VIG: ismét a közel-keleti kockázatok kerültek a piac fókuszába
"A Hamasz – Izrael háború miatt ismét a közel-keleti kockázatok kerültek a piac fókuszába, elsősorban az olajpiac esetleges reakciói, illetve a konfliktus kiszélesedésének esélye miatt – például egy közvetlen Irán–Izrael háború, ami nem hiányozna a világnak. Irán számára fontos volt a konfliktus berobbantása, miután a hírek szerint már közel állt egy izraeli-szaúdi megállapodás megkötése amerikai részvétellel, amely Teherán pozíciót gyengítené a régióban. Emellett Moszkva számára sem jön rosszul, ha megoszlik az USA figyelme és esetlegesen katonai erőforrásai, miközben Joe Biden egyik fő külpolitikai célja – a béke a Közel-Keleten – szintén elporladhat. Nem lehet tudni, hogy mikor lesz vége a háborúnak, illetve mennyire fog kiszélesedni. Ha a piacokat nézzük, akkor egy kicsit lehetünk derülátók. A kőolaj ára nem tudott tartósan 90 dollár felett maradni, illetve az arany ára is csak nagyon rövid ideig volt 2000 dollár felett. Jerome Powell beszéde sokkal negatívabban hatott a piacokra mint a közel-keleti háború.
A FED elnöke szerint óvatosan fognak haladni a monetáris politikai döntésekkel, de az infláció még mindig túlzott, emiatt nem zárható ki egy további szigorítás. A hozamemelkedés hatására szerinte is szigorodnak a pénzügyi kondíciók, ez is befolyásolja majd a döntést. Powell arról is beszélt, hogy van arra bizonyíték, nem is magasak a mostani kamatok, a hozamgörbe hosszú oldalának emelkedése pedig a futamidő prémium miatt van, amely több tényező eredménye – ezek egyike a költségvetési hiány elszállása és az ezzel kapcsolatos kockázatok - de összességében ez még nem jelent gondot. A FED láthatóan nem tartja problémásnak az 5% körüli 10 éves hozamot, illetve esetleg a pozitív hozamgörbét magas rövid kamat mellett. A nyilatkozó elemzők pedig pont amiatt aggódnak, hogy a FED nem aggódik a hozamok miatt. Érdekesség, hogy az első kamatvágás időpontját előrébb, szeptember helyett már júliusra árazza a piac - ha magasabb a hosszú oldali hozamkörnyezet, akkor előbb fékeződhet le a gazdaság. Az USA 10 éves papír megtesztelte az 5 százalékos pszichológiai szintet, miközben a kötvénypiaci volatilitás magas, ez pedig a kockázati kitettség csökkentését generálja a portfóliókban. Szintén említendő, hogy a magas reálkamatok mellett a piaci inflációs árazás is emelkedik, így jön ki az elszállt nominális kamatszint. Március óta nem árazott ilyen magas inflációt az amerikai inflációkövető kötvénypiac.
A Chicago FED pénzügyi kondíciókat számító indexe pedig - amely a reálszférát is figyelembe veszi, ellentétben a befektetési bankok által számított hasonló mutatókkal - a befektetői vélekedéssel ellentétben kifejezetten laza, ennek is köszönhető, hogy a gazdasági aktivitás továbbra is erős és a részvénypiac sem dőlt még össze. A kínai makró adatok vegyes képet mutatnak a kínai gazdaságról. A kínai GDP az előző negyedéves 0,5 után 1,3 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, amely a vártnál jobb érték. Ugyanakkor a China Beige Book szerint a harmadik negyedévben nagyon gyenge volt a hitelezési aktivitás, 2012 óta csak egyszer volt rosszabb, mint most. A nagy volumenű stimulus hiánya mellett a hitelkereslet is gyenge. Ezen belül viszont a feldolgozóipar jól teljesített, az ingatanszektorral szemben itt javult az aktivitás és az árazási erő is, a hatóságok láthatóan ezt a szektort preferálják.
A hivatalos kínai adatok szerint az ipari termelés a vártnál jobban, 4,5 százalékkal nőtt szeptemberben és a kiskereskedelem 5,5 százalékos bővülése is meghaladta a konszenzust, ez május óta nem látott magas érték. A munkanélküliségi ráta 5 százalékra csökkent, amely majdnem 2 éves mélypont lenne, ha igaz a szám. A Goldman Sachs szerint látszanak a „zöld hajtások” a gazdaságban, de az ingatlanszektor továbbra is szenvedni fog. A Magyar Nemzeti Bank úgy döntött, hogy 75 bázisponttal csökkenti az alapkamatot, lassítva a korábbi 100 bázispontos kamatcsökkentésen. A döntés némi meglepetést okozott, mivel a konszenzus csak 50 bázispontos csökkentést várt. A kiadott
közleményben az MNB jelezte, hogy az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé teszi a monetáris kondíciók normalizálásának folytatását az alapkamat csökkentésével, ugyanakkor a növekvő külső kockázatok indokolják az óvatos megközelítés fenntartását és a kamatcsökkentés folytatását a korábbiaknál lassabb ütemben. A kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök elmondta, hogy a döntést lépésről lépésre, óvatosan, adatvezérelten hozzák meg, az inflációs pályát befolyásoló tényezők és a kockázati környezet alakulásának függvényében. A forint egész októberben erősödött az euróval szemben, de a kamatdöntő ülés után kicsit meggyengült.
A modell portfolión októberben nem változtattunk. Változatlanul úgy gondoljuk, hogy a gazdaságok a recesszió fele haladnak, ezért a portfolió nagy része pénzpiaci illetve kötvény befektetésekben maradt."
Az eszközallokáció csupán tájékoztató jellegű.
