bét
Befektetés

Kamatot emelt az MNB - Mire lehet számítani a magyar tőzsdén?

Portfolio
10 év után először emelt kamatot tegnap a magyar jegybank, amely a hazai részvénypiac szempontjából is kiemelt fontossággal bír. Az általános gyakorlat, hogy a jegybanki kamatemelés első körben negatívan hat a részvénypiac vonzerejére, majd az infláció tényleg emelkedésével a befektetők visszatérnek a részvényekhez. Egyedi részvények szintjén a hazai blue chipek közül a kamatemelés az OTP számára lehet a leginkább kedvező, hiszen a kamatmarzs kitágul, viszont a Richter és a Magyar Telekom szempontjából kedvezőtlen lehet a monetáris szigorítás, a Molra pedig csak mérsékelt lehet a gyakorolt hatás.

Kamatemelési ciklus indult Magyarországon

A Magyar Nemzeti Bank kedden megemelte hivatalos alapkamatát és valódi irányadó kamatát is, ezzel párhuzamosan pedig bejelentette a Növekedési Hitelprogram kivezetését. A lépésekre a forint erősödéssel reagált, megkezdődött a monetáris kondíciók szigorodásának rég nem látott korszaka Magyarországon. Az MNB ígéretet tett arra, hogy mandátumának megfelelően az inflációs kockázatok mérséklése érdekében fokozatos kamatemeléssel szigorít a monetáris kondíciókon. A Növekedési Hitelprogramot egyébként már pótolta is a kormány egy legalább ugyanilyen erejű programmal, ami rá is világít a friss helyzetre: a magyar gazdaságpolitikában visszatért a laza költségvetési és szigorú monetáris politika kombinációja.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az árstabilitás biztosítása érdekében kamatemelési ciklus indítása, ezzel együtt pedig az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamat 0,9 százalékos szintjére történő emelése indokolt. Ezzel a jegybank bejelentette az effektív kamatemelést, hiszen az irányadó kamat az egyhetes jegybanki betét, aminek a hivatalos meghatározására ugyan csak csütörtökön kerül sor, de már most kiderült, hogy 15 bázispontot szigorít az MNB.

Korábban voltak arra utalások, hogy esetleg háromhavonta fog a jegybank kamatváltoztatásról dönteni, amikor frissíti a gazdasági előrejelzéseit. A közlemény megfogalmazása azonban másra utal: az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban a Tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét.

kamat

Milyen hatása van a kamatemelésnek a részvénypiacra?

A jegybanki kamatemelés részvénypiaci hatásának megítélése még normál piaci viszonyok közepette sem egyszerű, illetve egyértelmű. A kamatemelés alapvetően a hosszú államkötvény hozamokon keresztül hat a részvénypiaci árazásokra (az elemzői modellekben használt kockázatmentes hozamok által), mely mellett az inflációs kilátások is jelentős mértékben befolyásolhatják az értékeltséget. A fő kérdés tehát az, hogy a kamatemelés hogyan hat a hosszú hozamokra, illetve az inflációs kilátásokra, ami egy meglehetősen összetett, és szakmai berkekben is vitát kiváltó kérdés.

Amennyiben nagyon leegyszerűsítjük a kérdést, akkor abban az esetben, ha a kamatemelés beláthatatlan idejű, akkor a hosszú állampapír hozamok növekedése várható, amely a fentiek alapján negatív a részvénypiaci árazásokra. Ugyanakkor abban az esetben, ha a kamatemelés csökkenti az inflációs kilátásokat, akkor az két csatornán-, egyrészt a hosszú hozamok mérséklődésén, másrészt pedig az inflációs bizonytalanságok csökkenésén keresztül is pozitív lehet a részvénypiaci árazásokra. Itt érdemes megjegyezni, hogy ez utóbbi összefüggés jellemzően a nem válságkezelő lépésként eszközölt, agresszív kamatemelések esetében áll fenn.

TEHÁT ÖSSZEFOGLALVA, A KAMATEMELÉS ELMÉLETBEN ELŐSZÖR NEGATÍVAN HAT A RÉSZVÉNYPIACRA, VISZONT AZ INFLÁCIÓ TÉNYLEGES EMELKEDÉSÉVEL A BEFEKTETŐK VISSZATÉRNEK RÉSZVÉNYEKHEZ.

Amit viszont fontos kiemelni, hogy a kamatemelés tipikusan hitel és árfolyam fronton befolyásolhatja leginkább a vállalati gazdálkodást, természetesen az eladósodottság és az exportkitettség függvényében, azonban a vállalatok jelentős része már fedezi mind a kamat-, mind az árfolyamkockázatot, ezért a gazdálkodásra gyakorolt hatások limitáltak lehetnek.

Az OTP-nek kedvező lehet a kamatemelés, a Molra azonban csekély hatása van

A bankszektor, és főként az OTP szempontjából a kamatemelés amiatt is pozitív tényező lehet, mert a legnagyobb hazai bank számára a kamatszint változása hat a legpozitívabban a profitra, tekintve hogy a betéti kamatok jellemzően lassabban árazódnak át, mint a hitelkamatok, ez pedig a kamatmarzs tágulását okozza. Bár az OTP bevételeit csökkentheti az erősebb forint, mivel a bank bevételeinek fele külföldről származik, a hitelhatás változása fontosabb, és a bevételekre nagyobb hatást gyakorol.

A kamatemelés alapvetően a növekedési részvényekre hat a leginkább kedvezőtlenül, ennek láttuk ékes példáját az Egyesült Államokban, amikor az elszállt infláció miatt előtérbe kerültek a kamatemeléssel kapcsolatos várakozások, melynek hatására megütötték többek között a leginkább növekedési kategóriába eső technológiai részvényeket, hiszen ezeknek a cash flowja nagyrészt a jövőben érkezik, viszont magasabb kamatok mellett nő a diszkontráta, így csökkenő vállalati jelenértéket kapunk. Bár a hazai blue chipek között nincsen hagyományos növekedési részvény, a Richter áll a legközelebb ehhez a kategóriához. Az Erste szakértője a VG-nek elmondta, hogy a gyógyszerrészvény árfolyamát a nemzetközi hatások mozgatják, de az exportpiacnak való nagymértékű kitettség miatt az erősebb forint negatívan hathat a bevételekre. Ezt láttuk egyébként a tavalyi évben is a Richternél, hiszen a legnagyobb piacok közül az európai bevételeket felfelé segítette a forint euróval szembeni gyengülése, negatívan hatott viszont, hogy a dollárral szemben kisebb mértékben, az orosz rubellel szemben pedig jelentősebben erősödött a forint az egy évvel korábbi szintről.

A Magyar Telekom szempontjából is inkább kedvezőtlen a kamatemelés, hiszen erősebben árazódik az árfolyam az osztalékvárakozások és a fix income típusú jövedelmek összevetésével, miután a mostani 3,5 százalék körüli osztalékhozammal egy 1,5 százalékos egyhetes betéti ráta már felveheti a versenyt. Az elemzői várakozásokban egyébként relatíve nagy a szórás a kamatemelési ciklus végére elért irányadó kamatrátát illetően, a Morgan Stanley például arra számít, hogy az MNB 1,35 százalékos alapkamaton fejezi be a mostani szigorítási ciklust, míg a Takarékbank elemzője szerint 1,65 százalékos lehet az irányadó ráta csúcsa.

A Mol részvényeinek árfolyamát több tényező határozza meg, amelyek közül fontos többek között az olajár, a petrolkémiai és finomítói árrés, illetve más vállalatspecifikus tényezők is. Az MNB tegnapi kamatemelése mellett az árfolyam 1,62 százalékos pluszban zárt. A magasabb alapkamat hatása azonban nehezen izolálható más tényezőktől, mint amilyen az olajár emelkedése volt az elmúlt hetekben. Az MNB tegnapi döntésének várhatóan nem lesz nagyobb hatása a társaság árfolyamára, azt inkább a fentebb is említett nemzetközi tényezők alakíthatják, illetve a vállalati tevékenységek (pl. felvásárlások).

Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
frankfurt
pepsi kóla cola getty stock
vakcina járvány oltás pakisztán

Kiszámoló Hogyan adózol?

Bár már sokszor írtam az adózásról, úgy tűnik, érdemes még írni róla. A választások közeledtével az ellenzék...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
Online előadás
Tesla, Nio, Xpeng - melyek néznek ki a legjobban és mit várhatunk tőlük a jövőben?
frankfurt