterhet raknak az alapok vállára. Az értékpapír-és származtatott alapoknál, valamint az alapok alapjainál azonban 3-4 százalékos TER mutató felett már drágának számított egy alap (a befektető által elért nettó hozam ugyanis ennyivel alacsonyabb az alap által elért bruttó hozamnál). Ráadásul a TER mutató nem tartalmazza a kereskedési- és bankköltségeket, valamint a sikerdíjat, ami tényleges költségeket tovább növelheti.

Jól nézz körül! - Ezek a legdrágább befektetési alapok
Egyszeri díjas garantált alapok

A tavalyi évben a legmagasabb TER mutatóval rendelkező alapok között találjuk például a K&H Alapkezelő számos tőkevédett alapját. Ezek az alapok a védett időszak kezdetén jellemzően igen magas egyszeri alapkezelési és forgalmazási díjjal terhelik meg a befektetőket (a K&H-nál jellemzően egyszeri 2,4 százalékos alapkezelési és 3,6 százalékos forgalmazási díjjal), miközben emellett folyamatosan vonják le a befektetési alapok rendszeres alapkezelési és forgalmazási díjait. Azok a K&H-s tőkevédett alapok, amelyek védett időszaka tavaly indult, jellemzően 4 százalék feletti TER mutatóval rendelkeztek, de a K&H Fix Plusz 21 TER mutatója a 7 százalékot is megközelítette - a PSZÁF számítása szerint. A kép tehát csalóka, a TER mutató csak az indulás évében kiugró, az alapok tényleges átlagos évi költségének kiszámításához az egyszeri díjat ezért a védett időszak éveire kell szétosztani, hogy összehasonlíthatóvá váljanak más alapokkal.

Jól nézz körül! - Ezek a legdrágább befektetési alapok
Az alapok árfolyama az egyszeri díj levonása miatt komoly esést szenvednek el, a védettség miatt az alap azonban garantálja, hogy a befektetők hozzájutnak legalább a befektetett tőkéhez az időszak végén, vagyis az alapok a levont díjakat mindenképpen visszafizetik. A magasabb díj tehát csupán az alap mozgásterét csökkenti (a tőke nagyobb részét kell biztonságos eszközökbe fektetnie a garantált szint eléréséhez). A K&H alapok esetén az egyszeri díj okozta esést a befektetők kénytelenek felvállalni, az alapok ugyanis zártvégűek (vagy ha nyíltvégűek, akkor korlátozott a vásárolható befektetési jegyek száma), tehát ha nem vették meg a védett időszak indulása előtt, akkor legfeljebb a tőzsdén (nyíltvégűek esetén az alapkezelőtől, ha volt visszaváltás) vásárolhattak a jegyekből, már ha volt, aki hajlandó volt eladni.

Kissé más utat választott a Generali Alapkezelő. A Generali Tripla5 Tőke-és Hozamvédett Származtatott Alap ugyanis egyes K&H-s tőkevédett alaphoz hasonlóan szintén nyíltvégű, a védett időszak kezdetén (idén év elején) pedig az amúgy sem alacsony 2,5 százalékos alapkezelési díj mellé egy egyszeri 5 százalékos díjat vetettek ki a befektetési jegyekre. A K&H-val szemben azonban a befektetési jegyek vásárlásának náluk nincs adminisztratív korlátja, a jegyzést követően (ami 2010 december 30-án zárult), mindenki szabadon adhatott és vehetett befektetési jegyeket, "csupán" a vásárlást 20, az eladást 15 százalékos jutalék terhelte. Emiatt az alap gyakorlatilag úgy működött (és működik), mint egy egyszeri 5 százalékos díjat levonó zártvégű alap.

Jól nézz körül! - Ezek a legdrágább befektetési alapok
Alapok alapjai

Számos alapok alapja (köztük az Aberdeen Globális Abszolút Hozamú, a CIB nyersanyag, a K&H Ingatlanpiaci, Öko, Ázsia és Feltörekvő piaci, az OTP Omega és Planéta, a Quantis Kelet-Európa és a Raiffeisen Konvergencia) egyaránt 3 és 4 százalék közötti teljes költséghányadossal rendelkezett (vagyis a bruttó hozamot a brókerdíjakat, bankköltségeket, és sikerdíjakat nem számítva ennyivel csökkentették a díjak), amelyből jellemzően 1-2 százalékot az alapok által megvásárolt befektetési jegyek vételi és eladási jutalékai, illetve egyéb díjai tettek ki. Az alapok alapjai egyébként átlagosan 2,2 százalékos TER mutatóval rendelkeztek tavaly.

Az alapok alapjai között szintén drágának számítanak az Access Alapkezelő különböző Global és World Gold alapjai, amelyek mind 5 százalék feletti TER mutatóval rendelkeztek. Ezeknél az alapoknál a megvásárolt befektetési jegyek jutalékai és díjai nagyjából 1-1,5 százalékot tettek hozzá a teljes költséghányadoshoz, a nagyjából 2,65 százalékot kitevő forgalmazási és alapkezelési díj mellett. A legnagyobb tételt az Access Global alapoknál ugyanakkor a főként marketing és egyéb szolgáltatásokért fizetett egyéb díjak jelentették, különösen az alapok kis mérete miatt (egy alig száz millió forintot kezelő alapnál bő 1 millió forintos marketing kiadás már igen jelentős). Az Access World Gold Trend alap némileg kilógott, esetében ugyanis a 8,7 százalékos TER mutatóhoz legnagyobb részt az 5,1 százalékos alapkezelési díj járult hozzá. A tájékoztató szerint a kezelt vagyon 1,65 százalékát, de minimum havi fél millió forintot vonnak le alapkezelési díj címén (főként ez utóbbi érvényesült), amely egy alig több mint 100 millió forintot kezelő (egyébként dollárban denominált) alapnál már tetemes összegnek számít.

Kis alapok problémája

A legdrágább alapok között volt található a Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap is, amely 4,21 százalékos TER mutatóval rendelkezett tavaly. Az alap azért működött ilyen drágán, mert márciusban az alap vagyona 130 millió forintról 51 millióra (év végére pedig 46 millióra) esett, az év egészében pedig 67 millió forintos volt az átlag vagyona, amelyhez képest az 1 millió forintos könyvelési, és 1 millió forintos könyvvizsgálói díj túl tetemesnek bizonyult. A probléma tehát hasonló az Access Global alapokéhoz.

A kis alapok problémája az Access alapkezelő származtatott alapjainál is tapasztalható volt. Mindhárom alapnál igen komoly terhet jelentett például a marketing költség és az egyéb szolgáltatások költségei (könyvvizsgálat, számviteli szolgáltatások, stb.), amely jellemzően 1-2 százalékkal növelték az alapok összköltségét. Ezt az értékesítési csatornák átszervezésével magyarázta az alapkezelő. Emellett a 2 év alatt vagyona 97 százalékát elveszítő Első Magyar Daytrade alap számára a külföldi brókercégeknek fizetett fix díj (15 ezer euró) vált túl nagy teherré, és okozott önmagában 8 százalékot meghaladó vagyonarányos díjnövekedést. Bár ez a fix költség a jövőben is esedékes marad, az Access Alapkezelő bízik abban, hogy ez már egy nagyobb alapméretre vetül majd. Az alapok emellett jelentős kereskedési és bankköltséggel is rendelkeztek (az Oázis 77 esetében 11,5, az Első Magyar Daytrade esetében 8,7 százalék), amely azonban nem számított bele a TER mutatóba.

Sikerdíj, de mire?

A 12 legmagasabb TER mutatóval rendelkező alap közül 9-et az Access alapkezelő kezel, valamennyi 5 százalék feletti teljes költséghányadossal rendelkezik. Az alapok magas TER mutatója részben a viszonylag magas (jellemzően 2 százalékot meghaladó) alapkezelési és forgalmazási díjaknak, részben a magas egyéb (például marketing) költségeknek, az alapok alapjai esetében pedig a megvásárolt befektetési alapok díjainak és jutalékainak köszönhető. A TER mutató ugyanakkor nem tartalmazza a sikerdíjakat és a kereskedési- illetve bankköltségeket. Ezekkel együtt már igen komoly elvonások tapasztalhatók egyes alapoknál.

Az Access alapkezelő szinte valamennyi alapja vont le a befektetőktől sikerdíjat, noha az Oázis 77 alapon kívül (amely 7,6 százalékos pluszban zárta az évet), valamennyi alap veszteséges volt tavaly. Ez piaci összevetésben is kimagasló, hiszen a 422 hazai befektetési alap közül mindössze 20 vont le sikerdíjat tavaly (átlagosan 1,1 százalékot), ebből pedig 7-et az Access Alapkezelő kezelt (ezek pedig átlagosan a vagyon 11 százalékát vonták le). A legnagyobb sikerdíjat (61 millió forintot) az Oázis 77 alap könyvelte el, összesen az átlagos vagyon 31,8 százalékát vonta le e címszó alatt, de nem tartóztatta meg magát az évet egyébként 27 százalékos mínuszban záró BWM Hedge Fund követő alap sem, amely 20,6 százaléknyi (19,6 millió forintos) sikerdíjjal honorálta saját teljesítményét. A World Gold Trend, amely 34,8 százalékot veszített az év során, eközben a vagyon 8,3 százalékával jutalmazta a sikeres alapkezelést.

Jól nézz körül! - Ezek a legdrágább befektetési alapok
Hogyan lehetséges, hogy egy alapkezelő sikerdíjat könyveljen el masszív veszteséget mutató alapjai után? Az Access alapkezelő a sikerdíjakat naponta számítja ki, a napi hozam kockázatmentes (RMAX) feletti részének 30 százalékában, majd hónap végén érvényesíti a napok során akkumulálódott díjat (a hazai alapoknál az éves elszámolás jellemző). Az alapok így komoly sikerdíjakat könyvelhetnek el egy-egy jól sikerült hónapnak köszönhetően, függetlenül a többi veszteséges hónap teljesítményétől. Külföldön és idehaza is ennek a problémának a kiküszöbölésére szokták használni az úgynevezett "high water markot", amely azt jelenti, hogy az alap csak a mindenkori legmagasabb árfolyamát meghaladó teljesítmények után von le sikerdíjat.

A TER mutató feletti díjakat (mint a sikerdíjat és a kereskedési- illetve bankköltségeket) együtt nézve az Oázis 77 alap például az átlagos vagyon több mint 50 százalékát vonta el működésre, de a BWM és az Első Magyar Daytrade alap is több mint a vagyon negyedét élte fel. Bár a bruttó hozamba a kereskedés költségei nem számítanak, az említett alapok bruttó hozama így is több mint 10 százalékkal haladta meg a - befektetők által realizálható - nettó hozamot. Ez persze az Oázis 77 alap esetében egyúttal kiemelkedően jó befektetési teljesítményt is jelent, hiszen az alap bruttó hozama megközelítette a 49 százalékot. Kár, hogy a befektetők ebből mindössze 7,6 százalékot láttak.
huawei mobiltelefon
bika wall street index tőzsde
víz water
vonat train máv
e-cigi vape
LONDON, UNITED KINGDOM - 2019/09/04: British Prime Minister Boris Johnson is seen leaving No 10 Downing Street to attend his first Prime Minister's Questions at the House of Commons. Later today the MPs will debate bill that could block no-deal Brexit. ()
airbnb app
Laura Codruta Kövesi európai főügyész
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
shutterstock_1254532384_arany