Tavaly először 60 000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona, a kötelezettségek levonásával számított nettó pénzügyi vagyon pedig átlépte az 50 000 milliárd forintos határt – derült ki tegnap a Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számláiból. Cikkünkben előbbivel, vagyis a széles értelemben vett megtakarítási piaccal foglalkozunk (amelyben az ingatlanok és tárgyi ingóságok nincsenek benne).
A 2019 végére elért 61 161 milliárd forintos bruttó pénzügyi vagyon 11,1%-os növekedést jelent az előző év végéhez képest. Ha a nominális növekedést vesszük alapul, akkor elmondható, hogy az elmúlt évtizedben nem gazdagodott még ilyen ütemben a magyar lakosság. Időközben azonban az infláció is gyorsult (decemberre 4,0%-ra), ezt figyelembe véve a háztartások megtakarításainak reálértéke tavaly 6,8%-kal emelkedett. Ez már lassulást jelent az előző évhez képest.
Tavaly először fordult elő, hogy Magyarország legnépszerűbb megtakarítási formája már nem a folyószámla betét, hanem az állampapír volt. A MÁP+ értékesítési dömpingje nyomán 8047 milliárd forintra emelkedett 2019 végére a háztartások magyar állampapír-állománya, ebből 3196 milliárd forint hevert már a szuperállampapírban, pedig csak június 3-a óta elérhető a termék.
Tranzakciós alapon, abszolút összegét tekintve soha nem látott mértékben nőtt a magyar lakosság megtakarításainak az állománya, az így számított nettó növekmény ugyanis meghaladta a 3500 milliárd forintot. Látható az alábbi ábrán, hogy messze a legsikeresebb éve volt ez a lakossági állampapíroknak, olyannyira, hogy a folyószámla betétek és a készpénz növekedése is visszaesett 2018-hoz képest. Elmondható, hogy 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 64 forint kötött ki állampapírban, 21 forint maradt folyószámlán ragadt. 11 forint készpénzben maradt, miközben a pénzügyi szektorban elérhető megtakarítási formákból ugyanennyi távozott (ide a befektetési jegyeket, a tőzsdei részvényeket, a nyugdíjpénztári megtakarításokat, életbiztosításokat és a lekötött betéteket soroljuk).
2008, vagyis a legutóbbi pénzügyi válság kezdete óta több mint 8-szorosára emelkedett a magyar háztartások hazai állampapír-állománya, ezzel a jelentősebb megtakarítások közül egyértelműen ez produkálta a legnagyobb növekedést. Az alacsony kamatkörnyezetnek tudható be, hogy a folyószámla betétek állomány is jelentősen, közel 4,5-szeresére ugrott több mint egy évtized legforgása alatt. A készpénz és a befektetési jegy is több mint duplázott.
Az állampapír és a folyószámla betét után a készpénz a legnépszerűbb megtakarítási forma ma Magyarországon (természetesen emellett a pénzforgalmi szerepe is jelentős), majd pedig a befektetési jegyek, a lekötött betétek és a nem tőzsdei részvények következnek. A kifejezetten öngondoskodási (ráadásul sok esetben adókedvezménnyel összekapcsolt) termékek viszonylag gyenge elterjedtségét tükrözi az életbiztosításokban és a nyugdíjpénztárakban heverő vagyon relatíve kis összege.
Önmagához képest az állampapírok állománya nőtt tavaly a legnagyobb mértékben, 39%-kal. A tőzsdei részvényekben lévő pénz 25%-kal emelkedett, elsősorban a részvénypiacok jó hozamának (és nem a részvények népszerűségének) köszönhetően. A nyugdíjpénztárak állománya 9,0%-kal, az életbiztosításoké 8,1%-kal növekedett tavaly, miközben a jelentősebb megtakarítási formák közül egyedüliként a háztartási befektetési alapok állománya több mint 1%-kal visszaesett. Joggal feltételezhető, hogy a MÁP+ kiszorító hatása ezekre hatott a leginkább, miközben – mint láttuk – a készpénz és a folyószámla betétek állományának növekedése is csökkent.
A befektetési alapokra nehezedő nyomás jól látható alábbi ábránkon: nettó 336 milliárd forintot vontak ki egy év alatt ezekből a befektetők. Az, hogy a teljes állományuk így is csak kis mértékben csökkent, az átértékelődéseknek köszönhető. A befektetési alapokon könyvelte el a legnagyobb, 286 milliárd forintos hozamnyereséget a lakosság 2019-ben. Az, hogy a nyugdíjpénztári vagyon és az életbiztosítási díjtartalék is érdemben növekedett, döntő részben az átértékelődéseknek köszönhető. Az MNB ezen számai is alátámasztják, hogy nem volt rossz a pénz- és tőkepiaci környezet a kockázatvállaló befektetések számára, kedvező környezetben tudtak tehát a pénzügyi szektor szereplői gyenge tranzakciós számokat produkálni.
