Arra a kédésre válaszolva, hogy szerinte a benzinárstop meddig maradhat, a következőket mondta el a cégvezér: szerinte ezzel elsősorban három probléma van, ezek az ellátásbiztonság, a dezorinetáció és a városi közlekedés alakulása (zöldítése).
A szakember elmondása szerint az intézkedés az élére állította az ellátási helyzetet az import leállása miatt, a nehézségek érzékeltetésére elmondta, hogy ha például egy finomítóban probléma lép fel (ami a hétvégén meg is esett), akkor arra eddig könnyű volt reagálni és könnyű volt ezt kiküszöbölni, most azonban ellátási problémát tud okozni egy ilyen, évente akár 20-szor is előforduló és korántsem ritka esemény, ugyanis a szomszéd Ausztriát most nem lehet megkérni, hogy "kicsit nyissák meg jobban a csapot mert épp kiesett a kapacitásunk egy része", ugyanis ilyen hazai üzemanyagárak mellett nem szállítanak ide, megállt az import.
Az árstop emellett dezorientál, erre pszichológiai magyarázatot adott Hernádi: szerinte ha kiírják valamire, hogy 70 százalékal olcsóbb, akkor az a gondolkodás lép életbe az emberben, hogy „nem biztos hogy nagyon kell, de megveszem”. És bár a 480 forintos benzin történelmi távlatban rendkívül drága,
de lehetne 800 is, akkor megveszem most!
- vázolta a gondolkodásmódot a cégvezér.
Emiatt nem csökkent a fogyasztás, sőt eleinte konkrétan benzinturizmus volt a relatíve olcsó termék miatt.
Ezzel összefüggően a városi közlekedés zöldítése sem tud jól működni, ellenpéldaként a fogyasztói magatartások alakulására elmondta Hernádi, hogy az USA-ban az olajárrobbanás után pár évvel is élt a szabály, hogy belső sávban csak az mehet, aki nem egyedül ül a kocsiban; ehhez képest egyáltalán nem érződik, hogy drága az üzemanyag Budapesten, ez pedig nem segíti a zöldítést.
Zárásként mosolyogva megsúgta Hernádi az árstopot illetően:
Ő be se vezette volna
Címlapkép: Portfolio
