budapest lánchíd oroszlán
Befektetés

Lakossági állampapírok Magyarországon és a világban - Mit tud a többi ország?

A magyar államadósság-kezelésnek immár több mint 30 éve lényegi eleme a lakossági állampapírprogram. Közvetlen lakossági állampapír-értékesítés nincs minden országban, tipikusan az angolszász országokra jellemzőek a nagyobb programok, és csak kevés kelet-közép-európai országban jött létre. Itthon az elmúlt években az államadósság mintegy 23-25%-át tette ki a lakossági állampapírprogram, amely az éves nettó kibocsátás jelentős hányadát biztosítja. Az ÁKK folyamatosan vizsgálja a lakossági állampapírprogram továbbfejlesztésének lehetőségét, és ennek egyik eszköze a nemzetközi tapasztalatok áttekintése. Azonban nem biztos, hogy ami ott sikeresnek tűnik, hasonló hatásosságú lenne Magyarországon, az itteni intenzívebb program keretében.

Bevezetés

A magyar államadósság-kezelésnek immár több mint 30 éve lényegi eleme a lakossági állampapírprogram. Az 1980-90-es évek fordulóján a rendszerváltáskor az állampapír-piacot gyakorlatilag a nulláról kellett felépíteni. Az állampapír, mint olyan majdnem ismeretlen fogalom volt, és nem léteztek értékpapír-piaci befektetők a bankokon kívül. Ebben a helyzetben az állampapír-piac és az állampapír-piaci befektetők fejlesztésének természetes eleme volt a közvetlen lakossági értékesítés beindítása kezdetben a lakossági bankok (pl. OTP, BB) és a posta hálózatán keresztül, majd az MNB és a Kincstár fiókhálózatában.

Közvetlen lakossági állampapír-értékesítés nincs minden országban, tipikusan az angolszász országokra (UK, USA, Írország, Kanada, és ide érthető Banglades, India és Pakisztán) jellemzőek a nagyobb programok, és csak kevés kelet-közép-európai országban jött létre (Lengyelországban és Csehországban, illetve Romániában is volt ilyen jellegű értékesítés).

A lakossági állampapírprogramok a nemzetközi példák alapján a második világháború után, az 1970-es, 80-as években sok országban is jelentős szerepet játszottak az államadósság-kezelésben, aminek fontossága az állampapír-piacok fejlődésével csökkent. Ez nem csak az államadóssághoz viszonyított arány csökkenését jelentette, hanem a nominális állományok visszaesését is.  Az USA-ban is ilyen folyamat játszódott le, míg 1989-ben még a háztartások 23,9%-a rendelkezett lakossági Savings Bond-dal, addig ez az arány 2013-ra 10%-ra csökkent, amit nem csak az állampapír-piacok fejlődése, hanem a lakosság rendelkezésére álló pénzügyi megtakarítási lehetőségek bővülése is magyaráz. Olaszországban az EMU csatlakozás előtt még az állampapírok 34%-a volt a lakosság tulajdonában, ami mára 4% körüli szintre süllyedt.

Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is rendkívül sikeres a lakossági állampapír-értékesítés. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) a témában több cikket is publikált, ahol részletesen bemutatásra került a magyar program, lásd például Bíró, Farkas, Kadocsa által 2021-ben publikált cikkét. Az elmúlt években az államadósság mintegy 23-25%-át tette ki a lakossági állampapírprogram, amely az éves nettó kibocsátás jelentős hányadát biztosítja. Az ÁKK folyamatosan vizsgálja a lakossági állampapírprogram továbbfejlesztésének lehetőségét, és ennek egyik eszköze a nemzetközi tapasztalatok áttekintése. Hangsúlyozni kívánja ugyanakkor, hogy amint az később olvasható lesz, a magyar program a nemzetközi gyakorlatot nézve „túlfejlett”, így a más országokban alkalmazott eltérő gyakorlat, termékek vagy értékesítési csatornák valójában jóval kisebb súlyú operációt generálnak, azaz ami ott sikeresnek tűnik, nem biztos, hogy hasonló hatásosságú lenne Magyarországon, az itteni intenzívebb program keretében.

A lakossági állampapírprogramok stratégiai céljai

A lakossági állampapírprogramok indítását, fejlesztését a nemzetközi tapasztalatok alapján különböző stratégiai célok indokolhatják:

  1. Edukációs funkció, a lakosság, mint megtakarító számára egy megtakarítási lehetőség megmutatása
  2. Biztonságos (állami) megtakarítási lehetőség biztosítása (lásd bankcsődök, brókercégek csődjei)
  3. Egyszerű, közérthető megtakarítási eszközök biztosítása a lakosság számára (a nagybani állampapírok esetleg túl bonyolultak lehetnek – pl. diszkont kincstárjegy, napi árfolyam, felhalmozott kamat számítása)
  4. A lakossági megtakarítás ösztönzése (versenyképes hozamok, pl. fizetési mérleg javítása érdekében)
  5. Hosszú távú megtakarítás ösztönzése (a lakossági megtakarítás tipikusan rövid távú, de pl. a Babakötvénnyel, nyugdíj-előtakarékosságot célzó kötvénnyel a hosszú távú megtakarítás is támogatható)
  6. Az államadósság finanszírozása több lábon állhat, befektetői diverzifikáció, a más típusú befektetők bevonása javítja a finanszírozás biztonságát
  7. Növelhető a hazai befektetői bázis, válságállóbb finanszírozás
  8. A monetáris kamattranszmisszió javítása

Ezek a lehetséges célok széles körben a magyar gyakorlatban merültek fel, a nemzetközi gyakorlatban leginkább csak az edukációs és a biztonságos befektetés nyújtása funkcióra törekednek. Egyrészről sok országban nincs is dedikált lakossági állampapírprogram, ahol van, ott pedig az államadósság csak kis hányadát teszik ki a lakossági állampapírok, amiből következik, hogy az államadóssággal kapcsolatos célok nem teljesülhetnek. Ezt a célt a szélsőségesnek tekinthető Banglades tekinti fontosnak.

Brazíliában stratégia cél a kisbefektetők elérése, biztonságos és jövedelmező befektetési lehetőség nyújtása számukra. Mindezt az alacsony, 10 USD-s befektetési korlát és az alacsony díjak támogatják. Ezzel szemben nem cél az adósság finanszírozása és költségalapon közömbös a lakossági program keretében, ezt mutatja, hogy miközben aktívan fejlesztik a programot, az államadósság arányában a program nagyon alacsony szinten, 1,3%-on maradt.

A lakossági programok az államadósság-kezelési stratégiában, és szerepe az éves finanszírozásban

A lakossági állampapírprogramok a nemzetközi gyakorlatban általában az államadósság kis hányadát teszik ki. A magyar 25% körüli részesedés nagyon magas arányt jelent, ennél magasabb, 50% fölötti mutatója csak Bangladesnek van, illetve még Máltán viszonylag magas, 20% körüli a lakosság állampapír tulajdona. Máltán a lakosság jelentős állampapír-tartása az ország jellegzetességeivel magyarázható, ugyanakkor ezt nem csak lakossági állampapírok eladásával érték el, hanem elsősorban a nagybani állampapírok bankok útján történő lakossági eladásával (a retail kötvények az államadósság 5-6%-át teszik ki). Néhány országban éri el vagy közelíti az államadósság 10%-át a lakossági program mérete (Portugália, Írország, Nagy-Britannia), illetve tipikus az 1-2% körüli, azaz a finanszírozás szempontjából elhanyagolható méret (Brazília, Csehország, Japán). És végül az országok legalább felének nincs is dedikált közvetlen lakossági állampapír értékesítése.

*Málta: a lakosság kezében lévő állampapír állomány; Forrás: az államadósság-kezelők honlapjai

A lakossági programoknak az államadósságon és az éves finanszírozáson belül játszott alacsony súlya miatt általában közvetlenül nem is jelennek meg az államadósság-kezelő stratégiájában vagy az éves finanszírozási tervében. Nagy-Britanniában ugyan megjelenik az éves finanszírozási tervben, de ennél többet nem is foglalkozik vele a stratégia, a finanszírozás, annak ellenére, hogy a COVID-időszakban megemelkedett a lakossági értékesítés. A 2020-21. évi beszámolóban így csak tényszerűen az jelenik meg, hogy az eredetileg tervezett 6 milliárd GBP (az éves tervezett nettó kibocsátás 2%-a) helyett a National Savings and Investment (NS&I, az angol lakossági államadósságkezelő) nettó 35 milliárd GBP forrást hozott be, ami megváltoztatta a finanszírozást. Az éves stratégia összesen 10 részletes teljesítmény-mutatót sorolt fel, amik közül egyik sem tartalmazott a lakossági értékesítéssel kapcsolatos elvárást.

Írország esetében, annak ellenére, hogy még fontosabb az államadósságkezelésben a lakossági program, a State Savings, a stratégia szintén alig említi. Miközben 2008 után, 2011-től amikor Írország az EU-IMF mentőcsomagra támaszkodva nem bocsátott ki piaci államkötvényeket, addig a lakossági program nettó forrásbevonást eredményezett és a lakosság megtakarításaival jelentősen hozzájárult a finanszírozáshoz. Annak ellenére, hogy 2022. március végén az államadósság 8,3%-át – ami nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő mérték – tette ki a lakossági program (19,8 milliárd euró), az éves finanszírozási tervben a program által bevonható forrás nincs nevesítve, és csak egy oldalról jelenik meg a lakosság állampapírtartása, miszerint 11%-os részesedésével hozzájárul a befektetői szerkezet diverzifikálásához. (Kiemelendő, hogy jelentős részben a monetáris és mentőcsomagoknak köszönhetően az ír államadósság 85%-a van külföldi tulajdonban, azaz a 15%-os belföldi részben nagyon fontos a lakosság szerepe).

Portugáliában a lakossági programot a magyaréhoz hasonló részletezettséggel és módszertannal mutatják be. Eszerint a – legfrissebb elérhető – 2018. évi finanszírozás során a lakossági állampapírok (Savings Certificates és Treasury Certifiicates) összesen nettó 1,3 milliárd euró forrást biztosított, ami a teljes nettó kibocsátás 17%-a volt. A magyar példához hasonlóan szintén bemutatják a lakossági termékek lejáratát és bruttó értékesítését, az 1,7 milliárd eurós lejárat a bruttó lejárat 5%-át tette ki. Ebből látható, hogy a lakossági program viszonylag hosszú futamidejű, és így a lejárati szerkezet számára kedvező a lakossági program (az éves lejárat 41%-át a kincstárjegyek teszik ki).

Az államadósság-kezelési stratégiák nem tartalmaznak a lakossági programra vagy állományra vonatkozó célkitűzést vagy elvárt arányt. Ennek fő oka, hogy a lakossági értékesítés volumene nehezen tervezhető és szabályozható. A magyar gyakorlatban az ÁKK folyamatosan, minden munkanap árul többfajta lakossági állampapírt és a tényleges értékesítés a beérkező jegyzések függvénye. Más országok olyan módszert alkalmaznak, hogy nem folyamatos az értékesítés, és évente csak néhányszor, rövid ideig tart az értékesítés. Ebben az esetben is megtörténhet, hogy előre nem látott módon sikeres egy jegyzés, és a vártat meghaladó a lakosság kereslete. Ilyen történt például Belgiumban és Olaszországban a 2010-es években, amikor nemzetközi keresleti problémákkal szembesültek és ezért a lakossághoz fordultak. Ugyanakkor az így bevont összegnek inkább csak indikatív szerepe volt, tehát a stratégiát nem lehet erre alapozni. A lakossági programmal kapcsolatos másik probléma, hogy rugalmatlan: hiába tudja egy Kormány, hogy a következő évben megemelkedik a költségvetés hiánya, ezt a többletforrásigényt nem biztos, hogy magasabb lakossági értékesítés tudja támogatni. A nagybani-piaci finanszírozás – bizonyos határok között – valamivel magasabb hozamok mellett fogja tudni biztosítani a szükséges többletforrást, míg ez a lakossági program esetében nem várható.

A lakossági állampapír-programokban értékesített termékek

A lakossági programokban értékesített állampapírok három fő típusba sorolhatók: egyrészről a kamatozó lakossági kötvényekbe, a betéti, megtakarítási számla jellegű konstrukciókba és a nyereménykötvényekbe. A kamatozó lakossági kötvények fix (hagyományos, esetleg lépcsős) vagy változó kamatozásúak lehetnek (például inflációhoz vagy pénzpiaci kamathoz kötöttek). Az árazás során általában azt az alapelvet alkalmazzák, hogy nem fizethetnek a piaci hozamoknál magasabb kamatot, ami azzal jár, hogy a fix kamatozású kötvények után fizetett hozam kifejezetten alacsony. A lépcsős kamatozást azon célból alkalmazzák, hogy ösztönözzék a lakosságot a lejáratig történő tartásra. Általában van lehetőség a futamidő előtt kiszállni, eladni az állampapírokat, azonban jelentős kamatveszteség mellett.

A forgalmazott lakossági kötvények tipikusan közepes, 3-10 év közötti futamidejűek, és nincs kiemelt futamidő. Nagyon hosszú, 30 éves kötvényt árul az USA, 15-20 évest Brazília. Egyéves vagy az alatti futamidejű kötvényt nem árulnak, egy kivétel Lengyelország (3 hónapos konstrukció, illetve árulnak 2 éves kötvényt is). A változó kamatozású kötvények valamilyen pénzpiaci hozamhoz (Lengyelország), inflációhoz (USA, Csehország), esetleg a GDP-hez (Portugália) kötöttek. A pénzpiaci hozamhoz kötöttek az alacsony jegybanki kamatok miatt nem sikeresek, ugyanakkor az inflációhoz kötöttek a gyorsan emelkedő infláció miatt egyre népszerűbbek. Csehországban például az újonnan értékesített lakossági kötvények 98,5%-a inflációhoz kötött kamatozású. 

Az online értékesítés miatt is a forgalmazott konstrukciók főként és egyre inkább dematerializáltak, ugyanakkor gyakran előfordul régóta forgalmazott papír alapú, csak fiókban megvásárolható termék. Több országban is jelentős a korábban kibocsátott papíralapú lakossági kötvény állomány, ami miatt a nemzetközi lakossági állampapír-konferencián visszatérő téma a papíralapú befektetések kezelése, a tulajdonosok azonosítása, a kifizetések intézése. 

A rendszeres, kisösszegű megtakarítások támogatására főleg számla-típusú konstrukciókat árulnak (Nagy-Britannia, Írország). A konstrukciók jellege, hogy alkalmas többszöri kisösszegű megtakarítások kezelésére, illetve a konstrukciók rugalmasok a különböző befektetői csoportok számára (fiatalok megtakarításának ösztönzése), amely funkciót Magyarországon az értékpapírok korlátai miatt jogszabályokkal meghatározott konstrukciókkal lehetséges csak biztosítani (Babakötvény, LMÁK).

A nyereménykötvények néhány országban rendkívül népszerűek (például Írországban a lakossági befektetőknek döntően van ilyen papírja). Az alacsony hozamkörnyezetben előny, hogy nem a kamat ismert, hanem az esetleg nagyon nagy összegű pénznyeremény, így még akkor is vonzó lehet, ha a nyereményekre kifizetett kamathelyettesítő összeg valójában alacsony. A sorsjegy-típusú játékokkal szemben említik azt az előnyét, hogy a befektető nem a tőkéjét kockáztatja, hanem a kamatot. Részletesebben lásd Kádár 2018-as cikkét.

Új típusú termék az állampapír-piacokon a zöldkötvény, amit először Nagy-Britannia bocsátott ki 2021-ben.

Az alkalmazott értékesítési hálózatok

Az alkalmazott értékesítési hálózatok esetében is jellemző, hogy nincs egyértelmű recept, ugyanakkor az elmúlt években az alacsony hozamkörnyezet miatti költségcsökkentés jegyében intenzíven fejlesztették az online megoldásokat, ahol az adósságkezelő közvetlenül (vagy speciális (fél)állami intézmény útján) értékesíti a lakossági kötvényeket. Így az online-értékesítés több országban is az értékesítés nagyobb hányadát (Nagy-Britanniában mintegy 80%-át) teszi ki. Ezzel párhuzamosan a fizikai forgalmazók szerepe háttérbe szorul, például Nagy-Britanniában és Írországban is drasztikusan csökken a Posta szerepe. De van ahol nincs ilyen változás, Olaszországban a lakossági értékesítés továbbra is erre szerződött bankok útján történik.

Kik vehetnek lakossági állampapírt és mennyit?

A lakossági állampapír-programok esetében a nemzetközi gyakorlatban a fő cél a lakosság számára biztonságos befektetés biztosítása, az edukáció és nem a finanszírozás. Emiatt teljesen bevett gyakorlat a vásárlási limitek alkalmazása. Ezek a limitek néha kifejezetten alacsonyak (például az ír rendszeres megtakarítási konstrukciónál maximum havi 1000 EUR, más konstrukcióknál 120.000 EUR). Az angol zöld kötvénynél 100-100.000 GBP a limit, a többi terméknél a limit függ az adómentességtől, a kamatadómentes termékeknél 9-20.000 GBP évente, a kamatadós termékeknél 1-2 millió GBP-t lehet vásárolni.

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi gyakorlatban nem fizetnek a piacinál magasabb hozamot, így több országban is nem csak a lakosság, hanem más nem professzionális befektetők is vehetnek ilyen állampapírokat, a kondíciók – és a limitek – miatt nem áll fenn a visszaélés lehetősége (például Lengyelországban, Olaszországban, korábban Magyarországon is).

Magyarországon szigorúan tartják a névre szólóságot. Ezzel szemben Írországban létezik a közös tulajdon (Joint Holders) intézménye, azaz két befektetőnek lehet közös állampapírja. Több tulajdonos esetén sem emelkedik viszont a vásárlási korlát. 

Milyen kedvezményeket alkalmaznak?

A lakossági állampapír vásárlását alapvetően nem ösztönzik az egyes országok. A legáltalánosabb ösztönző az adókedvezmény, azaz a kapott kamat nem adózik, erre több országban is van egyes konstrukcióknál példa (például Nagy-Britannia). Más típusú állami támogatási elemre nem találtunk példát. Ösztönző elem szokott még lenni, hogy igyekeznek alacsonyan tartani az ügyfeleket terhelő költségeket a piaci, banki költségekhez képest, amit kommunikálnak is a lakosság, a befektetők felé (például Írországban).

Nem kedvezményt jelent, de vásárlásra ösztönözhet, ha állami transzferekből van lehetőség lakossági állampapírvásárlásra. Írország esetében van arra példa, hogy az egyik konstrukció esetében kérheti az ügyfél, hogy a családi pótlékot utalják át erre a megtakarítási számlára, ezáltal az általános megtakarítási konstrukció egyfajta Babakötvényként funkcionál. Szintén Írországban és az USA-ban van, illetve volt olyan lehetőség, hogy a munkavállaló kérje fizetése egy részének átutalását lakossági állampapírba.

Visszavásárlás

A lakossági állampapír-programok általában közepes és hosszú futamidejű kötvényekből állnak. Miután ezen kötvényeknek általában nincs másodpiaca, ezért az államnak lehetőséget kell adnia arra, hogy a befektető lejárat előtt kiszálljon. Magyarországon ezt a funkciót a kincstári árfolyamjegyzés biztosítja nagyon kedvező feltételek mellett. A nemzetközi gyakorlatban is általában biztosított a lejárat előtti kiszállás, de jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett. Szokásos eljárás, hogy jelentős kamatveszteség mellett lehet kiszállni. Ezt a célt szolgálhatja még az is, ha erősen lépcsős a kötvény kamatszerkezete, és az első években alig kap kamatot a befektető, ha nem tartja lejáratig.

A befektetés idő előtti visszaadását nehezíti továbbá még az értéknap választása, így több országban is nem aznapra lehetséges a kötvény eladása, Írországban 7 nap után kapja meg a befektető a pénzét. Az angol 3 éves lakossági zöld kötvény esetén pedig nincs lehetőség a futamidő előtti kiszállásra. 

A lakossági állampapír-programok legújabb fejleményei

Az ÁKK 2015-ben egy részletes nemzetközi anyagot publikált a honlapján (Kádár 2015). Jelen anyag az azóta eltelt hét év fejleményeire kíván koncentrálni, így a következő változásokat figyelhettük meg azóta: Általános fejlemény a lakossági állampapíroknál, hogy tért nyert a digitalizáció, az online platformok alkalmazása. Ezt egyrészről az állampapírok értékesítéséhez kapcsolódó költségek csökkentése indokolta, de szintén fontos az új, fiatalabb generációk bevonása, akik már nem szívesen mennek be postahivatalokba, nem szeretnek papírokat kitölteni és őrizni, és megszokták és elvárják a digitális megoldásokat.

Ebben az időszakban megfigyelhető továbbá, hogy a lakossági állampapír-programok szerepe csökkent. Ennek oka, hogy az államadósság-kezelők szigorú hatékonysági kritériumot követelnek meg. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években először a 2008-09-et követő gazdasági válságra történő reakció miatt, majd a COVID-járvány miatt a monetáris politikák rendkívül lazák lettek, a nagybani állampapír-hozamok egyre csökkentek, majd elérték a nulla körüli szintet. Szigorú költség alapon a lakossági állampapírok hozama is nagyon alacsony szintre csökkent, különösen, ha még figyelembe vesszük a lakossági programokkal kapcsolatos egyéb költségeket (jutalékok, marketing) is.

A lakossági programmal rendelkező országok egy része ezen folyamat során vagy hagyta leépülni a lakossági állampapír-programot (például Kanada, aki 2017-ben függesztette fel az értékesítést, vagy USA, Olaszország), vagy költségcsökkentésbe kezdett (például papíralapú termékek kivezetése, elektronikus értékesítés bevezetése), esetleg igyekezett az alacsonyabb hozam mellett is eladható termékekre koncentrálni (például Svédország 2015 után egy ideig meghagyta a nyereménykötvényt, 2017-ben már azt is kivezette, azaz teljesen leépítette a lakossági programját). Így több ország is mára már tulajdonképpen leépítette a lakossági programját a hosszú, alacsony hozamidőszak miatt.

Néhány kivétel van, így különösen érdekes Csehország, aki a 2017-es minimum után újra felfejlesztette a lakossági programját, és jelenleg – a mostani magyar gyakorlathoz nagyon hasonlóan – 3 különböző típusú kötvényt árul a lakosságnak, amelyből a legnépszerűbb az inflációhoz kötött kamatozású, 6 éves futamidejű államkötvény.

A COVID-járvány hatására általában emelkedett a lakosság megtakarítása. A lezárások miatt csökkent a fogyasztás, így több országban emelkedett a lakosság pénzügyi megtakarítása, ami az állampapír-befektetések megnövekedésében is lecsapódhatott.

2022 ugyanakkor jelentős fordulópontot jelenthet a lakossági állampapír-programok szempontjából, hiszen a monetáris szigorítással, az eszközvásárlási programok végével, az emelkedő hozamszintek mellett, újra keresettek lehetnek az állampapírok a lakosság körében, valamint az államadósság-kezelők számára is, hiszen a növekvő infláció és deficitek, valamint csökkenő intézményi állampapír-kereslet mellett, érdemes lehet megkeresni ezt a megtakarítói kört. Erre jó példa az USA tőkeindexált államkötvénye, aminek az inflációt követő hozama kiemelkedő jövedelmet biztosíthat más megtakarítási termékekhez képest, így a jelenleg alacsony szintű forgalmazása felfuthat a jövőben. 

A cikk szerzője Dr. Réz András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Címlapkép: Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
Koppenhága lövöldözés
Liszicsanszk
Szmogriadó
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Online előadás
Hol érdemes beszállási pontok után kutatni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
trader23